Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-91

11 Az országgyűlés 91. ülése 1948. évi december hó 14-én, keddßn 12 a tény önmagáiban véve is fényes sikere demokratikus gazdasági és pénzügyi politikánknak. Egész nemzetgazdaságunk alapja* a hároméves terv. A hároméves terv első esztendejét, amely 1948 augusztuséban végződött, sikerrel fejeztük be. A bányászati, kohászati és gyár ipari termelés tetrén a terv előirányzatát 44}%kai multuk felül. Hasonlóképpen 'jelentősen meghaladtuk az előirányzatot a beruházásoknál, ahol az eredetileg tervbevett 1.8 milliárdos összeggel szemben 2-5 milliárdot ruháztunk be. Ügy hiszem, hogy ezek az adatok is kellőképpen megvilágítják tervgazdaságunknak az első tervév folyamán elért jelentős sikereit. 1948 augusztusában beléptünk a második tervévibe. Érdetmag néhány adat tükrében megnézni, hogyan alakult a hároméves terv megvalósítása augusztus óta. A nagyüzemi munkásság kezdeményezésére «született meg az a» elhatározás, hogy a hároméves tervet két év és öt hónap alatt, azaz 1949 deleember 31-lg végrehajtjuk. Ez az elhatározás- eredeti tervünk átdolgozását, az eredeti előirányzatok lényeges felemelését tette szükségessé. 1948 utolsó öt hónapjában az eredeti előirányzat hét hónapjának munkáját kellett elvégezni. Az eddigi eredmények azt mutatják, .hogy ©at a feladatot is sikerrel olajuk meg. Mivel a novemberi és decemberi adatok még nem állnak rendelkezésre, így csak az első tervév befejezését követő három hónap eredményeiről számolhatok be. Megállapítható, hogy ez alatt a három hónap alatt a gyáripar a felemelt termelési tervet 102.3 %-ban telj esi tette. Tetszés é.s taps a kormánypártokon.) A bányászat, kohászat és gyáripar 1948 október havi termelése — 1947. januári árakon számítva — 1797 millió forintot tett ki, ami 48%-kal több, mint az 1938. évi átlag. Tervgazdálkodásunk még sikeresebb folytatása érdekében energikusan kell harcolnunk a bürokrácia kinövései ellen. A tervgazdálkodás isikerei következtében jelentősen emelkedett ipari munkásságunk életszínvonala. 1948 októberében egy gyáripari munkás átlagos órakereselte kerek három forint volt, ami több, mint öt és félszerese' az 1938. évi átlagos pengőkeresetnek. Mivel azonban a létfenntartási intuex ma csak 4.5-istzerese äz 1938. évinek, a reálbérek komolyan emelkedtek. Emlékezetes hegy a hároméves terv szerint az életszín vonalemelkedésnek a harmadik tervév végén, aiza

