Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-4
43 Az országgyűlés 4. ülése 1949. évt június, hó 4-én, kedden. 44 rasztsájgunk, akkor őszre eltörölhetjük a kenyérjegyet. (Nam/ tarts.) Ugyanígy ipari munkásságunknak is még' fokozó ttab ban kell törekednie a> népi demokrácia célkitűzéseinek megvalósítására. Rákosi Mátyás legutóbbi beszédében rámutatott arra, hogy a eele.it számos heiiyen nem csöikkeini, sőt ©gyes helyeiken nő. Nagyom las&'an csökken az önköltség. Már pedig, amint Kákiosi Mátyás mondotta, szocialista termelésünk egyik fölényéinek a kapitalizmrassial szemben aiz önköltség csökkenésében kel megnyilvánulnia. A szocialista ipar termolvényeinek a minősége sem lehet roesztabb, mint iá kapitalistáké volt. Ipari munkásságunk meg fofejá érteni, hogy a választások után miegnövekedett hatalma egyben megnevekedett kötelességet is jelent számáraA választás utána feladatok sorába tartozik ft népköztársasági- alkotmány megvalósítása. Országunkban minden demokratikusan gondolkozó ember egyetért abban, hosy ailikotnaányban kellene lerögzíteni eddig elért eredményeinket, olyan alkotmányban, amely hű kifejezője a szocializmus felé haladó népi demokráciának. Ennek az alkotni ánypalk bevezetésével koztarsaságunknak formálisan is népköztársasággá kell válnia. ITj alkotraányuíniknak szabályoznia kell az állam és egyház viszonyát is. Ezzel kapcsolatban ki akarom jelenteni, t. Országgyűlés, hogy kormányom feladatának tekinti a katolikus egyházzal való megegyezés eliiőnucizdiítását ja kölcsönös engedékenység és megértéé szellemében. A múltban sem takarékoskodtunk erőfeszítéseinkkel ebben a« irányban, s most a váliasiztások után més inkább óhajtjuk ennek a megegyezésnek lettre jöttét. (Helyeslés.) T- Országgyűlés! Kormányom a dolgozó nép kormánya, éppe n ezért az építő és alkotó munkának, hazánk erőséé, virágzóvá és boldoggá tételének kormánya. Ha hazánkat erős&é és virágzóvá lakarjuk tenni, országumknialk nemcsak belső helyzetét, hanem nemzetközi helyzetét is figyelembe kell vennünk. Ha erről az oldalról akarom meg'hatáirozini kormányom jellegét, akkor azt kell moinïdauoni: Ez \a kormány a béke aktív megvédésének kormánya. (Hoszszantartó nagy ta\ps-) A béke megvédése és biztosítása olyan feladat, amelyet korimányom sohasem fog szem elől téveszteni, Valamenynyien tudatában vágytunk annak, hogv országépítő' nagy terveink megvalósításának egyik legfontosabb feltétedé a béke, ,s ezért külpolitikánknak arra kell irányulnia, hogy hazánk függetlenségét és békéjét minden rendelkezésünkre álló eszközzel biztosítsuk. Honvédségünk fejlesztése békénk egyik legfontosabb záloga- Ezért tekinti ötéves tervünk egyik legfontosabb feladatának honvédségünk erősítését. Népünk megérti és helyesli a honvédség fejlesztésére irányuló politikánkat. r A választások is megmutatták, mennyire szívébe zárta dolgozó népünk új demokratikus hadseregünket, amelynek tisztikara egyre inkább a munkásosztály és a parasztság gyermekeiből kerül ki, s amelynek ereje, korszerű felszerelése és kiképzése a dolgozó nép hatalmát erősíti, országunk függetlenségét é& békéjét védi. (Nagy taps.) Honvédségünk egészséges, demokratikus szelleme óriási vonzóerőt gyiajkorol ifjúságunkra és ez önmagában véve is biztató jele ifjú hadseregünk jövőjének. Békepolitikánk belső tényezői mellett meg kell emlékeznünk