Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-93
Î63 Az országgyűlés 93, ülése 1948. Az ország-gyűlés az előbb le-tárgyalt katonai büntető-törvénykönyv el fogadásával már ál'liáíst foglalt, hegy szükség van külön katonai büntetőbíráskodásra. Az általam most beterjesztett törvényjavaslat az előzőleg- tárgyalt és elfogad/ott törvény javaslat .kiegészítő .része. •* ' A törvényjavaslat első részében a katonai fő törvényszék szervezetével és' az ezzel kapcso* latos rendelkezésekkel, második részében a perorvoslatokkal és az azok folytam szükséges fellebbviteli el járással, valamint a törvényesség érdekében a katonai főügyész áltál basznai~ bató perorvoslattal, harmadik részében a katonai főtörvényszék hatáskörébe kerülő egyéb fellebbezéseik és folyaímodások elintézésén kívüleső eljárásokra vonatkozó rendelkezések modo* sításáyaii és kiegészítésével, végül a negyedik részében hatály onkívül helyező, átmeneti ós hatályba léptető rendelkezésekkel foglalkozik. A javaslatnak két fő rendelkezése va,n. Egyrészt a deinokratiikusniak már elismert külön katonai büntetőbíráskodás szervezetét teszi teljessé a fellebbviteli szakban ós külön katonai fellebbviteli bíróságként megszervezi a katonai főtörvéinyszéíket, eigyben a Kúrián az 1946 : III. törvénycikkel megszervezett honvédbírósági fellebbviteli tanácsot megszünteti. Másrészt a katonai büntetőbíráskodások körében a perorvoslatok alapvető reformját tartalmazza a javaslat. A javaslatban a katonai főtörvényszék megszervezése eltér a volt legfelsőbb honvéd törvényszék szervezetétől, mert élére elnökül hadbírót, tehát szakbírót állít és a laikus elemeknek kívánatos érvényesülését az ítélőtanácsokban ülnökök alikalmazásláival biztosítja. Külön meg kell itt emlékeznem arról, hogy a honi védelmi minisztérium törvényelőkészítő munkája örvendetes módom teljesen levetkőzte a régi császári és királyi közös hadisereg hagyományait, amelynek szolgai másolata a volt Horthy-rendszer »legfelsőbbének nevezett katanai fő törvényszéke. A kodifikátorok a helyes magyarság és a könnyen érthetőség törvényeit figyelembe véve, arra való tekintettel, hogy a katonai büntetőbíráskodásokban esak egy fellebbviteli lehetőség van, elhagyták az időszerűtlen »legfelsőbb« elnevezést ós a katonai főtörvényszék elnevezést terjesztik be ebben a tör vény j a vaslatb an. Üj ebben .a javaslatban az is» hogy az elvi kérdésekben a teljes ülés határozásának eseteit lényegesen kibővíti és az ország büntető igazr ságszolgáltatása* egyöintetűségónek bizto sítása végett az igazságügyminisztarinie/k is jogot biztosít a teljes ü<:és határozásának kezdeményezé* sere, egyszóval a néphadsereg: kialakításával kapcsolatban — aminek napjainkban vagyunk tanúi — a nepáliam igazság- és jogszolgáltatását is lehetőség szerint« egyöntetű gyakorlattá kívánja megiszerviezni. A javaslat katonai főtörvényszék mellett a vádlói tennivalók ellátására katonai főügyészi állást szervez, akinek az elsőfokú vádnatóságoikat alárendeli. A tör« vény java s*lat perarvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit is áz jellemzi, hogy az alakiságok jelent őségét eltünteti _ és az anyagi igazság érvényre juttatását minden korlátozástól mentalen megszabja. (12.30.) Itt taláaa meg kell említenem, hogy a ré" gebbi szabályozás »szerint, ha a vádlott a régebbi katonai legfelsőbb törvényszék ügymenete szerint feillebbezéssel akart élni, a fellebbezés feltételeit a régi jogszabályok olyam értein december hó 16-án, csütörtökön. .164 hetetlenül fogalmazták meg. hogy az a szerencsétlen, a jogásza kérdésekben járatlan katona szinte csak: véletlenül talállhiatta el, hogy milyen eseteikben fellebbezhet. Ezzel szemben (a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén az elsőfokú ítélet kihirdetése után a tanácselnök köteles lesz olyan kérdéseket feltenni, amelyek rávezetik a vádlottat, hogy milyen módón van joga fellebbezni. Egyszóval ez a törvényjavaslat ,a nép hadserege számára készült. Az elsőfokú ítéletek elleni eddigi perorívobiatok, a semmi seégi panasz é, ; » a fellebbezés helyett az egyszerű, a büntetőjogban járatlan ember előtt is érthető, egyfokú fellebbezést engedi meg. Ezt viszont széles körben, minden merev megkötöttségtől mentesén. A javaslat fellebbezési okokat nem sorol fel, mert az mindig megkötöttséget jelenthet, haineni minden lényeges jogszabály megsértése miatt, tény- és jogkérdésben egyaránt megengedi a fellebbezést!. A kíatonai főtörvényszék' az elsőfokú ítéletnek a fellebbezésben megtámadott részét arra, yaílö tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki és milyen célból fellebbezte meg- As ítéletre kiható jogszabálysértéseket pedig mindig figyelembe veszi, alkar a vádlott javára, akiáir annaík sérelmére szolgáltak azok. Ezek a rendé kezesek laz anyagi igazság érvényesülését: teszik lehetővé- A felek és mások meghallgatásfa nélkül elintézhető fellebbezések elintézése tanácsülésbe, az egyebek tárgyalásra tartoznak. Aa elintézés módjai közül az eddigi el- és visszautasítás kettősségét megszünteti a fellebbviteli szakaszban ós megengedi a bizonyítás kiegészítését. Sőt a bűnügyi iratok adatai a'apján is lehetővé teszi az elsőfokú ténymegállapítás helyesbítését, illetve kiegészítését. r • Az eddigi, a jogegység érdekében használt semmisségi panaszt a »perorvosiát a törvényesség érdekében« kifejezőbb elnevezéssel meglehetősen továbbfejleszti, merjt már nemcsak kifejezett törvénysértés esetében, hanem jogszabály téves alkalmazása miatt is megengedi. A pearoTvoslattal érintett személy részere is lehetővé teiszi, hogy a tárgyaláson résztvehessen. Az ilyen perorvosllat folytán hozott határozat a jövőben nemcsak akkor fog a terheltre kihatni, ha ezáltal kedvezőbb helyzetbe kerül, hanem akkor is, ha jogerős felmentese, vagy enyhéb büntetése a jogsasbá-y tevés alika^ráazásával történt és így mód nyílik a bírói tévedésnek a jogerősem felmentett vádlott terhére kiható orvoslására. A javaslat a katonai főtörvényszék hatoskörébe, kerülő egyéb eljárásokat is módosítja, és kiegészíti, a megváltozott perorvoslati rendszernek megfelelően. T. Országgyűlés! A népi demokrácia néphadseregének kialakításával kapcsolatban azért is javaslom a törvény javaslatot változatlan szövegezésben való elfogadásira, mert ez szolgálja hazánk és népünk egységes jogszolgáltatásának biztosítását is. (Taps a kormány pártokon.) ELNÖK: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nena kíván, a vitát bezáróan. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést^ hogy a katonai igazságügyi szervezet, valamint a katonai büntetőbíráskodásban a fellebbvitel módosításáról szóló
