Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-95
179 Az országgyűlés 95, ülése 1949. az országgyűlés a 'törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárljyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címéi felolvasni. HEGYEST JÁNOS jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét.) ELNÖK: A címhe 3 feliratkozott szónok nincs; az előadó úr viszont módosító indítványt nyújtott be olytan ércemben, hogy a törvényjavaslat címében a »szovjetorosz« kifejezés helyett csak ia »szovjet« kifejezés használtaiseék. Kérdem ia t. Ország-gyűlést, hoery a törvényjavaslat címét az előadó úr módosító indítványával elfogiadja-e'? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következek a törvényjavaslat i ^-árn^k tárgyalása- Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. %-t felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (feWvassa ' a z 1- §-t.) ELNÖK: Az 1. §~boz feliratkozott szónok nines. Az előadó úr ehhez a szakaszhoz is mó" doisító indítványt nyújtott be, olyan értelemben, hogy a törvényjavaslat 1. ^ában is a »szovjetorosz« kifejezés helyett a »szovjet« kifejezés vétessék fel. (Helyeslés) Méltóztatnak a szakaszt t^ előadó úr módosító indítványával elfogadná? (Igen!) Lyén értelemben mondom ki a határozatot. Következik a törvényjavaslat 2. <5?-ának tárgyalása. Kérem a je?yző uF't, szíveskedjék a 2, §"t feil olvasni HEGYESI JÁNOS ieayző (felolvassa a 2—3. §-okat. amelyeket az országgyűlés hozzá' szólás nélkül, változatlanul ehoqad.) ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény j a vasilatot résízsleteiben is letárgyalta. Napirelnd szerint következik à közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásaMielőtt 'az előadó úrni^k a szót megadnám, az országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a független kisgazdapárt, a demokrlaltla néppárt és a. nemzeti parasztpárt jelentett be szónokokat, éspedig Antaill József, Székely Imre Káplán és Tóth Enldre országgyűlési képvisel okét. — Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Hebelt Ede előadó urat ïTeti a szó. HEBELT EDE (d) előadó: T. Országgyűlés! A törvényjavaslat indokolása mindjárt azzal kezdődik, hogy félszázaddal ezelőtt, amikor a közáglaizgatási bíróságról szóló törvénv 1897 január 1-én életbelépett, a jogállam volt az idea 1 , de nem szól arról, hogy azóta ez az ál] aim-ideál milyen fejlődéseken ment keresztül. A jogállam ideálját előbb a szociális állam ideálja váltotta fel. A szociális állam azt jelentette, hogy ja kapitalista állam szociálpolitikával, a szociálpolitika olajcseppjeivel igyekezett enyhíteni a zt, a kizsákmányolást, elnyomás^, amely iaz uriaűkodó osztály jóvoltából kapitálist 1 , rendszeriben a dolgozók osztályára nehezedik. A szociális állam ideálja óta azonban további fejlődés következett be. Ma a népi demokrácia korszakában élünk, amikor a néptől fügig az, hogy milyen az or-zásr kormánya és amikor a kormány a nép érdekében gyakorolja a főhatalmat. Ma népi demokráciában él'ünik évi január hó 13-án, csütörtökön. 180 és a szocializmus felé haladunk, ma ez ia mi állianiideálunk. Ennek következtében mai ara a 'természetes, hogy amit a népi demokrácia kormánya helyesnek! ítél, azt semmiféle bírói határozattal, formai, jogi határozattal ne lehessen megváltoztatni. Összefügg ez "zzal m, hogy ma ia közjog egyre jobban b e hatol a magánjogba, a mlagán 1 " jog visszaszorul a közjoggal ezemben; ia közjog ma sokkal niagyoíbb jelen tőségigei bír minden egyes emberre, mint a míagánjog. , A közjog terén azonban egészein más a helyzet ma, almikor népi demokráciában élünk. A magánjog terpen iára egyes emberek különféle érdekei bírói elbírálási alá kerülhetnek, az államot nem ériritu és nem érdekli az, hogy a polgári bíróság egyes esetekben, az egyik embernek a másik e llen irányuló ügyében milyen ítéleteket hoz. A közjog terén ellenben nem az egyénig éretek az irányadó. A polgári társadalomban úgy fogták fel a közjogi jogosítványokat, hogy azok is a közjiojgilag jogosultak egyéni érdekeinek előreviteléi'e használhatók. Ma nem ez a szemlélet irányadó. Ma nem engedhető, hogy a közjogi jogosítványok egyéni érdekeket tápláljanak és hogy a közjogi jogosultak egyéni érdekeik érdekében mehessenek bírói hatóság elé és (Oftt a bírói hatóság előtt a közérdekkel ellentétesen, egyéni érdekből érvényesíthessék közjogi jogosultságaikat. Ma a közjogok azt a kötelességet is foglalják magukban, hogy a közérdeknek megfelelően gyakoroltassanak. Ha ma valakit képviselővé választanak, akkor a párt dönti el, hogy megmaradjon-e és hogy meddig maradjon meg képviselőnek. Ugyanez a helyzet a törvényhatósági bizottságban, a közisiégi képviselőtestületben, stb. Ott sem érvényesülhet feltétlenül az a joga az illető képviselőtestületi tagnak, hogy képviselőtestületi tag vagy törvényhatósági bizottsági tag manadhassoai, haneon ha rákerül a sor, közérdekből ezt a jogát különféleképen korlátozhatják, esetleg meg is vonhatják. Ezzel is ösisizefügg^ az, hogy a közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló ez a törvényjavaslat a t. Országgyűlés előtt fekszik. A közigazgatási bíróság megszüntetése nem jelenti azonban azt, mintha a közigazgatási bíráskodás is megszűnnék. A legfontosabb, vagy mondjuk, a leggyakoribb ügyekben a törvény továbbra is fenntartja a közigazgatási bíráskodáist, csakhogy nem egy külön közigazgatási bíróság, hanem különféle döntőbizottságok végzik majd, ezt. Adó- és illetékügyekiben a pénzügyminisztérium kebelében alakul egy pénzügyi döntőbizottság. Ennek a pénzügyi döntőbizottságnak — amint az a törvényjavaslat_ indokolásából, sőt magából a törvényből is kitűnik — ugyanolyan elfogultságtól mentes szervnek kell lennie, mánt a megszűnő közigazgatási bíróságnak, tehát azok a gar araiéi ák, amelyeket a bírák részére megkövetelünk — elfogultságmentesség, istb. —, a döntőbizottságiban is kell,. hogy érvényesüljenek. A döntőbizottságokban azonban nemcsak bírói személyek és nemcsak kormány hivatalin okok fognak bekerülni, hanem laikusok is- Minden döntőbizottságban lesz egy laikus» A törvényjavaslat kimondja, hogy a kormány erre vonatkozólag külön rendeletet fog kiadni, amely szabályozza majd> hogy ezeknek a laikusoknak a jegyzéke hogyan állíttassék össze és hogy ezekből a jegyzékekből a döntőbizottságok laikus tagjai hogyan választassa uak ki.
