Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-19
m Àz országgyűlés 19. ülése 1949. évi december hó 14-én, szerdán. 470 másfelől nagyobb tájegységekre. Ezért kapták •a »területrendezési tervek« elnevezést. Ujabban pedig a területrendezési tervezés is bekapcsolódik az állami tervgazdálkodásba, ami azt jelenti, hogy a területrendezési tervek végrehajtása nem válik időbelileg problematikussá, hanem a tervszerűség a tervezésen tál a végrehajtásra is kiterjed, ami a tervezés realitását kétségtelenül erősen növeli. A teruletrenrjez.es és a tervgazdálkodás vi; sZomya kétirányú. Egyrészt ia területrendezési tervbem gondoskodni kell a tervgazdálkodás követelte intézményeknek a község, város tájadottságainak és fejlődési irányainak megfelelő elhelyezéséről, másrészt a tervgazdálkodás során meg kell teremteni a pénzügyi lehetőségét a területrendezés általános feladatai meg" valósításiáinak is. Nem szabiad azonban megfeledkezni arról, hogy a területrendezés- perspektívája távolabbra nyúlik, mint a tervgazrakodásé* Ennek a perspektívának, a követeléseit képviselni ám építésügyi kormánv Iiivatásia. Az építésügy körében csiak két, véleményem szerint azonban itt különösen fontos kérdésről kívánok megemlékezni. A hatósági és operatív tevékienyisiég, továbbáí -ía. .jogszabály és a norma m.áír említett viszonyai ezek. Á hatósági ' tevékenység a jogszabályok megállapításában, rendelkezésekben, intézkedésieikben ési ellenőrzésekben nyilvánul meg. Az a, z operatív tevékenység feladatok kijelöléséből, • jogi. pénzügyi és műszaki előfeltételek megteremtéséből, továbbá & t megoldások megszervezéséből és végrehajtásából áll. # E két tevékenységnek éles különválasztása biztosítja csak azt, hogy az építkezésinél mind á'z áltaiáno 1 «, mind az építkezésnél különlegesen számbajövő közérdek feltétlemül érvényesüljön, másfelől az operatív tevékenység megkapja! azt a szabadságot, amely feladatainak gyors és eredményes elvégzéséhez szüksége SÍ. Nyomatékosan reá kell mutatnom azonban arra, hogy a közületi építkezések is animid a területrendezési, mind az építési jogszaibalyokrnak aliávetendők. Nincs azonban akadálya annak, hogy a területi építkezések számára csak egy engedélyező hatóság" legyem, teiranészetesien a felső fok: az építésügyi miniszterDe eninék a határozatnak meghozatalába mindem közérdekűiéig érintett tényező, elsősorban a helyi hatóság bevonandó. Semilyen építési .tervnek a területrendezési terv követeléseit, valamint a. biztonsági és egészségügyi követeléseket képviselő építési jogszabályok alapján való hatósági elbírálását nem lehet elengedni. Azok a bajok, amelyek Budapesten ma nyilvánvalóak és minden oldalról megállapíttaítltak, annak; a következnie" nyei. hogy ©z a hatósági ellenőrzés nem volt meig és egy olyan határozalt volt, amely az úgynevezett közületi építkezéseket kivette a hatósági ellenőrzés alól. A hatósági tevékenység szabálya a jogszabály, az operatív tevékenységé a niorma- A jogszabály^ általánosan kötelező, a rajita alapuló hatósági ténykedéseknek mindefei alá van. vetve, a közhatalmi szervek operatív tevékenysége is. A norma: utasítás az operatív tevékenységet végzők számára és csak rájuk kötelező. Azzal, hogy az építésügyi niinisztérium csaknem teljesen az operatív tevékenységekre feküdit) rá, az építési hatóságok rendje még helyes szabályozásra vár. A Kadikális Pártnak mindenkor szívügye volt az állami rendbe beilleszkedő értelmiség, kisiparosok és kiskereskedők ügye- Az értei" miség érvényesülésének lehetősége az ötéves terv perspektívájában annyira nyilvánvaló, — 'ezt pártombeli képviselőtársam, Kende Zsigmond . az ötévé* terv vitájában kifejtette, t — hogy erről szólnom már felesleges. Nem így az említett 1 másik két kiategóriárótk Gerő miniszter úrnak az ötéves tervről mondott nagy beszédében tettlt kijelentését, hogy a gyáriparnak: fontos kiegészítője a kézműipar, amelynek termelése a gyáripar hatalmas fejlődése ellenére scan fog csökikenni és hogy a kézműipart elsősorban olyan leruiékek előállítására fogják irányítani, amelyeket eílőnyöseiblben vagy jobb minőségben képes ter" ímelni, mitnlfc a gyáripar, részben pedig széleskörű felhasználást fog találni a' JíavításoknáL megnyugvással vesszük tudosnásul Eeméljük azonban, hogy a kiskereskedélemmök a fogyasztók számlára kívánatos decentralizációja a kiskereskedők számára is életlehetőséget fog biztosítani- Megoldandónak tartjuk azonban a kisembereknek nemcsak elhelyezkedési problémáját, hanem azlti a szociális problémájukat is, hogy az önlhibájukoini kívül 1 kereseti tevékenységüket már neim folytathatók, élet1 ehetőséget kapj aniák. T. Országgyűlés! Az államai költségvetésben nemzet életfolyásának egészében és összefüggéséiben elénktárása arra is ikell hogy késztessen bemmünket, hogy véleményt mondjunk a kormány általános politikájáról' mind külföldi, mind belföldi vonatkozásban^ és hitet tegyünk állásfoglalásunkról a politikai élte" tünket mozgató nagy kérdésekben!. A belpolitika inkább, mint valaha, a külpolitika függviényévé vált- A fiöüd népei pedig — hiszen ma már bármilyen kis nemzet legyünk is, f öldegységlben kell igondolkoznuinik — két világra szakadtak, illetőleg két világban tömörülnek; a keleti félteikén külpolitikailag a béke megóvására, belpolitikailag a népi demokráciák szocialista államának megteremtésére, a nyugati féltekén külpolitikailag afa angolszász imperializmus megteremtésére és a háborús támadásra^ belpolitikailag a népi hatalom visszaszorítására és a kapitalizmus rideg fenntartására. Földrajzi helyzete, gazdasági érdtekei és perspektívája, a nyugati államok részéről vele szemben tanúsított magatartás és döntően a második: világháború végkimenetele Magyarország helyét a keleti féltekel sorsiközösségében jelölt© ki. Nagy szerencséje Magyarországnak, hogy ez a sorsközösség a Szovjetunió kimeríthetetlen anyagi és szellemi erejére itiátmaszkodhatik, a nemzetek függetlenségének elvét vallja, a népek gazdasági és kulturális előrevitelléneik politikáját folytatja, és hogy ai két világ nagy harcának legkritikusabb idejében olyan kivételes nagy egyéniség és barát áll az élén, minit Sztálini. (Nagy taps.) A másik nem kisebb szerencsénk, hogy Magyarországnak a nagy sorsközösségbe való beillesztését a Magyar Doüjgozók Pártjában konszolidált hatalom alapdián; imimiár az alkotmány formái között éber és bölcs politikájával mindezek megteremtője, Kákosi Mátyás irányítja. (Taps.) Magyarország boldogulását) ©siak a keleti sorsközösségben várhatja, nemcsak helyzeténél fogva, h/ainem azért is, mert a keleti poli-
