Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

Al5 Az országgyűlés 19. ütése 1949. vei 403-ra emelkedett. Mint tudjuk, enneki ma^ gyiarázata az, hogy országunk egész dolgozó T

'épe hatalmas, egyhangú népszavazással tett hitet amellett a politika mellett, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar dolgozók bölcs vezetője, Rákosi Mátyás irányításásával (Na\ay taps.) tántoríthatatlanul folytatunk. Az előirányzott többlet még azzal is összefüggésben van, hogy az Országház épületének fenntartáséval kapcsolatos költségekről — bár más hivatalok is vannak itt ielhelyezve — összefoglalóan ennek' a fejezetnek keretében történik gondoskodás- Nem szerepel itt az országgyűlési őrség külitísége. mivel ennek feladatait most már a (belügyminisztérium alá tartozó rendőrség látja el. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának költségvetése 50%-kai csökken, a. köztártsasági elnöki hivatal 2.8 milliójával szemben 1.4 millió forintra- Ez a megtakarítás az Elnöki Tanács ügyvitelének lényeges egyszerűsítése, és a Tanács elnöki hivatalának az Országház épületében való elhelyezése által volltl elérhetőA Népgazdasági Tanács 1950. évi költségvetése a Tanács titkárságának és az annak felügyelete alá rendelt hivataloknak és intézményéknek költségvetését tartalmazza. Bizonyos emelkedés mutatkozik azi Állami Ellenőrzési Központ előirányzatában» amit a,z új típusú szocialista állami központi ellenőrzés megvalósítására szükséges személyi és dologi kiadások megnövekedőit szükséglete indokol. A- Központi Statisztikai Hivatal költségvetése az elmúlt évihez) képest 18 millió forinlt csökkenést imutat, minthogy a népszámlálási munkálatok nagyrésze már az elmúlt évben befejeződött és 1950 május 31-ig teljesen le" zárul. * Itt szerepel az Országos Tervhivatal költségvetése és mindazoké a szerveiké, hivataloké ési intézményeké, amelyek a Népgazdasági Tanács felügyelete alatft tervgaizdálkodásunfeat szolgáloáikA szocializmust építő magyar tervgazdálkodás legfőbb irányító szerve, a Népgazdasági Tanács már fennállása első pillanataitól fogva babizomyítoitita, hogy méltó dolgozó népünk br zialmálra. Fáradhatatlan, önfeláldozó (munkája, mindent átfogó szakértelme hozza összhangba és formálja egységes, megbonthatatlan egésszé sokmillió magyar beesületes munkfáját és nagyszerű erőfeszítéseinek! eredményéi Ehhez a költségvetési fejezethez! még csak egyetlen indokolást hozok fel- Mint Gerő Ernőnek az ötéves terv itörvényjavaslatának tárgyalásakor elmondott beszédéből tudjuk, ima van az utolsó nap, amikor még iparunk egyrésze ia hároméves terv befejezésén dolgozikHolnaptól kiezdve az ötéves terv magunk elé tűzött feladatait kezdi végrehajtani az egész dolgozó magyar nép. (Lelkes taps, majd hoszr s&mtartó ütemes taps-) Ka/váló sztahianovistáimk azonban máir az ötéves terv hatrmadik negyedik hónapját teljesítik többezier százalékos normatúMeljesítésüfokel. Az előadatok alapján kérem az o!rszággyülést, hogy a minisztertanáes, az országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanátesia és a Népgazdasági Tanács 1950- évre szóló kiöltségvetését a költségvetési bizottság által jóváhagyott szövegben szavazza anieg. (Él&mk taps.) EINÖK: Szólásra következik 1 CZETT JÓZSEF jegyző: Kiss Károly! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. KISS KAROLY: T. Országgyűlés! Dolgozó népünk a Magyar Dolgozók Pálrtjának évi december hó 14-én, szerdán. 476 irányítása mellett telgesí tette a múlt évi költségvetésben eléje írt feladatokat, és megvalósította ia hároméves tervet. Ezzel a háborús károk helyreállításának szakasza nemzetgazdaságunkban r lezárult. Tulajdonképpen nem is helyes^ a hároméves terv befejezésével csak a háborús károk helyreállításáról beszélni inert már ez idő alatt is sok újat alkottunk. Most ,a néhány nappal ezelőtt törvényerőre emelkedett ötéves népgazdasági tervünk első évének költségvetését tárgyaljuk. Ezzel a költségvetéssel a Magyar Népköztálrsaság fejlődésének újabb szakaszához érkeztünk, ,a szocialista építés szakaszához. Én a költségvetéssel összeállítási sorrendjében kívánok foglalkozni anélkül, hogy a tárca alcímeiben felsorolt valamennyi tételre külön kitérnék, bár tisztában vagyok ezeknek a tételeknek a fontosságával és szükségességévelNézzük elsőnek a minisztertanács költségvetését. Lényegesen eltér az 1949. évi miniszterelnökségi költségvetéstől. A népművelési mi~ nisztérium és a Népgazdasági Tanáes. létesítése folytán mia már nem tartozik hatáskörébe a tájékoztatás és a népi kultúra fejlesztésének feladata. ^TJgyanesiak meím tartozik hatáskörébe a gazdasági feladatíokat ellátó központi szervek felügyelete, aimely a Népgazdasági Tanács és a népművelési minisztérium hatásköiréhe ment át. A minisztertanács költségvetésében foglalt aleímíek között a legnagyobb tételként 25.5 millió forinttal a Tudományos Tanács titkárságánál^ költségvetése szerepel. Ez azt jelenti, hogy az imént hozott, a Tudoimányos Akadémiára vonatkozó törvény megszavazásával ez az öszszeg a Tudományos Akadémiát illeti. M

a már a Tudományos Akadémia irányításával fognak megvtaló'Sulni az ötéves tudományos 'terv első esztendejének feladatai. Ez a költségvetési féteti biztosítja, a tudósok illetménykiegészítését és lehetővé teszi, hogy kiváló tudósaink anyagi gondoktól menten végezhessék tudományos munkáikat. Egyéb feladatok ellátásáról flf» amelyeket ezideig a Tudoimányos Tanáes inter zett, így a tudósok ingyen üdültetéséről, a költségvetésben lévő fedezet alapján az Akadémia fog gondoskodni. Munkájának gerince az országos tudományos tervek elkészítése, részekre ütemezése. E munka keretében a f onto slabb tudományos kérdések eldöntésére, összetett feladatok megoldásárai az Akadémia állandó bizottságokat létesít. Meg kell szerveznie az 1950. év folytaimán szovjet tapiaszlt'aiatok alapján, szovjet mintára a rendszeres tudósképzés intézményét is. A Kinevezési és Alkalmazási Bizotság költségvetése a múlt esztendeihez mérve nem emelkedett. Ez az inltézmény a most lezáruló év folyamán is eredményesen dolgozott azon, hogy minél nagyobb számban kerüljenek a minisztéTÎiimok és hivatalok alkailmazoittainak sorába munkások és pariasztok gyerimekei, és sokat tett a közhivatalokban dolgozók szakmai továbbképzésének előmozdítására. Hazánk politikai és gazdasági szervezetében, ífr. Országgyűlés, a hároméves terv befejezése nyomán alapvető változások mentek végbe. Az a körülmény, hogy az áll'amihiatalom döntő módon a dolgozó pairasztsáiggai szövetséges munkásosztály kezébe került, a Magyar Népköztársaság új Alkotmányában is kifejezésire jutó célkitűzéseink megvalósításaira újtípusú szervek létrehozását tette szükséglessé. Ilyen szerv a Népgazdasági Tanács, amelyet a tör-