Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

Í27 As országgyűlés 92. ülése 1948. évi december hó 15-én, szerdán. 128 ELNÖK: Kíván még valaki a vitához hozzászólni? (Nem!) Ha sfcólni isietniki nem kíván, a kormányprogTsam feletti vitát befejezettnek nyilvánítom. T. Országgyűlés! Gróh József képviselő Ú* az állampolgársági törvényjavaslat tárgyalása során, — amint azt a gyorsírói jegyzetekből utólag megállapítottam — az áfllaanpolgársági kötelékek^ megvonását helytelenítette és Révész Ferenc (képviselő úr közbeszóiláJSíára, hogy »még akkor sem helyesli, ha Horthynak hívják«, azt feleLte: »még akkor sem«, — ezért Gróh JózSief 0E elnöki székből azonnal erélyes rendreutasí­tásíban részesült. Gróh képviselő úr ezenkívül a kormány programja feletti vita «ománi többiek között azt a ki jelem test tette, hogy Magyarországon a katolikusok nem élik azt a féleltemmentes éle­tet, amelyet nekik a törvény biztosít. Minthogy ezek a kijelentések súlyos támadást jelenteinek a magyar nép és* a népi demokrácia ellen, ezért a házszabályok 11. §-a alapján ja­vaslom, hogy az Országgyűlés őt a mentelmi bizottság elé utasítsa. Elfogadja a t. Ház ja­vaslatomat? (Helyeslés és taps a kormánypár­tokon. — Felkiáltások a néppárton: Nem fogad­juk el!) Kimiondom a határozatot, hogy az Orsztáiggyűlés Gróh József képviselő urat a mentelmi bizottság élé utasítja. (Felkiáltások a néppárton: Nem fogadjuk el ! — Közbeszólása parasztpárton: Egyetértenek Gróh Józseffel és Horthyval? — MÉSZÁROS Ödön (dn): Ez más! — Zaj.) T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendijére. Javaslom, bogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk. Annak napirendjére tűzizük ki: 1. Az államháztartásnak 1949. évi januáir hó 1. napjátéi 1949. évi február hó végéig ter­jedő viteléről; 2. Q.Z Atlantic Gity-èen 1947. október 1. nap­ján kelt nemzetközi távközlési egyezmény be* cikkelyezésérő! szóló; 3. a katonai büntetőtörvénykönyvről; 4. a katonai igazságügyi szervezet vala­mint a katonai büntetőbíráskodásban a fellebb­vitel módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Elfogadja a t. Orsizággyűlés napirendi ja­vaslatomat? (Igen!) Az országgyűlés a napi­rendi javaslatot elfogadja. T. Országgyűlés! A házszabályok 72 % §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezések értelmé­ben javaslatot teszek arra, hogy a holnapi ülé­sünk napirendjének tárgyalására szánt idő nyolc órában áMapíttassék meg. Elfogadja a t. Országgyűlés? (Igen!) Ilyen értelemben mon­dtam ki a határozatot. Áttérünk az interpellációk előterjesztésére. Következik Domonkos János képviselő úr inter­pellációja az össfzkormányhoz a mező- ós erdő­gazdasági ingatlanok átírása ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző olvassa): »Milyen intézkedést kíván tenni a kormány e rendelet életbeléptetése következtében! beállott sérel­mek kétségtelenül jogos orvoslása tekin­tetében! Példáiul a rendelet kiadása előtt kötött adásvételi jogügyleteknek e ren­delet hatálya alól való kivonásában, aiz életben történő örökhagyásnak engedélyezése tekin­tetében és á'tálában a gazdasági élet által szükségelt adás-vételi ügyekben? Domonkos Jáinos sk.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a SZÓ­DOMONKOS JÁNOS (dn): T. Országgyű­lés! A kormány 1948 augusztus 28-án kiadiott rendeletével mindennemű mező" és erdőgazda­sági ingatlan adásvételi ügyletének lebonyolí­tását kéthavi időtartamra felfüggesztetté, a határidő lejártával pedig ezt a tilalmat újabb két hónapra meghosszabbította. Minthogy ér­deklődésemre az illetékesek a meghosszabbított határidő lejártával sean tudtak semminemű ha" tározott felvilágosítást adni, ezért kötelessé­gemnek tartom felhívni a kormány figyelmét a rendielet következtében keletkezett sérelmekre­T. Országgyűlés! A kormányintézkedés ki­adásának szükségességét maga a rendelet egy általán nem okolja meg, annyira szűkszavú, hogy olvasása közben még találgat ásókba sem lehet bocsátkozni, következtetéseket sem lehet levonni. A lapok akkori komm^ntálátía szerint az intézkedésre azért volt szükség, mert az utóbbi időben igen sok, földdel egyáltalán nem foglalkozó volt nyilas katonatiszt, vagy az in­fláció szerencsés harácaolói vették meg amt a magyar földet, amelyre elsősorban az azt meg­dolgozó parasztságnak van joga. Ugyancsak ki­vágott újságcikkekben olvasható az is, hogy a progresszív adózás alól különböző átírások­kal menekülő nagygazdák már csaknem adó­csalásnak minősíthető cselekményei elé igyek* szik a kormányrendelet gátat emelni. Okként szerepel továbbá az is, hogy a mad jómódú parasztság össze ne vásárolja a földet meg­szorult társaitól. T. Országgyűlés! Ha eiz^k voltak az indí" tékok a rendelet kiadásánál, akkor nem kel­lett volna ezt a kérdést t olyan rendelettel szabályozni, amely már három vagy négy hónap:ia» ki tudja még meddig, gátat vet az olyan ingatlanforgalmi jogügyletek lebonyo­lításának is, amelyekben a legnagyobb rossz­akaratta] sem lehet az előbb felsorolt indo­kok egyikét sem feltételezni és amely jog­ügyletek telj e­en megfelelnek a mai egész" ségeis mezőgazdasági birtoktago<zódásunknak, gazdasági és szociális viszonyainknak. De nem helyes a,, rendelet azért sem, mert sérti a magántulajdon birtoklásának elvét, annak a ki s magántulajdonnak, amelynek védelmében pártunk már többször felemelte a szavát itt a parlamentben és amelynek vé­delmét egyöntetűen vállalták a mai kor" mányzópártok is a legutóbbi választásokon­Az 1920:XXXVI. te szintén előírja az állami elővásárlási jog gyakorlását bizonyos esetekben. Ez a törvénycikk a paraszti fog­lalkozású egyéneknél 50 kat. holdban álla" pítja meg azt a birtoknagyságot, ahol már helye van a» állami elővásárlási jognak. Ezt a határt 15"re, vagy 20-ra leszállítani igazán nagyon egyszerű és ha netalán e törvénnyel kapcsolatban szintén felmerülne az a vád, hogy kijátsszák, erre csak azt mondhatjuk, megvannak az idevonatkozó törvények, a kormányzatnak pedig elég hatalma van ahhoz, hogy azokat betartassa végrehajtó közegeivel. Legyen szabad azonban a rendelettel kap­csolatban néhány konkrét sérelemre is felhív­nom a t. Ház figyelmét. A multbói] ittmaradt egészségtelen bürokrácia és adminisztráció következtében nem egy adás-vételi jogügylet va u ma a telekkönyvi hivatalokban, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents