Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-16
343 Az országgyűlés 16. .ülése 1949: éM december hó lö~é%Szombaton 344 szernek a megszüntetése, amely nemcsak milliók kizsákmányolásán épült fel, hianem mindannyiunk által jólismert eszközeivel akadályozója volt az ipar éê mezőgazdaság fejlődésének, a dolgozók életszínvonallá emelkedésének, a természetjogok, a« emberi szabadságok, «az egyenlőség és a függetlenség» kiteljesedésének. Leheteitt-« az emberi jogok biztosításáról beszélni ott, ahol az 50%-ában földiníveléssel foglalkozó lakosság 70%-ának, mintegy hárommillió mezőgazdasági proletárnak selmtmi, vagy csaifc egy-két holdföldje volt, ugyanakkor pedig 2620 közép" és (nagybirtokos közel hatmilláó hold fÖkl korlátlan ura volt. míg több minit 60.000 kulák^ mintegy hárommillió hold földet tartott kezében: átlagosan csaknem 60 kat. holdat. E kiáltó aránytalanság uiemesalk nyomasztó társadalmi feszültséget idézett ellő» hanem a mezőgazdaság minden ágában erősem hátráltatta a termelés fokozását, a tenmelékeinység 'növekedését iis. Ezt igazolja a felszabadulást megelőző 50 év termelési statisztikája, amely szerint az öt fő termény, a íbúza, a rozs, az, árpa, a zab és a szmiestíeingeri termésátlagia alig mutait számottevő emelkedést. Mi volt ennek az oka? Mindenekelőtt a kizárólag nagy jövedelmezőségre törekvő földbirtofeosok- feulákok kftnéletleni, talajzsaroló termelési rendszere!, amely a termőtalajokat tápanyagtartalomban folkíozatosan elsizégényátette. mert ennek utánpótlásáról elegendő r és megfelelő termelőképességű számos állaítállornány útján és szervetleni trágya használatával nem gondoskodott. Nem veit kielégítő talajművelés a gépierők elégtelensége következtéiben. A kapitalista termelési remd terivszerűtlen piaci termelése egyszer együk^miásik árucikkből óriási bőséget teremitett, máskor pedig még a belső szükségletet svim tudta kielégíteni- Az; előbbi esetben a^ államháztartási a nagybirtokosok jajára, és érdekében súlyosan megterhelitek termelési prémiumokkal, — andit annyival is inkább megtehettelk, mert bitorlói voltaik a hatalomnak; — az utóbbi esetben pedig a dolr gozók milliói éheztek és nyomorodtak. A hosszú, évszázados jobbágyi élet. a (faár pitalizttntu« közoktatási rendszere, a fiotudalizr mus látástól vakuHáság dolgoztató módszere szinte váltózatHanságbaln tairtotfía, műveletlenségre kárhoztatta a dolgozó mfflliókiat, akiknek szakmabeli képzetltsége sízájhagyomáJoyokomi és vásári kalendáriumokon nyugodott. A mezőgazdiaság alacsony teljesítőképességének egyik legfőbb oka a miezőgíaizdaiságii dolgozók rendkivül alacsony szellem»! műveltsége ós megdöbbentően alacsony sziakmaheli ikléipzettsége . volt. A munkához való megfelelő viszony hiánya, a termelésben való teljes érdektelenség' a létminimumot sem biztosító bér köJölt a dolgozókból minden olyan szorgalmat, újítást, takarékosságot, igyekezetet, amely néTkfül pedig megszűnik mindlein többíermelésre, aa, örukÖltség esökikemtésiére- & termelékenység emelésére való törekvés. A külföldi imiperialista-kapitalista köröktől függő gyairip arunk, bel- és külkereskedelmünk, pénzpiacunk a politikai, a gazdasági és a társadalmi, élet kialakulását f.eltételekhezi költötte, ami még esaik súlyosbította a mezőgazdasági termelést^és ugyanakkor valósággal guzsbakiötöttíe az egész magyar gazdasági és politikád életet. EIbből a szöfnyü fojtogató helyzetből nyitotta meg a kivezető utat a Sztálin generaÜsszimuisz . vezetésével harcoló