Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-11

209 Az országgyűlés 11. ülése 1949. évi hetetlenség lényegét és megfelel az országgyű^ ' lés demokratikus összetétel ének. Üj szerve az Alkotmánynak a Népköztársaság Elnöki Tanácsa- Elsősorban a köztársasági elnök hatásköre «izáll át reá és ezzel az államifői hatáskör is egyéniből testületivé válik. Ezenkívül jogszabályalkotó, kormányzati és intézkedő hatásköre i« van. az országgyűlés szünetelése alatt pedig annak hatáskörét gyakoroljaAz államigazgatás legfelső szerve a minisztertanácsi. Itt is tehát a miniszterek eddigi egyéni hatáskörével szemben a testületi tevékenység lép előtérbe; az államhatalom helyi közületei pedig a tanácsrendszer természetes és ősi szervezeti formáját kapjákAz Alkotmány államiszervezetének lényege a következőkben foglalható Össze. Minden alsóbb szerv állá van rendelve a felsőbbnek és

1 minden felsőbb megsemmisítheti, illetve megváltoztathatja az alsóbb szerv olyan jogszabályait é

R intézkedéseit, amelyek az Alkotmányba ütköznek, vagy a dolgozó nép érdekeit sértik. A helyi tanácsok azonban csak alkotmányba ütköző jogszabályokat semmisíthetnek, illetve változtathatnak meg. A minisztertanács' pedig bármely ügyben közvetlenül, vagy valamely tagja útján intézkedhetik, továbbá jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlen felügyelete alá vonni és e célból külön szervezetet létesíteni. Ezek a rendelkezések az Alkotmány védelmét, a dolgozók érdekeinek szolgálatát és különösen, a tervgazdálkodás eredményességéhez szükséges egységes államvezetést kívánják biztosítani, és így a népi demokrácia jelentő» elemeiAz Alkotmány természetesen a közhatalmi szervezetnek és a közhatalmi tevékenységnek csak alapjait fekteti le. Ezért nyomon kell követnie a közigazgatási reformnak, amely a dolgozók érdekeinek szolgálatára tökéletesen működő teljes államgépezetet bocsát rendelkezésret A legújszerűbbnek bizonyára az Alkotmánynak a bírói szervezetre és az ügyészségre vonatkozó ré&'ze mutatkozik. A bíróságnál sokakban a választásos alkalmazás fog aggodalmat kelteni, mert a választás tényétől a minőségi kiválasztást, időlegességétől pedig a bírói függetlenséget féltik. A bírák választása azonban a görögöktől kezdve mindenkor a demokrácia sajátossága volt. Számomra, aki félszázadot községi önkormányzat szolgálatában töltöttem, sohasem volt nyugtalanságot keltő sem a választás, sem az alkalmazás időhözkötöttsége. Aki közszolgálatát tárgyilagosan és a közérdek szellemében végzi, annak nem kell félnie a néptől- A bírói függetlenséget .pedig az Alkotmány biztosítja, és a nép képviselete kétségtelenül őrködni fog afelett, hogy az alkotmányom rendelkezés a gyakorlatban is érvényesüljön- Azt a rendelkezést pedig, hogy a legfelsőbb bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése tekintetében s irányelveket állapíthat meg és elvi döntéseket hozhat, amelyek a bíróságok számára kötelezőek, csak megnyugvással fogadhatja mindenki, aki azt tartja, hogy a jogbiztonság a Magyar Népköztársaságnak egyik szilárd alapja. Az ügyésznek iközvádlóból és közügyvédből a törvényesség őrévé előlépés ét is csak örömmel üdvözölhetjük. Még pár szót kell ejtenem az Alkotmánynak egy témájáról, amely a Magyar Radlkálti« Pártot különösen érinti. Ez a dolgozó haladó ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. augusztus hó 18-án, csütörtökön. , 210 értelmiség és a dolgozó kisembereik ügye. A Népfront programnyilatkozatának 4. és 5. pontja szerint a Magyar Függetlenségi Népfront főcéljai közé tartozik a munkán alapuló kisipar é3 kiskereskedelem nemzetgazdaságilag hasznos szerepének elismerése és megbecsülése, szabadi működésük biztosítása, továbbá a néphez hű, az ország gazdasági és kulturális felemelkedését &zo%áló értelmiség számára méltó hely biztosítása a társadalomiban, munkájuk fokozott anyagi elismerései. E programnyilatkozat alapján a Függetlenségi Népfront kongresszusán a dolgozó kisipar, kiskereskedelem ós haltaidé értelmiség érdeSkekiek képviseletét különös feladatként vállaltuk. Ezek az érdekek gazdaságpolitikailag vannak olvan jelentősek, hogy védelmük az Alkotmányban is kifejezésre jusson. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ez megtörtént. A kisipari és kiiskereiskedelmli tár sadáilmi rétegről nyilvánvaló, hegy. mint nem kiizsákmányoló, beletartozik a dolgozóik táborába, tehát részese mindien támogatásnak, ami a dolgozókat megilleti és ennek csak közérdekű gazdaságpolitikai szempontok szabnak határt. Bár a dolgozó haladó értelmiség kétségkívül szintén beletartozik a dolgozók körébe, öröm nu'l vesszük, hogy az Alkotmániy 53. §-ában külön r is kimondja, hogy a Magyíar Népköztársaság miniden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődését. (10.30.) Hogy a kisiparosoknak, kiskereskedőiknek és az^ értelmiségnek az életlehetőségre az Alkotmányban lefektetett joguk meg is valósuljon, ennek garanciája, hogy e rétegeik munkája a népi demokrácia számára szociálistia társadalmi és gazdasági rendszerben is értéket, számos vonatkozásban Szükségletet jelent. A Magyar Népköztársaság alkotmányával megalapozott Magyarországén minden dolgozó magyar ember megtalálhatja boldogulásátHogy meg is találja, ahhoz őszintén és fenn tartás nélkül be kell illeszkedni abba a társadalmi és államrendszerbe, amelynek céljait és e célok megvalósításának módját az Alkot many világosain meghatározza. T. Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság* alkotmányának alapelvei a népi demokrácia alapelveiből folynak. Az, hogy ezek az alapelvek a Szovjetunió alkotmányában foglalt alapelvekkel lényegileg azonosaik', a Szovjetuniónak és Magyarországnaife a felszabadulás után egybefonódott történetéből adódik. Az a demokratikus politika, amelyet Európa keletén a Szovjetunió és a nébi demokráciák a magunk népei javára összhangban folytatnak, meg is kívánja, hogy ezek az országok azonos társadalmi és állam szervezeti rendszer alapján álljanak. Az a körülmény pedig, hogy hazánk újjáépítése során eljutottunk odáig, hogy az elért eredmények biztosítását s a további fejlődés irányát immár alkotmánnyal megszilárdíthatjuk, erőt ad arra is, hogy külpolitikánkban nemcsak a magunk, hanem az egész emberiség javára biztos kézzel működhessünk közre a szebb jövő számára szükséges, béke megóvásában, a békefrontban, A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadom. (Élénk taps.) ELNÖK: Szólásra következik a ki jelölt szó nokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Vigh Pál! . ELNÖK: Vigh Pál képviselő urat illeti a szó, 14