Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-19
461 Az országgyűlés 19. ülése 1949. idő óta ig helyet (követeltek maguknak az állami költségvetésben. Azzal tehát, hogy az őket megillető helyet az 1950. end költségvetésben megkapták, egy régi és igen súlyos hiányosság nyert kiküsEÖbölést. A népgazdaságunk konstrukciójában vég" bement jelentős átalakulás feltétlenül indokolttá és szükségekssé tette azt az intézkedést, amelyért külön elismerés illeti mes- a pénzügyminiszter urat, hogy az állami üzemek az 1950-es költségvetésben már nem 'bruttó költségvetéssel szerepelnek, és nem dagasztják feleslegesen az affiaihi kö.Iitséc*vetést »a. siokszáz állami tulajdonba vett vállalat bruttó költséigvétésének tételei. Bár a költségvetés beilső fel" építése nagyban és egészben követi az elmúlt évi költségvetési reform előírásait, mégis az 1949. évihez viszonyítva jelentős előrehaladást mutat a könnyebb áttekinthetés, a tervszerű költségvetés felé. ameily eéJt különösen a tagolt költség, mérő számrendszer és a norma bevezetéséivel éri ei- Mindezeket <aiz Örömmel üdvözölt újításokat felü'lanúlja azonban az 1950- év költségvetésének az a mindenekfelett álló értéke, hogy a kiadások megnövekedett volumenének fedezete teljes mértékben biztosítottnak tekinthető. Az államigiatzgatás és a népgazdasági ötéves terv együttes kiadási és bevételi előirányzata a költségvetési összesítés szerint az 1949- évi 34.3 millió forint felesleggel széniben 82.6 millió forint bevételi felesleget mutat. T.^Országgyűlés! Gazdasági életünk felfelé ívelésének és az ezzel szoros kapcsolatban lévő általános életszínvonal-eimelkedésnék • egyik legmegnyugtatóbb sizimptornája' a forint vásárlóerejének kipróbált és állandó stabilitása- • sőt emeilkeidlése. melv egyes legfontosabb népélélmezési árucikkeknél az árak ismétélt csökkentéséhez vezetett. Indokoltan hivatkozik & pénzügyminiszter úr arra, hogyha zsír, a hús, a hentesáru» a liszt, a péksütemény, a konfekciomált ruhaárú és mésr szálmos élelmezési és ruházati cikk ára isiméteilten csökkent. Ennél ekllatlánisabb bizonyítékot a. forint vásárlóerejének emelkedésére elképzelni sem lehet. Minldez a muinkaproduktum jelentékeny és az e^gésiz gazdasági életre döntően kihaló emelkedésének kösaönhető. Iparunk termtelékenységének. ez az emelkedése tette lehetővé, hogy egyre olesóbban és egyre jobban dolgozhassunk. Textiliparunk, ruházati inarumk. élelmezési iparunk ma imár igen jelentékenv százjailekkal többet gyárt a háborúéiőttimél és mezőgazdaságunk termelése már 1949-ban csaknem elérte, számos területem pedig* túl is haladta a háborúelőtti szímvoinlaílat, ahogy Gerő Ernő miniszter úr bejelentette. T- Országgyűlés! Meg kell állap irtanunk, hoigv a honvédelmi tárcái költségvetése, amely aiz 1947:XVIII. tc.-kel becikkelyezett békeszerződésiben megállapított feltételeken alapszik, messrze elmaradt a .nyugati országok katonai kiadásaitól. Szigorúan csak a békeszerződés keretein belül miar&ditunk e téren is, pedig talán hangoztatnunk sem kell hoerv a párisi békeszerződésben a nyugati hatalmak ugyaucsak vigyáztak arra, hogy túlzott szabadságot e tekintetben ne kapjunk. Költségvetésünk 11-7 százaléka a honvédelmi tárcáé, ezzel szemben ál az a tény. hogy a katonai kiadások Olaszország- költségvetésének 19 százalékát, Anglia költség-vetésének 24 százalékát, Fraiu-iország költségvetésének 27 száasalékát. az USA költ" évi december hó 14-én, szerdán. 