Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-19
ám Az ors&ággyűlés 19. ülése 1949. évi december hó 14-én, szerdán. 466 teszi ezt a bűnvádi eljárásiban. Büntető bíróságaink eddie- hajlamosiak voltai árra» és a fennálló törvények módot is nyújtottak részükre, hogy az eléjük kerülő ügyeket elszigetelten, esaik mint konkrét ügyekéit fogják fel és ítéljék meg a formális jog merev szabályai szerint. Mindez gyökeresen megváltozik az 1949: XI. te. életbelépésével, mert ezután m in den bűnügyben elsődleges kérdés a bűncselekménynek és az eljárás alá vont tettesnek társadalmi veszélyessége kell hogy legyen — mondja á miniszter úr. Ezt a kijelentést csak azzal szeretném kiegészíteni, hogy a helyes fejlődés során módot kell adni arra, hogy a bíróságok a társadalmai veszélyeztetettség mérvének csökkentébe esetén a jogszabályban írt büntetési tétel alá szállhassanak, sőt, ha a társadalmi veszélyeztetettség a bűncselekmény elkövetése és az ítélet meghozatallá 'közötti időben megszűnik, az eljárást marasztaló ítélet hozatala nélkül is befejezhessékT. Országgyűlés 1 ! Demokráciánk fejlődését, gazdasági ~ stabilitásiunk és életszínvonalunk emelkedését bizonyítja az az örvendetes körülmény, hogy bűnügyi statisztikánk sokkal kedvezőbben alakult, mint ahogyan a z t remélni lehetett. A bűncselekmények -száma egyre csökken és ez kétségkívül szoros 1 összefüggésben van az ország nagyarányú gazdasági fejlődésével. Ezt a fejlődést mindien szónál ékesebben bizonyítja az 1950. évi költségvetés, amelyet ezért a magam és pártom részéről örömmel elfogadok. (Naav 'twas.) ETJNÖK: Szólásra kö vetkezik 1 KISS GERGELY iepj/ző: Harrer Ferenc! HARRER FERENC:" T. Országgyűlési Az állami költségvetés 17.5 milliárdos volumenéével és 82.5 milliós feleslegével méltóan csatlakozik az 51 milliárdos népgazdasági tervhez. Mindkettő: az ötéves terv a hároméves tervvel, láz 1950. évi költségvetés az 1949. évi költségvietésisel ég még inkább az ezek eredményeivel való összetoasonlítáisiblan, elevenen érzékelteti azlt a dinamikát, amellyel népi demokráciánk az új társadalmi rend, a, szocialista állam megvalósulása' felé halad, amelynek folyamatát Kossá pénzügyminiszter úr iá számok szilárd vázára felrakott képén plasztikusan tárta elénk. A törvényhozás termében ía költségvetés tárgyalása^ sohasem irányult és gyakorlatilag nem is irányulhatott arra, hogy a szőnyegen lévő költségvetés tételein változtatás essék, bánéin csak arra, hogy a;z előttünk álló év költségvetésének keretén belül kívánságokat vetítsünk a kormánynak a következő év költségvetésében megíyaJiósítandó, politikai megfontolásokon nyugvó pénzügyi progriamnija elé, illettöleg számára. Az előttünk fekvő és a legközelebbi éveikben elénk kerülő költségvetések országgyűlési tárgyiailásánál azonban az ilyen irányú kezdetményezésflkneík, legalábbis pénzügyi vonatkozásban, kevés terük van, mert a törvényhozás által immár nagy lelkesedéssel elfogadott, népünk és barátaink részéről elragad tatással, ellenségeink részéről bizonyára irigységgel vett gigamtikuis ötéves 1 népgazdasági terv a maga egé®z ciklusára a pénzügyi progrömmot már megadtia, mégpedig szerves egységénél fogva szinte megbonthatatlanul. Az ötéves terv ugyan tartalékolt 2.5 milliárd forintot, de ezit az összeget is az ötéves terv végrehajtása sorain jelentkező, egyelőre meg meg nem állapítható beruházásokra. Inkább arról lehetnie szó, hogy lényegében az ötéves