Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-17

383" Az országgyűlés 17. ütése 1949. irányoztunik elő- Kormányzatunk súlyt vet arra- hogy kutatóiintézeteúnk most a legkorszerűbb felszereléssel állhassanak népgazdaságunk különböző ágainak rendelkezésére, segítsék a felmerülő új kérdések megoldását, fejlesszék technikai felkészültségünket, és nyújtsanak segítséget tudományos kádereink nevelésében. Ipari minisztériumainkról el kell mondainunk, hogy mai már nem ipari, közigazgatási szervek, hanem a magyar ipar tényleges irányítóivá és vezető szerveivé váltaifc. T. Országgyűlés! Költségvetésünk kiadási oldalát általlában jellemzi az államigazgatás köitiségeinek viszonylagos csökkenése is ugyaniakkor a népgazdaság fejlesztésére előirányzott Öissiaegek túlsúlyrajutása- A népgazdaságunk fejlesztését előmozdító kiadások — köztük az ötéves terv első évének beruházásai — költségvetésünk összes kiadásaiinak 63.8%-kát teszik ki. Ugyaniakkor államigazgatási költoségeiink az 1949. évii 4.7%-tról 3%-rá. az állami és nemzetközi kötelezettségekre fordított kiadások pedig 9.9%-ról 6%-ra csökkennek- Ezek a változások jelzik költségvetésünk lényegesen meigváltozott jellesét, és airra mutatnak. hogy jelentős előréhaliadást tettünk —- amint egyszer már mondottam — a szocialista költségvetés feléA költségvetés kiadásainak költségnemek szerinti részletezéséből a személyi kiadásokat kívánom kiemelni, amelyeiket a imiultévi 1842 millió forinttal szemben 2350 millió forinttal irányoztunk elő- A személyi kiadások emelkedéseit elsősorban a létszámnak 178.000-ről 188.700 főre való tniövekedése indokolja. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a létszámemelkedésben viszonylag igen^ csekély mértékben jeleinitkeznek új állások, bár természetesen ilyenek !i

