Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

201 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi — de az emberek lelkéből kiölni nem lehetett soha! Ugyancsak alappillére a demokráciának a személyes szabadság és> sérthetetlenség biztosítása, a levéltitok és magánlakás tiszteletben tartása. Mindezeket a törvényjavaslat biztosítja. T. Ház! Méltóztassék megenget'ftii, hogy a javaslat 54. §-ával külön foglalkozzam. E szerint a Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának .fogát. A ilelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. Alig van a törvényjavaslatnak pontja, amely iránt nagyobb volna az érdeklődés, mint az ebben a paragrafusban foglalt elhatározás, az egyház és az állam elválasztása iránt. Ezt a fokozott érdeklődést, mely mindenfelől megnyilvánul, könnyen meg lehet érteni, hiszen kö; zel ezeréves közösséget szüntet meg. Nemzeti életünkben, különösen az első századokban, az egyház ée az állam szinte intézményesen összeforrt. Sok olyan feladatot vállalt az egyház, különösen a .nép érdiekében, amelyet az állam azóta fokozatosan magának ismer el és levesz az egyház válláról. Természetes tehát, hogy az állami élet fejlődésével ezek a kapcsolatok meglazultak, átalakultak, s az egyház és az állam. viszonya közeledik a felé az állapot felé, amikor az egyház a teljes szabadság birtokában szolgálja híveinek r lelki üdvösségét és támogatja az államot azáltal, hogy hiveit állampolgári kötelezettségeik lelkiismeretes teljesítésére buzdítja; ugyanakkor az állam nemcsak nem emel gátat az egyháznak hivatása teljesítésében, hanem azt a maga részéről elősegíti, slőt támogatjaAmikor az előttünk fekvő törvénvjavaslat az egyház és az állam elválasztását tűzi napirendre, nem elsőnek veti fel a problémát. Ez a kérdés épen olyan régi, mint maga a kereszténység. Amikor a farizeusok megkérdezték a Megváltótól: szabad-e adózni, tulajdonképen ehhez a, kerüléshez nyúltak hozzá. Ezt kívánta rendezni a válasz is, amikor így hangzott: »Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.« Vagyis az embernek vannak kötelességei hazája iránt és vannak kötelességei Isten iránt; mindkét irányú kötelességet teljesíteni kell. Amikor pedig a lázadás vádjával terhelten Pilátus kérdésére az Űr Jézus azt mondotta: »Az én országom neme világból való!« — kétségtelenné tette- hogy nem lehet a kettő között sem versengés, sem ellentét. Az elmúlt kétezer év mégis éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Hiszen az egyes birodalmak, országok története éppúgy, mint az egyháztörténelem, küzdelmek és kompromisszumok, megegyezések sorozatsa. Összeütközés kétségtelenül csak akkor keletkezhetett, ha az egyik vagy másik fél idegen területre tévectt, vagy a másikat jogaiban korlátozni akarta. Vannak modern országok, amelyekbon mindkét fél szigorúan őrködik azon, hogy kettőjük között semmiféle közösség ne legyen, — barátságban, békességben megvannak. Az Amerikai Egyesült Államok már kezdeti alkotmányukat így építették fel- De vannak országok, ahol az egyház és az állam elválasztását erős egyházellenes tevékenység, sőt harc előzte meg. így volt ez Franciaországban! ahol évtizedes szellemi küzdelem előzte mes- a törvényt- Éppen a francia példa miatt az egyház az elválasztás augusztus hó 17-én, szerdán. 202 tényét ellenséges gesztusnak k minősítheti maga ellen. Eredheti a t. Ház, hogy rendkívül súlyos lelkiismereti kérdést kell eldöntenem nemcsak a. magam szempontjából, hanem a Ház katolikus tagjai szempontjából, sőt annak a sokmillió katolikus választópolgárnak szempontjából is, akik szavazatukkal a Népfrontot támogatták, és képviseletükben ezt a parlamentet megválasztottak. Őszintén és nyíltan meg kell mondanom: csak azért tudom megszavazná ezt a törvény javaslatot, annak 54. §-át, mert kéts-égtelenüi meg vagyok győződve arról hogy az egyház e törvény életbelépése réivén nem rosszabb,, hanem 'jobb, íbiztomságosabíb helyzetbe) kerül, melyben, hivatását a

z eddiginél nyugodtabban, szabadabban tudja betölteni. Ismétlem Rákosi Mátyásnak, mint előadónak erről a kérdésről szóló, imént elhangzott szavait: »Demokráciánk, amint ezt gyakran hangsúlyoztuk, a múltban csakúgy, mint a jövőben szívesen kötne kölcsönös megegyezésen és engedékenysége alapuló szerződést. Az egyház érdekei tehát nincsenek veszélyeztetve és jogai érvényesíthetők.« Mivel Rákosi Mátyás nemcsak egy parlamentii ipart ihanem a többségi; párt vezére, eJnök© a Magyar .Függetlenségi Népfrontnak, de # nemzetközi értelemben is komoly tekintély, akinek nyilatkozata engem is, a parlament tölbbi! katolikus tagját is és az egész kereszieriy magyar közvéleményt i

s megnyugtatni alkar mas: szavait megnyugvással veszem tudomása;. Êzévi költségvetésünk tárgyalása alkalmával elmondott Ibeszédemben részletesen ismertettem azokat a jogokat, amelyeket az egyház magának vindikál és a felételeket, amelyeken belül hivatásait zavartalanul teljesítheti. Kérem a t .Házat és a t. kormányt, hogy amikor az egyház és az állam elválasztásának körülményeit akár külön törvény útján, akár ic,ás formában megállapítja az ott felsoroltakat figyelembevenni szíveskedjék. T. Ház! Mi, magyar katolikus képviselők, az egyház és az állam közeledésének és barátságos találkozásának ügyét szolgáljuk, meri ezt hazánknak is. egyházunknak is érdekében állónak tartjuk, XIII- Leó pápa lS94'ben kiadott encikliikájának következő tételét szeretnők megvalósulva látni: »Mindannyiszor, amikor arról volt szó. hogy remdezni kell azokat a kérdéseket, amelyek különböző címeken és indokokból a két hatalmat, az egyházat és az államot érdeklik, a közérdek kívánja és Sköveteli, hogy köztük megegyezés jöjjön létre.« Ennek a közérdeknek kívánunk mi szerény szolgái és szószólói lenni. T. Ház! Az elmúlt világháború vihara elsodorta a régi alkotmány tényezőit, az országgyűlést, a kormányt! az államfőt. A jogfolytonosság de facto megszűnt. A, nemzet életereje, vitalitása új életet fakasztott. Megmozdult a nép: mánden jog és alkotmány ősforrása, és 1944. december 17"én ideiglenes nemzegyülést választott- Ez kormányt alakított ós létrehozta mindazokat a szerveket, ^ amelyek ^ a nemzet szuverenitását reprezentáílj.áJk. Uj úton indult el a magyar élet. Egy évezred küzdelmei után egyetlens akaratnyilvánítással megszüntette a régi alkotmány és feudális társadalmi rend utolsó bástyáit. A dolgozó magyar nép, amelynek ez az ország nem hazája, csak kesetrves, véres-verítékes munkahelye és temetője volt, végre hazát kapott. Hazáját újjáépítette, »