dicsőséges Vörös Hadsereg, ( H os szárnytartó lelkes, ütemes taps-) amely felszabadítottia hazámkat a fasiszta járom alól; meigsziüntatte a kiváltságosok előjogiadt* megsemmisítette a földbirtokosok» a gyárosok, a bainlkárok. hatalmát és mintegy 600-000 nincstelen mezőgazdasági munkást' zsellért, és szegénypairasztoifc földhöz jutfcaitott- így megdindujhatott az építőmunka, amely a Szovjetunió sokoldalú támogatása mellett a belső erőkre, a dolgozók munkajáiia támaszkodva, újjáépítette az országot. A dolgozó nép kezébe vette az ország irányítását. Dolgozó parasztságunk új utakon jár. Ama az útra lépett, amelyen Sztálin elvtárs vezeti a Szovjetunió parasztságát. Mesr kell emlékeznünk Sztálin elvtíársró't, aki nemcsak nagy hadvezér és politikus, hanem a világ lejgkorszerűihb, legfejlettebb mezőgazdaságának t megteremtője is. (Nagy taps.) Az ő útmutatása szerint épültek ki a szovjet mezőgazdaság kot hozai és S'zovhoiaai, gép- és traíktorállomásai, amelyekkel termelékennyé, jövedelmezővé tették a szovjet mezőgazdaságot. Ez a-z anyagi erőforrás volt az. amely a^szovJet parasztság elmaradottságát minden téren megszüntette, amely a szovjet parasztot művelt; kultúrembenré tette. így mosódott él a Szovjetunióiban' a falu és a város közötti nagy különbség- Ez az út a mi parasztságunk sziáimára is és ezen.az új úton vezet beoiiniüniket népünk bölcs vezére, Rákosi elvtárs. (Hosszantartó lelkes, ütemes taps.yW. szövetkezés, a gép- és traktorállomások feláJlítlása» a dolgozó parasztság meszszemenő támogatása, a falu kizsákmányolod ellen vezetett következetes harc jeleníti azt az utat, amelyen a dolgozó parasztság is eljut a szocializmushoz. A hároméves népgazdasági terv országunk talpraiállításának. nemzeti függetlenségünk rnieg. szdlárdu 1 ásának, népünk felemélked ésénèlk döntő eszköze volt. A hároméves terv során a beruházások terén mintegy 10 milliárd foirduitot fektettünk' be a magyar népgazdaságiba. Ezzel az előirányzatot jóval túlteljesítettük. De túlteljesítettük a tervet a termelés terén is- Az ipar, a bányászat, a • kojhásziat termeiésénielk megállapítoitt mértékét, a szerszámgépek gyártását' egyéb gépeik_ és készülékek előállítását a hároméves terv előirányzatával szemben két év és öt hónap alatt teljesiíitettük. Ugyanez a helyzet a mezőgazdasági termelés terén is. 'Erről tanúskodik az a körülmény, hogy a hároméves terv utolsó évében a legfontosabb népélelmezési cikkekből komoly állalmi t^ritiallékokikal rendeikezünk- Tölbb ruha s o : pő és egyéb iparcikk áll a dolgozók rendelkezésére. Mindezek, együttesen a háborút megelőző időszakhoz mintegy 37 isziáziálékiklal emelték általában ä doh gozók életszínvonalát, a dolgozó parasztságét pedig még ennél is magasabb mértékben» Hatalmas fejllődést értünk el a . szooiializíMs építésében a hároméves terv során. Míg baromi évvel ezelőtt a z íi(pariban, a gyárakban, a bányákban, az uz/emekhein a tulajdonosok SL tőkések voltak, addig ma ez a terület 92 százalékban a nép tulajdoha, a nép államának kezén vau. Hácram évvel ezelőtt egyetlten államií bank sem volt. még a banikjegykiilbocsátásra jogosított Magyar Nemzeti Bank is a tőkések kezében volt. Ma már egyetlen uiagáúhainlk sincs, A nagykereskedelem 100 százíalékibíaih, a kiiskieireskedelem mintegy 30 százaliékban állami kéziben van. Szép fejlődésnek indulit a mezőglazjdlaiságban» a' nagyüzemi tíáírsasgaizdálkodás, amely egyedül képes arra- hogy a szükséges termelőeszközök- anyagú és szellemi erők hiány-