s vannak, elsősorban új intézményeknél. Igty példán

1 először jelentikezik a költségvetésben az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalnak, a miskolci egyetemnek, a Műszaki Egyetem veszprémii nehézvegyipari karának, a Gazdasági és Műszaki Akadémiáinak, a Muzeumok és Műemlékek Országos Közpointjának 'létesítésével szervezett új állások költsége- A tárcák többségénél azonbani az emelkedés legagyobb részben a már eddig is foglalkoztatott, de eddig nem az állami költségvetésből fizetett munkaerőknek az állami költségvetésbe való beillesztésével kapcsolatos, így a belügyminisztériumnál a tűzoltóság államosítása és a határőrségnek a belügyi tárca, létszámába való beolvasztása okoz többletet, a pénzügyminisztériumnál az adóigazgatás államosítása, a földmívelésügyi minisztériumnál aiz állatorvosok államosítása, a népjóléti minisztériumnál egyes kórházak, gyermekvédő intézetek, gyermekotthonok, betegápoló intézeteik stb. államoisíása következtében mutatkozik létszámemelkedés. A népművelési miisniiszté" riumnál a színháziak államosítása okoz 1189 főnyi többletet, de emelkedik a létszám a művészeti tanintézeteiknél. Végül rá kell mutatnom arra, hogy a személyi kiadások 2350 millió forintos előirányzatában bizonyos tartalék is van. tekintettel arra, hogy a most következő év elején a közalkalmazottaknál bizonyos fizetésrendezést szándékozunk végrehajtani. (Taps.) . T. Országgyűlés! Az 1950. évi költségvetési kiadásokat azért lehetett 17.454 millió forintos összegben előirányozni, mert várható bevéteORS2AQGYOLÊSI NAPLÓ I. évi december hó 12-én, hétfőn. 384 leink, melyeket beható számítások alapján mértünk fel. erre teljes mértékben ledeaeftet nyújtanak. Népgazdaságunk szerkezeti változásai megváltoztatták bevételeink összetételét és forrásait is. Ennek megfelelően a forgalmi adókból és az állami vállalatok nyereségéből eredő bevételeink a költségvetésnek már közel kétharmad részét teszik ki. Forgalmi adókból 8.1 milliárd forint bevételt irányoztunk elő az 1950. évre. Ez az Összeg már magában foglalja az 1949. évi költségvetésben még jövedékek címén szereplő bevételeket is, dohány, szesz, só stb. után; ugyancsak magában foglalja a borfogyasztási ac'éból származó, most már forgalmiadóvá átalakított bevételt is. 1949-re Ö®zszesen 4310 millió forint forgalmiadó-jellegű bevételt irányoztunk elő, amellyel szemben az 1950. évi 8.1 milliard»® előirányzat bizony hatalmas emelkedést jelentA termelésnek és a fogyasztásnak az 1950. évi tervbe beállított növekedése, továbbá a mintegy 1.4 milliárdnyi — 1950 január l'en forgalmi adóvá átalakítandó — vállalati nyereség költségvetésünk forgalmiadó előirányzatát teljesen reálissá testei. Vállalatainknál ugyanis az új költségvetési év kezdetén a termelékenység emelkedéséből és az önköltség csökkentéséből eredő, 5%-ot meghaladó nyereségösszegeket ta szocialista _ gazdálkodás elveinek megfelelően a forgalmiadó-befizetések kötelező rendjébe kapcsoljuk be. és annak ellenére, hogy az állami vállalatok nyereségének egy részét forgalmiadóvá alakítottuk át, mégis 1950-re vállalataíinktól további 31 milliárd forint nyereséget várunk. Ekkora összeget ajánlottak fel ugyanis a> költségvetési tárgyalásokon állami vállalataink vezetői. Ebben a hatalma® bevételi számban már kifejezésre jutnak a szocialista felhalmozás növekvő forrásai, amelyek a tőkés államokban ismeretlenek és amelyek dolgozó népünknek a munkáhuz való új viszonya: következtében egyre szélesebb arányokban bontakoznak ki. Ezeknek a tartalékoknak eddig_ még csak egy -részét tártuk fel, de már ez is elegendő volt ahhoz, hogy az előirányzattal szemben 1949-ben jelentős mértékben emelhessük költségvetésünk végösszegét és hét hónappal rövidebb idő alatt befejezzük hároméves tervünket. Végül elég volt ahhoz, hogy ötéves tervünk megindításához is igen jelentős erőforrásokett tudjunk már jóelőre^ mozgósítani. A magyar munkásosztály mélyén tízezrével találhatók olyan dolgozók, 'akiknek képességei a kapitalizmus járma alatt nem bontakozhattak ki, de akiket Pártunk és szakiszervezeteink nevelő munkája élmunkiásokká és a sztahanovista-mozgalom harcosaivá formált és akiknek munkája nyomán nemcsak a termelés eredményei nőnek viharos gyorsasággal, hanem a szocialista akkumuláció is hatalmas méretek' ben gyarapodik. A mi dolgozó népünk a, nagy Szovjetunió példájából meríti a szocialista épí; tés újabb és újabb erőforrásait. A termelési idő lerövidítéséért, a termelékenység emeléséért, a selejt csökkentéséért folytatott mozgalom már nálunk is kezd kibontakozni, de ennek erőteljes kifejlesztése és általánossá tétele még előttünk álló feladat. A forgalmiadók és^ a nyereségrészesedés előirányzatának teljesítése nemcsak vállalatvezetőinknek, hanem felső gazdasági kádereinknek is egyik nagyfontosságú feladata. Éppen ezért mindannyiunknak fokoznunk keil erőfeszítéseinket a termelési terv teljesítéséért 26