Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

«Vit 481 Az országgyűlés 19. ülése 1949. lögt jobbjai ráléptek erre az útnál. A szovjet nép szeretett atyjának, a viliág: szabadságszerető népei vezérének, a nagy Sztálinnak (Hosszantartó lelkes, ütemes, ^ups.) hetvenedik szüle" iletéemap.iára megindított felajánlások során a magyar dolgozók munkateildfesáitlmlényeiknek ragyogó példáit adják. Nem tehetne valanieinynyit felsorolni esak néhány esetet említek-„ Baranyai András vasesztergályos, iái Győri Vagonigyár munkása 2815 %-os teljesítményt ért el- Ferenczti Ödön vasöutő, ugyancsak a Győri Vagyongyár munkása, 885%-ot teljesített, és ezt állandóan tartja. Uzsoki Marita szövőnő, a Gyapjúmosó fonodájában 230%-os teljesítményt «ént eil. Vargia József gépfaragó. a Bőrművek muníkáeiai 535%-os teljesítményt ért el és a jó munkamódszerét átadja a (tlöíbbi dolgozónak- Olasz Andor ifjúmunkás, a Gikta cipőgyár munkása, 274%-ot teljesítette De hadd emlitsem unég mes: Klincsesi János" nét, a budai Ganz-gyár munkásnőjét, legjobb női sztahanovista esztergapadján 1709%-as teljesítményt ért el azáltal, hogy az ©gyes munkafolyamatokat észszerűen összevonta. (Nagy taps.) Hyen eredményeket csak szabad földön, esak a ^zoeiatlizanuet építő országokban érnek eil. így osak azok a ;miuinikások dolgoznak, lakik tudják, érzik, hogy övéké az ország, magúiknak dolgoznak» maguknak építenek- (Nagy taps-) Ezzel a folyton szélesedő miunklaversiennyell indulunk neki az ötéves terv megvalósításának, a szocializmus alapjtad lerakásiániak. Ennek a tervnek folyamán hazánk megváltozik, átalakul szebb és jbbb életet fog nyújtani dolgozó népünknek. Megszüniik a miaigyar falvak sötétsége, a kultúra, a művelteég előfeltétele« a villanyvilágítás eljut minden magyar faluba. És ott, ahol néhány éweil

1 ezelőtt fai botosispán kolomp olására fáradtan vonszolta magát a béreg hajnaliban az unaiság földjére, jó úton, villanyfényes utcán jár, traktorokkal szántia földjét a szocialista népgazdaságot kialakító magyar gazda. (Nagy ^Ups-) DoligOizó népünk nnegimutatta» hogy a Szovjetunió segítségével) kapott eaaibadsággal tud élni, hogy olyan párt vertesével, mint a Magyar Dolgozók Pártja» Rákosi Mátyás irányításával rövid néhány esztendő alatt mit lehetett alkotni, és hogytan válik az elkövetkezendő öt évben a feudális esökevényekkel telített Magyarországból, az urak országaiból à dolgozó nép szabad, szocializmust építő, boldog