z 1950 augusztusában kellett volna valamivel meghaladnia békebeli színvonalat. Ezzel szemben 1948 decemberére elértük, hogy a reálbérek átlagban 15—25%-kal magasabbak az 1938évi bérszinvonálnál. Korma nyom véleménye szerint ez az eredmény fényes sikere a magyar tervgazdálkodás" nak, és bár az életszínvonal emelését ilyen rohamos mértékben nem folytathatjuk a jövőben, bizonyos, hogy tervgazdálfebdáeunk további sikeres folytatásai ©setén munkásosztályunk és népünk életszínvonala továbbra is egyenletesen emelkedni fog. Ki kell emelnem államosítási politikánk «Ikeréit. Mindnyájan tudjuk, hogy államosított bányáink és nehézipari üzemeink átvételük idején komoly veszteségekkel termeltek és jelentővs megtér helé-t jelentettek államháztartásunknak. A reakció ezt a tényt igyekezett kihasználni az államosítás ellen. Ma viszont ott tartunk, hogy az államosított üzemek havi 60 millió forint bevételt hoznak az államkincstárnak, jövedelmezőségük naprólnapra növekszik és államháztartásunk egyre komolyabb bevételi forrását jelentik. T. Országgyűlés! Emlékszünk még valamennyien, milyen sötét jósolgatásokba bocsátkoztak annakidején a demokrácia ellensé" gei, hogyan jósolgatták nekünk napról-napra, hosrv az államosátási politilkia kudarccal és esőddel fog végződni. Szilárd meggyőződésem szerint a szövetkezeti gondolat ugyanolyan- fényes sikereket fog hozni a falun, mint az államosítás a városban és ebben az esetben is azoknak lesz igazuk, akik bátran és ingadozás _ nélkül haladtalak előre a népi demokrácia útján. Í Tervgazdálkodásunk és államosítási poli" tikánk sikerében döntő része van a magyar munkás osztálynak. Súlyt helyezek arra, hogy ezt éppen én szegezzem le, aki a dolgozó parasztság fia vagyok és én fejezzem kii egész népünk háláját munka osztályunknak hősies és áldozatkész munkájáért. (Taps a kormánypártokon és a független demokratapárton.) A mii muníkásosztáliynnk kitartó és áldozatkész munkája, almielynek eredmáaryességét önmagái igyekszik fokozni a niunkaversenvek" kel és a minden támogatást megérdemlő brigádmozgalmakkal, döntő mórtékben iárult hozzá a tervgazdálkodás és az államosítás sikeréhez. A imnnkásújítók és feltalálók eeésiz raja dolgozik ipari termelésünk és munkiainiódszereink ész-sizerűsítésén. Népi dieimotkbáeiánk egész hatalmas építőmunkája döntő mérték" ben ipari munkásságunk vállain nyugszik és a tények azt mutatják, hogy munkásságunk . tudatában Van ^szerepe fontosságánialk' és felelőssége nagyságának. Munkásosztályunk mutat példát a munkához való megváltozott viszonyra az egész dolgozó népnek. A munka, amely a feudalizmus és a kapital izmus alatt robot! és kínos kényszerűség volt a dolgozókra nézve, most mindinkább a becsület és &• dicsőség ügyévé változik: az élet igazi értelmévé

1 és legkomolyabb tartalmává. A munkásosztály vezetőszerepe a ma" gyár népi demokrácia fejlődésében azon alapszik, hogy munkásosztályunk! mindennapos munkájával és politikai öntudatának fejlesztésével élén jár az egész dolgozó társada" lomnak. Mezőgazdasági termelésünk hozamia^ hár rom* aszályos esztendő után az idén elsőízbeu volt általában kielégítő. A búzái kivételéve] minden főbb mezőgazdasági terményből nay gyobb termést ériünk el, mint a háború előtti tíz év átlagában egyes termékekből pedig többet, mint az 1938-as rekordtermésn évben, így kukoricából 11-1. burgonyából 12.6 és cukorrépából 66-6 százalékkal. Dolgozó parasztságunk szempontjából rendkívüli jelentősége van annak, hogy a mező; gazdaság 1848-ban búzából több mint 4 millió máztával, rozsból több mint 2 millió mázsával, árpából több mint 3 millió mázsával, kukoricából majdnem 12 millió mázsíá'val, burgonyából 13-5 millió mázsával és cukorrépáiból töb

D mjnt 4 millió mázsával többet taktaarítlott be, mint aiz előző esztendőben. De sokkal nagyobb volt a bevétele a többi termékből, így a ta" k a rmánytf'élekből, gyümölcsből! éís főzelékből is. Jelentékenyen regenerálódott és nagyrészt kiheverte a. háborús veszteségefkiet állattenyésztésünk is, SzarvasniarlhaiállíomáinyRiník 1,900.000 dairabbal, srtésálloimányunk 4 millió darabba] nagyi áb ól elérte má'tr a békebeli át" lagot. Ugyanakkor juhállomanyunk és lóáHo-