Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-11

Az országgyűlés 11. ülése 1949. évi augusztus hó 18-án, csütörtökön. Molnár Imre és Nagyistók József elnöklete alatt. Tárgyai : Basát Elnöki előterjesztések 205 A Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása (írom. 14, 25) 205 Hozzászóltak : Harrer Ferenc , 205 Vigh Pál 210 Kókai Jánosné 215 Seregélyi József 217 Rusznyák István 220 Szálai Béla 225 IlkuPál : 230 A Magyar Népköztársaság alkotmányának hatálybalépésével kapcsolatos egyes átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat (írom. 15. és 26.) Ismertette: Hajdú Gyula előadó 236 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. , 238 A kormány részéről jelen voltak : Dobi István miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes Bebrics Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Gerö Ernő államminiszter~

} Marosán György könnyűipari miniszter, Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Ries István igazságügyminiszter, Rónai Sándor külkereskedelmi miniszter és Zsofinyecz Mihály nehézipari miniszter. (Elnök: MOLNÁR IMRB- — 10.12) ELNÖK: T. Országidról és! Az ülést megnyitom» A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szabó Piroska, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Kiss 'Gergely jegyiző képviselőtársainkat kérem fel. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik a Magyar Népköatársasásr Alkotmányáró szóló törvényjavaslat folytatólasros tárgyalásaSzólásra következik a kijelölt szónokok közüli SZABÓ PIROSKA jegyző: Harrer Ferenc! ELNÖK: Harrer Ferenc képviselő urat illeti a szóHARRER FERENC: T. OrfszággyüHés ! Magyarország új alkotmányának megalkotására ülünk itt most együtt. Vannak bizony ára, akik azt mondják — é» talán olyanok is. akik hiszik is — hogy Magyarország történelmi alkotmányfejlődésének az új alkotmánnyal veire tvetünk és egy merőben ideológiai alapon, mesterkélten megszerkesztett államot akarunk teremteni, vagyis történelmi alkotmányunkat úgynevezett írott alkotmánnyal akarjuk felcserélni. Ez nem áll! Az alkotmány ugyanis jogi lerögzítóse egy, a 'társadalmi fejlődés, a'lapjiábanvéve a gazdasági fejlődés során kialakult hatalmi helyzetnek é« ennek megfelelő hatalmi szervezet, vagyis az állam állapjainak lefektetése. Kérdem: van-e egy nemzet életében, tehát történelmileg, messzebbre kiható és mélyebbre járó társadalmi átallakulás. mint a kiváltságosok hatalmi helyzetéből az egész nép, a dolgozó nép hatalmához? Világos, hogy ez történelmi fejlődési folyamat, sőt mivel ez az irány ma világszerte nyomul előre, világtörténelmi fejlődési folyamat. Üj alkotmányunk' amely az egész emberiség életében most folyó nagy változást kifejezésre juttatja, lényegileg: tehiáít történelmi alkotmány s csak formájára nézve írott alkotmány, mégpedig nagy kodifikáeiós készséggel megszerkesztett mű, amelynek készítőit teljes elismerés illeti-