1 hatzádia. (Nagy taps.) T. Országtgyűlés ! Még röviden szeretnék visszatérni a. Tervhivatal költségvetésének prózai számaihoz- Meg kelflí emlíltenemi egy ilyen, kis tételt, mint az egyeztető bizottság 900-000 forintos kölségvetését. Mert lamág a tőkésgazdálkodásiban a magánvállalatok közötti jogviták bírák, ügyvédek és ügyészek ezreit foglalkoztatták, addig a nemzeti vállalatok f között felmerülő vitákat, elflentéteket a közérdeket szemelőtt tartva, ez a kis apparátus, gyorsan és közmeigelégedésisiel intézi ék Ajhoigy a csepp vízben a tengert, úgy ebiben a kis intézményben is fel lehet ismerni a szocialista gazdálkodásnak a tőkés gazdálkodással szemben,. fe nuálló fölényét. A Tervhivatal alá tairtozik még a Közületekét Elhelyező Bizottság és a Tanyai Tanács titkárságia is. Az egyik szerv az elhelyezési tervek végrehajtásán dolgozik, és biztosítja hivatalaink elhelyezését, míg a másik a mezőém december hó lí-én, szerdárt. 482 gazdasági ekaamadottsag felszámolását és a vidéki államigazgatás fejlesztésének fontos feladatát látja el. A Tervhivatal jó munkájával az ötéves terv alapján a jómódú, erős, művelt tszoc^alista Magyarországot építi. (Nagy taps.) T. Országgyűlés! Költségvetésünkben a Központi Statisztikai 'Hivatal 12,700.000 forintos előirányzattal szerepel. Sztálin elvtárs, egyik beszédében azt mondotta, hogy semmiféle építő munka és tervmunka nem képzelhető el számvitel nélkül. Számvitel pedig statisztika nélkül elképzelhetetlen- Statisztika és számvitel nélkül nincs balladás. A mi tervgazdálkodásunkban ía statisztikának ugyanazt a szerepet kell betöltenie, mint a Szovjetunió példamutató tervgazdasági gyakorlatában. A Központi Statisztikai Hivatal a múlt rendszer egyik az élettől és a munkásosztály érdekeitől legjobban elvonatkoztatott intézménye volt. Tervgazdálkodásunk szükségletei indokolták a hivatal átszervezését. Az átszervezés egy évvel ezelőtt indult meg. Már az átszervezési munkánál

1 és annak szocialista statisztikai szempontok szerinti kiépítésében döntő segítséget nyújtottak az élein járó szovjet statisztika tapasztalatai. Nagy segítséget nyújtottak a Magyar Dolgozóik Pártjának és a Népgazdaságii Tanácsnak a statisztikára vonatkozó határozatai. így a Népgazdasági Tanács iránymutató elvi határozatainak nyomán a Statisztikai Hivatal kialakította munkájában a szükséges súlypontokat, létrehozta a gazdasági statisztikai bizottságot és további változásokat végizett munikájjáiban. Haladást jelent a jövőben a, hivatalnak a statisztika egész országra kiterjedő egységesítése terén végzett munkája, az. hogy az adatszolgáltatás gyorsabbá és pontosabbá tétele szempontjából a hivatal vidéki kirendeltségeket állit fel. A Központi Statisztikai Hivatali feladata & szoci/alizmust építő tervgazdaságban nemcsak egyszerűen a gazdasága és társadalmi élet elemi jelenségeinek megfigyelése, cfje feladata a népgazdaságii tervek teljesítésének ellenőrzése is, a gazdasiágji élet irányításának számszerű alátámasztása, a tartalékok kimúlja* tása, az elért kimöígasló eredmények, valamint lemaradások regisztrálása. E feladatok terén az átszervezett statisztikai hivatal kétségtelenül árt el eredményeket. Például még a közelmúltban' is az iparstatisztika késedelmesen és hiányosan, a tervgazdálkodástól függetlenül és csak globálisan ölelte fel nagy- és középe iparunkat. Ma aiz iparstatisztika megfigyeli egész! teryköteles gépiparunkat, gyártási cikkeinket is. Eredményei pontosabbak, hajtárideie meggyorsult, módszerei a tervezés módszereivel -azonosak. Ennek máris megvan az az eredménye, hogy olyan szervek, amelyek a múltban önálló adatgyűjtéseket folytattak, ezeket abbahagyták. teljesen a Központi Statisztikai Hivatal munkájára és adataira támaszkodinak, azzal együtt működnek így, igen jelentékenyen tehermentesítik saját üzemeiket. Építőiparunk nagyarányú fejlődésének: számszerű alátámasztásaira és ellenőrzésére folyamiaitibaii van az építőipari statisztika fejlesztése. és megjavítása. A mezőgazdiaisági statisztika — ami nélkül szocialista tervgazdálkodás el nem képzelhető — a múltban pontatlanul, hóniapois. sőt éves késedelemmel dolgozta fel a mezőgazdaság erediményeiit. Ezen a téren még igen sok kívánnivaló és igen