Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

457 Az országgyűlés 19. ülése 1949. évi december hó li-én, szerdán. 458 amit a kizsákmányoló osztályok eddig' elzár­tak e.őlünlk. Az egyházak és a f e leikeze tok támogatása is jeäfentos össaegge'l «zetrieipel ©, kultusztárca foöltségvetésébem Ezen a téren iga&áai nagy­lelkű népi demokráciánk az iránt a katolikus egyház, iránt, amelynek vezetői oly konok ellenállásíö tanúsítanak a fejlődéssel sziemben. Nehéz- és 'könnyűiparunk költségvetése lehetővé teszi, hogy hazánk fefjlett mezőgazda­sággal rendelkező ipari országgá alakuljon, át. Népi deniolkráciánk politikai 'és gazdasági fejlődése mellet!- kulturális fejlődésünk elmara­d[ott. Ezt a hiányt van hivatva pótolni a nép­művelési tárca költségvetése. Igen nagy jelentősége vau a földművelés­ügyi tárca költségvetésének. Ez a tárca 36%-cs fejlesztést irányoz aő. Ha a reakciós világ földművelésügyi költségvetéseit vizsgáljuk, akikor kitűnik' hogy egy évi földművelésügyi költségvetés sem érte el a most előirányzott 36%-os fejlesztést. Pedig éhben -ia százalékban nines benne az 1950. évi tervberuházásra elő­irányzott 7.25 milliárd forintnak a mezőgazda­ságra eső ha(talmas_ resize- Ha ezí- is figyelembe vesszőül« akkor nyilvánvaló, hogy mezőgazda­ságunk olyan fejlődés előtt áll, amilyent eddig még álmodni sem remélt. Parasztságunk egyre szélesebb tömegekben isimeri fel mezőgazdasá­gúink nefkiilendüil ő fejlődését és tömegesen tart az önkétésségen alapuló tártiae termelés felé. A szocialista mezőgazdaság alapjai! bontakoz­nak ki a földművelésügyi tárca költségvetésé­ben, Dolgozó parasztságunknak a népi demo­krácia mellett való állásfoglalása egyre nyil­vánvalóbb. Ennek egyik legdöntőbb bizonyí­téka, hogy az; idei térmésbegyüjl-és a múlt évi­hez viszonyítva mintegy 25%-lkai növekedett­Mezőgazdaságunk és falvaink fejlesztése, a nagyüzemi társgazdálkodás bevezetése, a gép­állomások szaporítása és erősítése az első lé­pésnek tekinthető a falu és a város közötti év­ezredes ellentét megszüntetésére és a dolgozó parasztsájg teljes felszabadítására. T. Országgyűlés! A költségvetésben felvá­zolt feladatok és célok megvalósításának nem­csak politikai, hanem gazdasági feltételei is biztosítva vannak- A költségvetés lehetővé teszi, hogy ötéves tervünk már az első terv­évben hatalmas lendülettel meginduljon. A költségvetés:^ eszköz, arra, hogy országunkat, társadalmi és gazdasági rendünket gyökers­sen megváltoztassuk:. De nemcsak ennek meg­változtatására aid lehetőséget, hamem lehetősé­get nyuj£ arra is, hogy dolgozó népünket és magunkat is megváltoztassuk, és boldog, saját országunkat építő szocialista emberekké vál­junk- _ Minthogy a költségvetés ezjt biztosítja és minthogy biztosítja továbbá a munlkásosztály­vezette munkás-paraszt szövetség megerősödé­séit, a munkásság éis,-a dolgozó parasztság, va­lamint az ezek érdekeit valóban szolgáló értel­miség életszínvonalának emeliését, a köFségve­test pártom és a magam nevében a legtelje­sebb bizalommal és örömmel elfogadom. (Taps) ELNÖK: Az ülést felfüggesztem, (Szünet: 12.50—1512) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitóim. Szólásra következik'? CZETT JÓZSEF jegyző: Alvinczy Imre. ELNÖK: A képviselő urat illeti , a szó! ALVINCZY IMRE: T. Országgyűlés! Ami­kor az 1950. évi költségvetés táirgiyalásánál, mint a Független Magyar