a külső tényezőkről is. Ezek között első helyen szerepel a dolgozó emberisé« békéjének őre, a felszabadító nagy Szovjetunió. (Hosszantartó, wßjd ütemessé váló na&y taps.) A Szovjetunió barátsága és támogatása egyik leignagyobb erőforrásunk a békéért vívott küzded^mben. Mint a választás megmutatta, a magyar dolgozó nép a Szovjetunióban egyformán tiszteili felszabadítónkat, békénk őrét. országunk függetlenségének és szabadságának legnagyobb biztosítékát. Az a barátsági és köles önös segélynyújtási egyezmény, amely a Szovjetunióhoz fűzi hazánkat, csak megerősíti népünknek azt az akaratát, hogy még megbízhatóbb szövetségese legyünk ia nagy Szovjetuniónak. A választás utasítás volt számunkra, hogy országunk még biztosabb és még megingathatatlan abb katonája legyen annak a hatalmas nemzetközi békefrontnak^ amelynelki élén © Szovjetunió és a magyarság nagy barátja, a békeszerető népek lángeszű vezére. Sztálin generalisszimusz áll(Az országgyűlés tagfâi helyükről felállnak. — Hosszantartó, meg-megújuló, ütemes nagy taps.) Kormányom nevében is megemlítem erről a helyről Rákosi Mátyás barátomnak azt az immár szállóigévé lett kijelentését, hogy Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béke arcvonalán. Ugyanígy niagv súlyt helyezünk arra, hoigy a népi demokráciák országaival kötött barátsági szerződéseinikiet még inkább eltméV lyítsük és még szívélyesebbé tegyük. Különös örömömre szolgáit, hogy az országgyűlés holnap fogja tárgyalni és törvénybeiktatni a Magyarország és C,*ehs/lováki!a> között létrejött barátsági és kölcsönös segélynyújtási d-^ezményt, (Nagy ftopéj Ëz a szerződés különöisen n a p-y jelentőségű azért, mert a nyugati imperialisták és háborús uszítók szolgálatába szegődött reakciónak éveken keresztül^ sikerült akadályokat gördítenie a két egymásra utalt szomszéd ország egészséges jó viszonyának kialakulása «*I*éIsmeretes, hogy a nyugati imperialisták miiven erőfeszítéseket tettek Magyarország és Csehszlovákia viszonyainak elmérgesítésére. Ezeknek H reményeknek mindörökre befellegzett. A Magyarország és Csehszlovákia között létrejött barátsági és kölcsönös segélynyújtási «szerződés fontos tényezőié ta béke ügyé-, nek Eurónának ebben n. részében. A szerződés nagy győzelme nemcsak a két országnak, hanem az egész nemzetközi békefrontnak is. _Mi 'arra fogunk törekedni, hogy a népeink kÖzötfi jóviszony még szívélyesebbé, i&ss országadnk közötti barátság még mélyebbé és sojfcoik dalúbbá váljék. Minél szorosabbá vá"ik a néni demokrácia országainalk egymáshoz és a Szovjetunióhoz való viszonya, minél inlkább erősödiik világszerte a béke frontja anná,l kirívóbb az imperialistáik déli szomszédságunkban lévő rohamcsapatának, TVonak és cinkoMnak magatartása. A nemzetközi békefrontnak ezek a renegátjai provokációkkal, kémszervezeteíkkel, && rorcsalek.ményékkel, határőreink legyilkolásávaí igyekeznek zavart kelteni, visszavetni erő'tefljes fejlődésünkéi. A magyar kormiá/nv tisztában van Titóék szánidékaina'k értelmével. A jugoszláv vezetők meg alkar ják mérgezni a dolgozó népeik viszonyát, fél akariák szítani a soviniszta gyűlöl; iködést, mint ahogyan a demokrácia eWenséorei az Mmult évtizedekben tették. A magyar do]; gcó nén^t azonban ez nem fogria megzavarni a jugoszláv dotlgozó nép őszinte mielgbecsülé" sében. Mi ma is változatlan elismeréssel emilé-