Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-11
231 Az országgyűlés 11. ülése 1949. év? mat, mieigint csak a feomimjunistáik! ismerték fel a hadsereg fejlesztésének elengedhetetlen szükségességét. A feladat nem volt köinnyü. Nemcsak ujat kellett építeni ezen a téren is, de előszűr ki kellett íseperni azt a mérhetetlen piszkot és szemetet, amit a nép ellenéével Horthyék alatt, de a felszabadulási után is egy darabig a 'honvédségben összehordtak, A feladatot azonban sikeresen megoldottuk, mert segített minden győzelem megszervezője, a Párt, és Báíkioisi elvtárs. (Élénk taps.) Amikor a hadsereg felépítése jlett a feladatunk, akikor Rákosi elvtárs határozta meg a tennivalókat. Azt mondotta (olvassa): »Mi, a Magyar Dolgozóik Pártja minden leihető támogatást meg fogunk adni emberben és anyagban az új honvédségnek. Gondoskodni fogunk róla, hogy demokráciánk hadserege semmiben ise szenvedjen hiálnyt.« A Párt ekkor vette kezébe a korszerű néphadsereg építését. Odaadta egyik legjobb fiát, Farkas Mihály vezérezredest. (Hosszantartó élénk taps.) odaadta az üzemek és falvek harcokban kipróbált legjobb kádereinek egy részét. Megtisztította a hadsereget elsősorban azoktól az elemiektől, akiük bűnös kiszolgálói voltak a népekyomó Horthy-rendszérinek, dé ugyanakkor felhasználta és támogatta azokat a ibetísületes embereket, lll.OO) akik; felszabadulás óta bebizonyító ttáJk, hogy őszintén és becsületesen dolgoznak a nép érdekében. !A párt arra vett irányt, hogy létrehozza az új tisztikart, amely a dolgozó mép fiaiból kerül kii túlnyomó többségben. Ezen a téren is igen komoly eiredtményéket értünk el. Fiatal tisztikarunk több mint fele ma már munkás- és parasztezülők gyermeke. (Lelkes taps.) A tiszti avatásokon 'láthattuk az üzemii munkásokat és a falusi szegény parasztokat, amint büszkeséggel és meghatottsággal nézték a néphadsereg egyensruihájáben esküre felsorakozott .fiaikat és munkatársaikat. De a párt még többre törekedett. Egységes és harcos forradalmi szellemet adott a hadseregneík. Először megint kii kellett irtani a rothadt polgári opportunizmus szellemét, a különböző formákban jelentkező és bomlasztó polgári világnézet maradványait, aniejrt a nép ügyéért harcolni akaró hadsereget nem lehet Úgy szervezni, hogy a harcosok kezét megkössék a hazugé polgári világ ideológiai osiökevényei: la nacionalizmus, az ellenség .előtti behódolás bomlajsztó szelleme, a megalkuvás, a gyávaság mételye. A párt új tisztéket adott a hadseregnek, de ugyanakkor új szellemet is, forradalmi szellemet» harcos öntudatot. (Lelkes ^aps.) Érthető tehát, t. Országgyűlés, hogy az alkotmánytervezet elvei, célkitűzései nem meglepőek a néphadseregnek, hogy ezekben a saját szellemét és elveit ismeri fel, hiszen ugy&niabból a forrásból származik, a marxizmus-leninizmus forrásából 1 s ugyanaz építette, formálta, ami a néphadsereget: a párt. Az alkotmány 2..§-a kimondja: »A Magyar Népköztársaság a munkások és dolg° z ó parasztok állama.