terv első részlegének megvalósításaként jelentkező költségvetés realitását és a költségvetés részletes adatai alapján magának az ötéves tervnek a realitását vizsgáljuk meg. Erre 'azonban sem idő, sem 1 mód, sem az ehhez szükségek; apparátus nem aüfoaifc renidelikezé(Elnök: NAGYLSTÓK JÓZSEF. — 15-56.) Megnyugváis&ail és. bizalommal fogadhatjuk azonban a költségvetésit, mert mind ia,z ötéves terv, mind a költségvetés nem feltevésekeniépült fel, hanem a« ország adottságaiban meglévő természeti kincseken, iaz ezek kiaknázására rendelkezésre álló szellemi és fizikai emberi erőn, ennek az erőnek dolgozási képességén! esi készségén •£ a mindezek realitásait éis érvényesülését mutató eredményeken, ameliyeket termelési vonalon messzire világítóan a hároméves tervnek nem egészen két és fél alatt történt teljesítése, fogyasztási vonalon pedig iaz élelmezés és beruháiakodás terén való jelentős haladási tanúsít. Ha — mint említettem, — pénzügyi vonatkozásban nem igen van lehetősége jelen; költségvetést érintően, de még a következő költségvetésre való kihatással sem problémák fer vetésének, a költségvetés tárgyalása- mégis alkalmat ad arra, — slot az egyedüli alkalmat adja — hogy egyes, pénzügyileg nem jelentős, de a közélet helyes és eredményes kialakítása érdekében megoldandó problémákra a kormányzat figyelmét fel lehessen hívni. Természetesen minden szónok a személyéhez vagy pártjához 'közelebb álló problémákat yelti fel. Ilyen problémáim, amelyeikről esiak egészen röviden kívánok nyilatkozni : a közigazgatási reform;, a jogászat jelentősége, 1\'agyBudapest kérdése, a területrendezés és az építésügy, végül a kisipar és kiskereskedelem sorsa. Egész közéleti tevékenységünk vezérszólama e pillanatban az ötéves terv gránitiszerű tömegében _ kijegecesedlő tervszerűség. , E tervszerűség sikerének, amely egyedül biztosíthatja a válságok és a munkanélküliség kiküszöbölésével az egész nép folyamatos és mind magiasabb szintű életlehetőségének gazdasági alapját, lé; nyeges előfeltétele a dolgozók érdekeit sízolgáló eredményes közigazgatás. Alkotmányunk _ iaz ilyen közigazgatás biztosítékait a demokratikus centralizmusban és a legszélesebbkörű ellenőrzés intézményesítésével lefektette; a. dolgozók 'érdekeit biztosította r a tanácsrendszerrel, s ennek eredményességét iázzál, hogy az alsóbb szervek alá Vannak rendelve a felsőbbeknek és felsőbbek megsemmisíthetik, illetőleg ^megváltoztathatják az alsóbb szervek jogszabályait és intézkedéseit, amelyek az ailkotmáiniyba ütközőnek, vagy a dolgoizók érdekeit sértik. Továbbá. a ministztertanács bármely ügyben közvetlenül intézkedhetik, s jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete! alá; helyezni és e célból külön szervezeteket létesíteni. A minisztertanács perfig ép a napokban hoízta meg az állami központi ellenőrzés szervezetének és rendszerének kialakításáról szóló haltároziatát_Teljes belátással aziránt, hogy az eddigi politikai helyzetben a szükségszerűségek nyomása alatt másról, mint alkalmi közigazgatási reformintézkedésekről nemigen 1 lehetett sizíó, és elismerve # a közigazgatási eljárásban foganatosított raeionalizáilái&ok értékét, most már, amikor a gátló körülmények issaűnőben vannak, az Alkotmány az alapot már hozzá 'megteremtette, az ötéves terv sikeres megvalósítása pedig sürgősen megköveteli, lássunk hozzá a közigaizgatáisl reform szerves megoldásához. Nincs e vitában helye a közigazgatási re-
