Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-3
25 Az országgyűlés 3. ülése 1949. trozó néü életszínvonallá, ma már átlagban 20—25 %-kal haladja thaï a háború előttit. A gyors gazdasági fejlődést többek között aiz tette lehetővé, hogy az ország demokratikus fejlődésének előrehaladásává 1 ! együtt jelentősen megváltozott népgazdaságunk szerkezete is. Az iparbam,. közlekedésben, pénzügyi életünkben, külkereskedelmünkben, a nagykereskedelmünkben döntővé vált a nép áramának szerepeA népi demtokráeia győzelme, a szocializmus építésének megkezdése és, ennek következtében népgazdaságunk szerkezeti átalakulása alapjaiban megváltoztatta minisatérmmiaink feladatát. A tőkés Magyarország minisztériumai, de még Nagy Ferenc. Bán Antal vagy Nyárádi minisztériuma is nem arra szo'igált, hogy saját területén az építés» az ipar vagy a pénzügyek fejlődését irányítsa, hanem tulajdonképpen a tőkés érdeket képviselő, a tőkéseket kiszolgáló bürokrata szervek voltak^ amelyek munkájuk döntő részében mást sem csináltak, mint a tőkések külöwböző kérelmeit iníézgették. A inépi demokrácia gazdaisiági minisztériumai nak más feladatuk ég más jellegük van. Feladatuk & népgazdaság egy-egy ágának tényleges, hathatós irányítása, a termelés szervezetében, a tőkés anarchia felszámolása, a tervgazdálkodás megvalósítása, és ezáltal egész népgazdaságunk felemelkedésének szolgálata. Ilyen operatív ministztérium volt nagyrészt már eddig- is a jobboldali szociáldemokratáik bukása óta az iparügyi minisztérium. (10.30) Népi demokráciánk feladatai azonban az ipar terén csak az utolsó évben is sokszorosára nőttek. Az ipari termelés egy év alatt mintegy 35%-kai emelkedett. Döntő részben megszűnt az állami vállalatoknak az állani'osításkoa* átvett deficitje, sőt ipari üzemeink ma már jelentős nyereséggel, csaknem másfélmi'llijájrd forinttal járulna hozaá a szocialista akkumulációhoz. Az Ötéves terv azonban az eddigieknél is nagyobb feladatokat állít iparúnk elé: ipari termelésünk szintvonalának Öt év alatt mintegy 80 %-os emelését, egy eor új és újrendszerű gyár építését" új aknák mélyítését, a termelés korszerűsítését és nagyfokú ésszerűsitését, a termelékenység emelését. Minthogy pedis- ötéves tervünk minden más szjetnrpoait előtt elsősorban az iparosítás terve, az ipar áitalámos fejlesztésén túl pedig különösen a nehézipar fokozott fejlesztésének tere: 'kétségtelen* hogy azi ipar előtt áJ'iÓ új feladatok szükségessé teszik az ipar két nagy agáinak, a nehéz- és könnyű iparnak a kormányon belül vaió különválasiztáisát; szükségessé töszjk, hogy a magyar köztársaság ikorrmáinya még az eddiginél j$ nagyobb gondot fordítson iparunk külön-külön is jelentős két ágának vezetésére. A nehézipar fejlesztése ma egész gazdasági fejlődésünk döntő liá'tncszienie- A nehézipar elsősorban a gépgyártás fokozott fejlesztésétől függ, tudniillik attól, hogy •kaphat-© elég gépeit korszerűsítésre váró iparunk» épül-e elég új erőmű, hogy ellássa az ipart, közlekedést, valamint a válástól ma még elvágott faluk tömegét elegendő villanyáram mai; kaphat-e a mezőgazdaság elegendő traktort, tizezerszámra gépeket, amelyeik a termelés elmaradt színvonailát korszerűbbé tesfzik; kaphat-e elég mozdonyt és vagont a közlekedés, hogy a növekvő áruforgalmat lebonyolítsa; kaphait-e élés: fegyvert a magyar néphadsereg, hogv valóban ütőképes, fejlett