462 sétgvetésének pedig nem kevesebb, mint 36 százalékát jeliem tik. Helyesen mutatott rá a pénzügyminiszter úr arra, hogy a mi hadseregünk nem ismer támadó célokat és ennek a hadsereg-nek erősítése a békefroait^megszilárdítását, békés, nyugodt életünk fejlődését, és biztosítását célozza(15.30-) Különösen kienielendőinek tartom, t. Országgyűlés, a kormánynak azt a helyes politikáját, hogy a földművelés ügyére továbbra is figyelemreméltó gondot fordít annak élllemére, hogy az ipar fejlesztésére szinte heroikus erőfeszítéseket tesz. Különöseim fontos ez azért. meat iparosodásunk ütemének gyorsítása mellett sem szabad letérnünk a reális útiról, és nem szabar 1 ) megfeledkezinünlk arról, hogy ha. az ötéves terv végén agráripari országból ipari-agrár ország leszünk is, ma még 1 inkább agrárállani vagyunk. Hogy a kormíájiy imíennyire nem feledkezett meig erről' a szempontról 1 és ,milyen( helyesen értékelte a földművelés és a mezőgazdaság fejlesztésének rendkívüli fontosság át, azt költségvetésében akkor bizonyít ja. amikor a földművelésügyi tárcánál! az előző évihez viszonyítva egy esztendő alatt 36 százalékos fejlesztést iránvoz előA mezőgazdasági politika karakterét és irányát a legszembeszökőbben a következő «zátmiok bizonyítják. 1948 őszén a» állami gazdaságok területe mindössze 60.000 holdi volt. ezzel szemben ma 500.000 katasztrális hold. 1948 nyarán alig néhány termelőszövetkezeti csoport működött am országban, ma 1500 ilyien termelőszövetkezeti csoport működik ós ezekbem mintegy 40.000 dolgozó magyar parasztcsalád teljesíti hivatását- A tárca összes kiadásai 326 millió forintról 443 millió forintra emelkedtek» tehálfc a növekedés 117 millió forintot tesz ki az előző évivel szemben, ami igen nagy fejlődést jelent. Ami pedig a mezőgazdasági igazgatás kérdését illeti, ezen a helyen kell elismerésemet kifejeznem a földművelésügyi miniszter úr iránt ama nagyon időszerű intézkedésért, amelynek eredményeként a vezetése alatt álló minisztérium a központi igazgatás és az elvi irányítás szervévé fejlődik, szemben az eddigi elburjánzott és túltengő adminisztratív ügyintézéssel. Nem mulaszhatom él azonbani felhívni a földművelésügyi kormány figyellmát arra, hogy a földművesszöveitlkezetek terménybegvüjtő és egyéb funkcionáriusainak «zakée adminisztratív képzésére talán még azi eddi" ginéi is: nagyabb gondot kell fordítani. ösiak helyestelni lehet a növényvédelmi kutatóintézet felállítását és az erre fordított igen jelentős anyagi áldozatot. Ugyanígy elismeréssel kell nyilatkoznom a földmívelésügyi kormányzatnak a^ nagyüzemi gazdálkodásra való fokozatos áttérési miatt is szükségesj és igen fontos gépesítés kérdésére fordított figyelméről- Helyesen állapította meg a f ölc'ttnívelésügyi miniszter úr költségvetésének általános indokolása során, hogy a mezőgazdaság fokozatos gépesítése mellett is állattenyésztésünk keretén belül lótenyésztésünk fejlesztése továbbra is igen fontos feladat termelési szempontból is. Különösen áll ez a minőségi állattenyésztési szempontjából. Nem szabad elfelejtenünk, hogy világszerte híres lótenyésztésünk igen jelentős valut agyagi-ápolást jelenthet népgazdaságunk számára, mert ezen a téren szinte felmérhetetlen exportlehetőségeink vannak.
