Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

195 Az országgyűlés 10. ülése 19Í9. évi augusztus hó 17-én, szerdán. 196 a tanácsokon kereszftiüll fogja .gyakorolni az ú.i kormány az államhatallimat, vagyis

1 Népközltársaságujikban ta dolgozó nép kormányának rendeleteit, ,

a Népköztársaság itörvényeit magából a népből adiatkiult tanácsok hajtják végre. A (törvényeknek és a kormány rendefoteinek végrehajtását népi szervekre a múltban soha egyetlen egy kormány sem bízta rá. De nem is bízhatta, mert az államhatalom mindig: az elnyomóik, ia nagybirtokosok és a kapitalisták kezében volBt. .az állam, nem volt soha a népe, a dolgozó nép tehát nem is lehetett soha megbízható az államhatalom birtokosai számára. A magyar történelemben! elsőízben történik meg most, hogy az állam és a dolgozó nép. a nemzet és a dolgozók: munkások és parasztok egyet jelentenek. Elsőízben fordul elő a történelem során, hogy a magyar államhatalom közvetlenül a dolgozó népre támaszkodik és annak segítségével kormányozza az országot. Elsőizlben történik meg, hogy az allamjhataloïn a dolgozó nép hatalmát jelenti. Ezért mondhatjuk, el bátran, hogy ha régi alkotmányunk ezer évet ért el, ez a mostani, a Magyar Népköztársaság alkotmánya, örök időikre *zóL^ Igen, új alkotmányunk örökérvényű lesz, mert leszögezi, hogy a Magyar: Népköztársaság a munkásoik és a dolgozó parasztok állama. Történíhetik sok minden, de az az, &gy biztoshogy ez az ország

1 örökre a dolgozó népö marad. (Nagy taps.) Ebben az, országban a hatalmat a jövőben osak a dolgozók birtokolhatják. Azzal, hogy népköztársaság lettünk, azzal, hogy új alkotmányt készítünk, orszá" gunknaJki dolgozó népünknek olyan jövőt teremtünk, amilyenre hazánkban még példa nem volt. A népé az ország, a népé a& állam., hatalom, a népé az új alkotmány, a népé. a dolgozóké, a munkásoké és a parasztoké ebben az országban a hatalom és azoké a jövő, egyedül és (mindörökre. Uj alkotmányunk az igazságszolgáltatást is új alapolklra helyezi. A bíróságok tagjai nem kbievezés. hanem választás útján jutnak hivatásuk gyakorlásához- Megibeosüllésük. munkájuk értékelése nem hivatali feletteseiktől, nem egyes rétegektől függ, hanem a néptől, a választópolgároktól. Ezen az úton vaiósul meg az igazi bírói függetlenség. Az a bírói függetlenség, amelyről olyan szépem tudtak beszélni a múltban és amelyre olyan sokszor hivatkoztak a múlt urai, de amely a múltban valója" ban soha neun volt meg- Mert a bíróságok tagjainak, a bíróiknak és az ügyészeknek az értékelése, előmenetele a hataloan birtokosaitól' a földesuraktól a kapitalistáktól függött. Ezeket kellett hűségesen Szolgálniok és ezeket i® szolgálták az úgynevezett független bíráfc és bíróságok. Uj alkotmányunk szerint esak a dolgozó néptől fognak (függni, ítélkezéseikkel — amint alkotmányunk, kimondja — büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami,- gazdasági és társadalmi renldljét, intézményeit, a dolgozók jogait, neveKik a dolgozókat a szocialista együttélés szabá" lyaimak betartására. Működésükről beszámolót kötelesek tartani választóik előtt. Ez rendkívül helyes. Meg kell tanulniok bíráinknak azt, hogy ítéleteiket ne osak az irattár vagy a fellebbezel? részére, hanem a dolgozó nép számára is meg tudják indokolni. Ez népnevelési ezempontiból is rendkívül hasznos leSz, die maguk a bírák is igen sokat, igen hasznos dolgokat fognak megtanulni ezekéin a beszámolókon. Igen helyes alkotmán yunknaik az a rendelkezése, amelynek értelmében a Legfelsőbb Bíróság elnökét és annak tagjait, valamint a felsőbb bíróságok elnökeit a