hadsereg legyen. De nemcsak a nehézipar feladatai nőttek évi június hó 10-én, pénteken. M meg. Ha más jelleggel is, de elsősorban a dolgozók éfetezín vonalainak közvetlen emelése szempontjából különös gondot kell fordítani ,a könnyűipar fejlesztésére azért, hogyteltJeEÍthessük az ötéves terv előirányzatát; azért, hogy például a mai 14 méter évi pamutszövet-fejadag a terv szerint valóban 22.5 méterre növekedhessek; azért, hogy évi cipőfogy ásatás a fejenkinti 0.6 párról valóban évi egy párra növekedjék. A kereskedelem terén is alapvető változás ment aiztoniban végibe és a jövőben a kereskedelem mindéin ágára is ugyancsak hatalmas feladatok várnak. Kereskedelmünk 1947-iß- lényegében a magyar tőkésosztály monopóliuma volt. Ma pedig: külkereskedelmünk teljes egészében a népi demokrácia áliamániak monopóliuma. De a belkereskedelem területem elsősorban a nagykereskede^mben is ugyancsak hatalmas jelentőségűvé vált az állam SKenepe. A kereskedelem szocialista szektorának kiépítésével egyidejűleg alakult át a kereskedelem tőkés rendszert jellemző adminisztratív veretése a kereskedelem, elsősorban a külfeereskedelem aktív irányító vezetésévé- De éppen ennek a vezetésnek továbbfejlesztése, valamint az ötéves, terv íniagy feDadiatai indokolják a fcereskedeílem e két területének kormányzati szempontból való különválasztását és önálló irányítását. Az ötévegi terv_ batlalmas feladatokat állít a külkereskedelem elé: egyrészt azt, hogy külkereskedelmünket meg" felelően fejlesztve, biztosítsa taz ötéves terv végrehajtásához szükséges (nyersanyagokat és gépeiket és fejlessze a behozandó nyerslatnyiagok és gépek megfizetéséhez szüksége» kivitelt, másrészt pedig feladata a» is, hogy továbbfejlessze és szélesítse a Szovjetunióval és a népi demokratikus országiakkal való gazdasági kapcsolatainkat, mivel csak ezekkel az országokkal való külkereskedelmünk fejlesztése biztosíthatja gazdasági téreD is^ kormányunk és népünk szovjetbarát politikájának megválóéítását, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok táborában gazdasáigi téren is megfelelő helyünket országunk tervszerű és a tőkésvilág válságaitól mentes gazdasági fejlődését. Hasonlóaim nagy, de más jellegű feladatok előtt áll belkereskedelmünk. Az állami nagykereskedelem, ma már az egész nagykereskedelmi forgalom döntő részét bonyolítja le és szorítja vissza lépésről-lépésre a nagykeresker delem terén a spekulációt, a kizsákmányolást, a tervszerűtlenséget. Emellett ma már az állam egyéb üzletei is jelentős szerepet játszanak népgazdaságunkban. A Népboilit 720 fiókja, ajz állam 24 áruháza, az állami kereskedelemnek több mint 20.000 dolgozója mutatja ennek a területnek jelentőségét. Mutatja, hogy a belkereskedelem területén is a szocializmus építésének egyik frontját keil llátnunk: nehéz* küzdelmes, de az állam részéről minden támogatást megérdemlő frontját. A támogatásinak kétségkívül fokozott lehetőségét biztosítja az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat. Ugyancsak ez a törvényjavaslat két minisztériumnak elnevezését is megváJJtóztatja. A közlekedésügyi minisztérium mostani elnevezése helyett a közlekedés- és postaügyi mimisztérium elnevezését ajánlja, figyelemmel araaí, hogy közlekedésünk mellett orszáJgunk életében a távközlés, a telefon, a távira* általában a postaügy minden ága is egyre fontoeiabb
