Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-19
453 Az országgyűtés 19. ülése 1949. hogy a munkások és parasztok adjak a katonatisztek nagy többségét, nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozó nép a Népköztársaságot valóban a miaga országának érezze, és érezze azt, hogy ebben a köztársaságiban, a népi demokrácia állaimrlendjében a ' hatalom a mi kezünkben, , a munkás ok és dolgozó panasztok kezében van. A közigazgatásiban is egyre nagyobb méretekben folyik az átalakulás. Kikopnak a régi urak, akik legtöbbnyiire szakértelem és nélkülezhetotlenség címén maradtak a helyükön, és adóért, amit a néptől kaptak, hogy elnéztük régi hibáikat és inegaidtuk nekik a tehetőséget arra, hogy becsületet szerezzenek maguknak a nép szolgálatában, a legritkább esetben fizettek jóval. Nem tudtak kibújni a régi bőrből. A melléjük beosztott munkásokat és parasztokat sokszor lebecsülték, sokszor megalázták. Versenytársuknak tekintették és nemigen iparkodtak átadni nekik szakértelműiket. Felfelé alázatosak voltaik, mert ezt már megszokták a régi világban, de sokszor kiestek a magukra erőszakolt úi szerepből ás tapostalk lefelé most is, mert hát a régi világban ezt is megszokták. A dolgozó nép emberei ott vannak a hadsereg és a rendőrség tisztikarában. Ma már döntő mértékben résztvesznék a gazdasági élet irányításában, és vezetik a közigazgatást, vagy mint beosztottiak dolgoznak a kisebb közigazgatási íbivataíloikiban. Örömmel vélhettük tudomásul ai pénzügyminiszter úr bejelentését, hogy az alkotmány állapján készül és már küszöbön áll a közigazgatási re" form, s ez az önkormányzatoik feladatalit és hatáskörét jelentékeny mértékban megnöveli. Meg vagyok győződve róla. hogy a területi önkormányzatok megszervezésével új munkaiterületet és új munkalehetőséget kapnak az ipari munkásság, a dolgozó parasztság és a néphieiz hű érteKniség közigazgatási munkára alkalmas emberei: férfiak és nők. idősebbek és fiatalok egyaránt, és a reform végrehajtáaa megint egy niagy lépéssel előrébb yisz bennünket a szocializniiuis építésének útján. T. Országgyűlés! Amint az ötéves terv előáirányzata öt esztendőre elosztva a legnagyobb gondossággal és köirültekimtésisel jelölte meg a beruházása szükségletekéit, a lehetőséigeket és a miegolidaudó feladatokat az iparnak, a mezőgiaizdaságnak területén, s gondoskodott a népnevelési és egészségügyi _ be~ ruiházásokról lis, éppen olyan körültekintő módon gondoskodik az előttünk «fekvő költr ségvetés arról, hogy a népgazdiaság 1950, évi bevételeit minden tekintetben a nép érdekédben álló feladatokra mozgósítsuk, a dolgozó nép javára, Népköztársaságunk és népi demokráciánk megerősítésére használjuk fel. A szalbértők munkája és gondossága mellett döntő biztosíték erre aa ipari mnntkásság- eV a dolgozó panaeiztság szoros politikai szövetségiéi, a munkásság . és a Magyar Dolgozók Pártja vezetőszerHpének érvényesülése, a magyar nép vezető jenek, Rákosii Mátyásnak államférfiúi bölcseségé, Dobi István miniszterelnöknek a dolgozó nép iránt érzett hűsége és politikiai tisztánlátása, valamint a kormány tagjiaiiniajk a doligozó niép felemjelésie érdekében végzett következetes, kemény munikája. Teljes bizaiamimal a dolgozó nép állatmának a doligozó nép soraiból valló és a dolgozó néphez minden körülményék között évi december hó 14-én, szerdán. 454 hűséges vezetői iránt, a költségvetést elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? CZETT JÓZSEF jegyző: Totti Endre. ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. TÓTH ENDRE: T. Országgyűlés! Egy évvel ezelőtt. 1948 decieimber 15"én nyújtotta be Gerő Ernő az 1949. évi költségvetést és tar tóttá meg költségveitiési beszédét. Az a költségvetés célkitűzésiedben) és szerkezetében merőiben eltért az összes előző költségvetésektől, és jelentősége törtéimelimi. Miiben állott az 1949. évi költségvetés történelmi jelentősége? (12.30.) Abban, hogy az első lépés volt a szocialista költségvetés felé, aibban, hogy az egyik legfontosabb alapja volt a szociialista társadalmi és gazdasági rend felépítésének- Az 'akkori ellenzék, a külföldi imperialistáknak •ezek a hazai bérencei és zsoldosai ellenségesen és rossizinduliatuain fogadták a költségvetésit kételkedtek anniaik realitásában, Gerő Ernő költségvetési beszédében megállapította, hogy a kö&ég'vieités reális és megvalósítható, és ezt beszédében meg is indokolta Többek között azt mondotta: »Költlségvetésünk realitásának záloga, neanzetgaizdaiságuník mindinkább fokozódó szervezettsége és a tőkés gazdálkodásra oly jellemző anarchia, fokozatos kiküszöbölése, amit 1 a ternueilőesizközök jeliemtós részének állami tulajdoniba vétele és a nemzetgazdaság miind* tervszetrűbbé váló állami ellenőrzése és irányítása, a szocializmus fokozatos építése tesz lehetővé.« De költsógvdtésünk realitásának legfőbb és 'itegdöntőbb biztosítéka, hogy e költségvetés mögöúit a nép milMós 'ötnegei állanak. Ha az elmúlt év költségvetésére visszatekintünk, nyugodtan állapíthatjuk meg. hogy az valóban reális volt. (A. kitűzött Madtatolkiat és célokat megvalósította s azokat teljesiíteitte is> elég itt arra rámutatni, hogy az 1949. évi kiöltségveiíés az állatai vállalatok nyereségét 1050 millió forintban állapította meg, Kossá István pénzügyminiszter pedig költségvetési beszédében megemlítefiite, hogy ez a bevételi eléri 2400 milliót: Az 1949. évi költségvetés 34.5 millió bevételi többletet irányzott elő. a pénzügyminiszter pedig bejelentette, hogy bevételi többJ-etiünk körülbelül 50 niiHió forint lesz. A költségvetés előirányzata 9.3 milliárd forintot tett ki, a tényleges gazdálkodás azonban megközelíti a 13 milliárd forintot, amit a bevételeik kedvező aflakulása Itieltt 'lehetővé. A költségvetés által megjelölt célok és feladatok mögött valóban ott állott népünk milliós tömege Ennek kétségbevonhatatlan bizonyítéka volt az idei ifényes választási győzelletmHa az 1950.' évi fcölttségveítésit vizsgadíjuk, elsősorban az tűnik ki, hogy méreteibein jóval meghaladja a múlt évi költségvetést. A ímegniövefcedett kiadások niagy hányada a népgazdaság fejlesztésére, dolgozó népünk szociális és kulturáliis felemelésére van 1 elŐirálnyozva. A ^beruházások — lia- figyelemébe vesszük az előző Iköltségvetéseket — mind nagyobb részét teszik ki az összes kiadásoknak. Á beruházá" sok 1948-ban 151%-át tették ki,az összes kiadá" soknak, 1949-ben 36%-át. 1950-ben pedig 415%-át fogják kitenni. A költségvetési bevétel s ezek közö'-t az a nyereség, amelyet az állami vállalatok fizetnek be, nem a kizsákmányoló osztályok ha-