z országgyűlés választja. Helyes pedig azért, mert a felsőbíróságok és a Legfelsőbb Bíróság elé a legfontosabb ügyek fognak kerülni, ezért e bíróságok tagjainak jó (kiválasztása nem egyszerű feladat, hanem alapos politikai tudást igényel, és ezt a feladatot az országgyűlés tudja a legjobban ellátni. Biztosítja új alkotmányunk a Magyar Népköztársaság minden polgára számára a legszélesebbkörü jogokat a munkához és a végzett munka megérdemelt díjához, a pihenéshez való jogot éppen úgy, mint jogot a tanuláshoz, a művelődéshez. Biztosítja új alkotmányunk a férfiak é> nők teljes egyenrangúságát minden téren. Kimondja az új alkotmány az állam és az egyház különválasztását, és ezzel módot ad a legteljesebb lelkiismereti sízabadság gyakorlására minden állampolgárnak. Az egyház függetlenítése az államtól a gyakorlatban azt jelenti, hogy a

z egyház szabadon fejlődhetik, nem függ (többé az államhatalomtól és neon keU azt szolgálnia, viszont az államot sem lehet az egyházaknak hatalmi céljaikhoz eszközül fel" hasnálniok. Természetes, hogy alkotmányunk gondoskodik az ország polgárai számára a legteljesebb szabadságjogokról és hogy a Magyar Népköztársaság- feladatainak ellátásában az öntudatos dolgozók tömegeire támaszkodik. Kimondja új alkotmányunk azt is, hogy a haza védelme mindenkinek szent kötelessége. Meg vagyok róla győződve, hogy a magyar hazát soha olyan lelkes hazaszeretettel nem védték .még;, mint ahogyan megvédenék honvédségünk tagjai és a honvédeken kívül az egész dolgozó nép. Ez természetes, mert saját hazánkról van szó, a munkások és dolgozó parasztok hazájáról. Nem szóltam még az államhatailom és az államigazgatás legfelsőbb szervéről. Alkotmányunknak ezekkel a fejezeteivel nem is kívánok bővebben foglalkozni, ezekkel tökéletesen egyet" értek. Az államhataloim és az államigazgatá>: legfelsőbb szerveinek felépítését jónak tartom. T. Országgyűlés! Egy nemzet életében nem sokszor adódik alkalom arra, hogy új alkotmány készüljön számára. Az alkotmány megreformálása, de különösen új alkotmány megteremitése rendszerint a nemzet megújulását is szokta jelenteni. Biztosra veszem, hogy Magyar Népköztársaságunk alkotmánya is a magyar nemzet (megerősödését, jövőbeni fejlődését, a dolgozó nép szellemi és anyagi megerősödését fogja jelenteni A most előttünk fekvő törvényjavaslat a történelemben új utat nyit meg nemzetünk számára. Ezért ha valaha azt mondhattulk törvényjavaslatra, hogy sorsdöintő jelentőségű, akkor erre a javaslatra nyugodtan mondhatjuk. Igeni. ez a javaslat, melyből pár nap múlva törvény lesz, döntő jelentőségű a szó legszorosabb értelmében. Döntő jelentőségű, meri ez a törvényjavaslat, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya; és adja a magyar államhatalom birtoklását örök időkre a dolgozók kezébe. A felszabadulás. óta az új alkotmánytervezet a legnagyobb jelentőségű javaslat, amely az országgyűlés elé került. Ezért kérte fel az országgyűlés politikai bizottsága a törvényjavaelat előadójául azt a bölcs férfiút, aki a legtöbbet szenvedett, fáradozott, dolgozott azért,