Demokrata Párt hivatalos szónoka, a magam szerény észre­vételeit megteszem, mindenekelőtt Kossá 1st; ván pénzügyminiszter úr hatalmas, sokfelé irányt mutató, erőtől és biztonságtól duzzadó; számos tekintetben a sablontól merőben eltérő expozéjával kell foglalkoznom. Jogos ós indokolt öntudattal, sőt büszke­séggel hivatkozhatott a pénzügy niinúsztér ,úr arra, hogy az 1950- évi költségvetés) tárgyalása olya« időpontban történik, amikor már teljes biztonsággal látható, hogy a magyar dolgozó tieo sikerrel, sőt a kitűzöttnél és megszabott­nál előbb, példátlanul szép eredménnyel fejezi be az!" a hároméves tervet, amelynek indulása­kor annyi tamáskodó, akadékoskodó kritikát hallottunk. Ezekre a kritikákra a dolgozó ma­gyar nép a hároméves terv hallatlan sikerévei acfiía meg a mindén sízónál ékesebben szóló és egyértelmű választ. A költségvetés mind m túlzástól mentes, mondhatnám- eszf-étikusan reális, a való hely­zetét szigorúan száimontartó és mérlegelő alap­jain kívül a hároméves terv siketre és lendü­leté a legmeggyőzíőbb bizonyíték és realitás arra, hogy a Magyar Népköztársaság első ötéves népgiaz'diasági terve, amelyet az ország­gyűlés már törvénybe iktatott, nem ábránd, nem illúzió, hanem olyan reális valóság, ame­lyet a dolgozó magyar nép meg akar és meg is fog valósítani. Rendkívül fontosnak, mondhatnám, életbe­vágóan fontosnak tartom a pénzügyminiszter úr azon megállapítását, hogy a hároméves terv során, de különösem ebben az évben be­bizonyosodott, hogy a beruházások nemcsak hogy nem csökkentik a d'olgozó nép életszín­vonalát, ellenkezőleg lényegesen emelik. Ez bizonyos mértékig; természeté® folyamat is, hiszen a beruházások minél szélesebb és mi­nél .nagyobb kiterjedése az építő, konstruktív mu nka alkalmiak egész tömegét teremtette meg, aminek velejárója a imiumkanélküliség megszű­nése és az általános életszínvonal emelkedése. Az elmúlt évivel szemben való életszínvo­nal-emelkedés kétségbevonba tatlan gazdasági fejlődést jelent, . amit a költségvetés híven juttat kifejezésre. Ezt bizonyítja, hogy alternd költségvetésünk, mint a stabilizáció minden évében, most is felesleggel^ mintegy 80 millió forint többlettel fog zárulni. Ha ennek a két­ségtelen gazdasági fejlődésnek az okait keres­sük, mes- kell állapítanunk, hogy t ez az első hároméves terv sikeres befejezésével ésjazzai a magyar dolgozó nép minden rétegéből, az egész magyar társadalomból kiáradó bizalom­mal függ össze, amely ennek a grandiózus öt­éves tervnek szól, amelynek isikére m ®<p egész magyar gazdasági élet és a népmilliók élet­szín vo«nalána;k eddig soha nem látott mérték­ben való felemelkedését jelenti. Az ötéves térv iránti bizalom a dolgozó magyar társadalom részéről már a tervköl­cöönben is megnyilvánult. A munka, a munka­készség, a racionális termelés jellemző példá­jára hivatkozott a pénzügyminiszter úr, ami­kor bejelentette, hogy már ebben az évben több mint 53-000 újítási javaslatot dolgoztak ki munkásaink, technikusaink és mérnökeink, és az ebből elfogadott 22.000 javaslattal egy év alatt mintegy 250 millió forint megtakarítást tettek lehetővé. ' Hlat figyellíembe vesszük atzjt a lelkes raeki­gyürkőzéist, amellyel az ötéves népgazdasági terv elindul a maga történelmi jelentőségű út­ján, hogy valóra váltsa mindazt, r amit a ma­gyar dolgozó milliók bosszú és változatos tör-

Next

/
Thumbnails
Contents