« A néphadsereg m^gát tudiatto s an a munkások és a dolgozó parasztok állama hadseregének vallja és arra törekszik, hogy ennek a megtisztelő feladatnak minél tökéletesebben megfeleljen. A munkások és 1 a dolgozó parasztok állama hadseregének lenni n e m egyszerű feladat. Ez ^ar^ot jelent békében i s azok eUen, akik ellenségei a munkásofa é* dolgozó parasztok minden törekvésének; augusztus hó 18-án, csütörtökön. m 232 lankadatlan küzdelmet jelent a régi kizsákmányoló rendszer haszonélvezői ellen. Ezt a harcot a néphadsereg nem tekinti olyannak, mint .amit sorain kívül a pártszervezetek vezetésével esalki az államapparátusban, a gazdasági élet területén vívnak meg. Ebboli ia 'harcból oroszlánrészt kér a néphadsereg, mert tudja, hogy ninc s nagyobb dicsőség é 8 niegtiszteltetés. mint az a, bizalom, amelyet a dolgozó nép helyez beléje, amikor rábízza a z ellenségei e-len folytatott kü z delem hatalmas részét. A néphadsereg igenis részt vállal a politikai életből, tevőlegesen részit vesz az osztályharcban s ebben a küzdelemben minden ellienséggel szemben megingatniatatianul a dolgozó nép oldalára áll. (Lelkes taps.) A 3. §. arról szól 1 , ho gy »A Magyar Népköztársaság állama v é di a magyar dolgozó nép szabadságát és hHalmát, az ország függetlenségét, harcol 'az enTíb e r kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre.« A mi néphadseretgüniknek szent joga, hogy a népi állama eme célkitűzésiét tökéletes mentiekben szolgálja. Ott lebegnék valamennyiünk ellőtt Rákosi elvtárs szavai: »Elvárjuk pártunk minden tagjától, hogy példát mutasson f egyelemiben, katonai képzettségben, él^ljárjon a hazaszeretet terén, áldozatkészségben, a dolgozó nép érdekelnek védelmében.« A kommunisták erre nevelték sajátmagukat és erre nevelik a hadsereg töb, tagjait is. Mi igen'i* 5 a dolgozó nép szabadsága és hatalmia' megvédésének öntudatos eszközei vagyunk! a kor; many, a párt, a dolgozó nép kezében; ^ mi igenis a z ország függetlensége megvédésének a hadserege vagyunk a párt, a dolgo z ó "nép kezében. De ugyanakkor a kizsákmányolás minden formája elleni küzdelemnek az eszköze I s vagyunk a párt és a dolgozó nép k e zébein, mert. megtanulták, hogy a kettőt, a dolgozó nép hatalmát, szabadságát és függetlenségét nem lebet elválasztani a kizsákmányolás elleni küzdelemtől'. De a néphadsereg nemcsak az osztályharcin, az ellenség elleni küzdelemben, való szilárd helytállással szolgálja a iszocialista építést. A párt azt a feladatot tűzte a néphadsereg elé, hogy a demokrácia iskolája legyen, tanfts a meg ta hadseregbe kerül 0 fiatal dolgozókat a szocializmus építésének nagy feladataira. Ne csak jó harcosokká nevelje őket, mikor a hadseregben szolgálnalki hanem tegy e alkalmassá őket arra is, hogy mikor visszakerülnek a polgári életbe, a szocialista termelés élenjáró harcosai» jó Szövetkezeti vezetők, a falu életének szoCiiállista szervezői is Lelhessenek. A néphadsereg ezzel is meg akarja hálálni a dolgozó nép megmutatkQzé szeretetét ezzel is le akarja róni háláját a párt iránt. A feladat, amely a szocialista haza megvédésével kapcsolatban a néphadseregre hárul, igen komoly és rendkívül felelősségteljes feladat. Az ai kérdés merülhet fel> hogy a lelkesedésen, a néphez, a pártho z és a kormányhoz való hűségen és a becsületes szándékon kívül, amely áthatja a néphadsereget, milyen biztosítékok vannak még arra, hogy ennek a feladatnak meg is felel. A felelet elől nem térünk ki. Azt állítjuk: van biztosítékunk arra, hogy a megtisztelő nagy feladatnalfe amelyet a fe-
