Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-91
Az országgyűlés 19. ülése 1948. évi december hó 14-én, kedden az utat felfelé, a szebb, a kiegyenlítettebb, az igazságosabb életforma felé«. A kisgazdapárt kenései értekezletének állásfoglalása tulajdonképpen a dolgozó parasztság soraiban végbemenő fordulatot tük~ rözi. A kisgazdapárt esak követi ezt a fordulatot, amikor programjának mind fon tos abb alkatelemévé teszi .a szocializmust építő munkásosztállyal való baráti együttműködést a falu termelő módjának átszervezésében is. A kialíciós pártok a népi demokrácia fejlődésének főbb irányelveiben mindinkább egyetértenek. Az én véleményem szerint — és ezt szeretném nagyon nyomatékosan hangsu" lyozni — a koalíciós pártok egymás felé fejlődése a népi demokrácia közös programjának ailapjan, a magyar demokrácia egyik legbiztatóbb és legtöbbet igérő jelensége. Kifejezése a munkásság és a dolgozó parasztság megerősödött harci szövetségének, népünk fo* kozódó politikai egységének. Ezért helyesli fenntartás nélkül _ valamennyi demokratikus párt azt a politikát, amely a magyar dolgozó parasztság felemel" kedésének és mezőgazdaságunk korszerűsítésének útját a szövetkezésben látja. Nekem személy szerint különös örömömre szolgál az a z egység, amely a demokratikus pártok között a szövetkezés kérdésében megnyilatkozik. Régi és meggyőződéses harcosa vagyok a szövetkezeti gondolatnak, & ma inkább, mint.valaha, az a meggyőződésem, hogy dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelése, a fa" lunak a kultúra vívmányaival való ellátása, dolgozó parasztságunk végleges felszabadítása a városi és a falu s i kizsákmányolók szr polyozása alól, mezőgazdaságunk korszerű technikai felszerelése, a tudomány vívmányainak alkalmazása a földművelésben; mindez csakis a szövetkezeti gondolat győzelme útján lehetséges. Kormányom tudatában van annak, hogy a r szövetkezeti gondolatot csak a reakció és a külákság elleni következetes küzdelemmel lehet győzelemre vinni. A kormány éberen fogja figyelni a falusi kizsákmányolók minden manőverét, gi nem téveszti szem elől fejlődésünknek azt a törvényszerűségét, hogy a népi demokrácia erősödése a reakció és a külákság növekvő ellenálását váltja ki. A kormány ezzel kapcsolatban is hangsúlyozza, hogy a munkásság és a dolgozó parasztság kormánya minden segítséget meg fog adni a dolgozó parasztságnak a falusi és a városi kizsákmányolók elleni küzdelmében. Ebben a harcban sem én. eean kormányom nem vagyunk semlegesek. Mi a dolgozó pa,rasztok mellett és a falusi kizsákmányolók ellen vagyunk. Ezért szüntelenül éber figyelemmel kísérjük népi demokráciánknak ezt a frontszakaszát. Különös örömömre szolgál, hogy mint földm ívelésügyi miniszternek utokó cselekedetem a földmíves termelőszövetkezetekről szóló rendelettervezet aláírása volt. Ez a rendelettervezet, amely szerint földmívesszövetkezetet, vagy termelőcsoportot csak külön engedéllyel és önkéntes társulás alapján lehet alapítani, kihúzza a talajt az alól a reakciós rágalom alól, mintha erőszakkal akarnók kényszeríteni a parasztságot a szövetkezésre'. így intézményesen biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a parasztság mintegy kipróbálhassa, kikísérletezhesse a szövetkezeti termelési forma előnyeit éa saját tapasztalatai alapján dönthesse el, hogy akar-e szövetkezetet csinálná. Ugyanakkor módot nyújt a rendelettervezet arra is^ hogy a már meglévő szövetkezeteket a kormányzat anyagilag is támogassa. Két esztendővel vagy éppen három esztendővel ezelőtt, t. Országgyűlés, egy ilyen nagyszabású szövetkezeti program felvetése, kidolgozása, még inkább megvalósítása kilátástalannak tűnhetett volna fel. Ma viszont, a demokrácia négyesztendős szakadatlan sikerei után. egy ilyen nagyszabású és átgondolt szerkezeti program felel meg valójában a dolgozó parasztság tényleges igényeinek. Dolgozó parasztságunk mind szélesebb és szélesebb tömegei értenek egyet nemcsak népi demokráciánk jelenlegi politikájával, hanem rendszerint jövendő perspektíváivá:! is. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége már nemcsak program, hanem igen jelentős mértékben eleven valóság* is. Ez viszont arra kötelez bennünket, hogy az eddiginél sokkal keményebben járjunk el népünk és fejlődésünk ellenségeivel szemben. Ebből a szempontból kell megvizsgálnunk politikai életünk egyes jelenségeit, s az eddiginél sokkal keményebb kézzel kell fellépnünk azokká,] a jelenségekkel szemben, amelyek nyugodt fejlődésünket zavarják és gátoljákAmikor népi demokráciánk minden vonalon erősödik, amikor; népünk egyre inkább öszszieforr rendszerünkkel, vájjon normális jelenségnek tarthatjuk-e egy olyan párt működését, mint a demokrata néppárti Ennek a pártnak egész magatartása a népi demokráciával szemben teljesen tagadé, nemcsak közömbösen, hanem ellenséges kárörömmel szemléli nehézségeinket, semmi ' közösséget nem érez népünk nagy erőfeszítéseivel és céljaival. A Barankoviespárt teljesen elszakadt a demokrácia felé forduló népünktől és ellenséges értetlenséggel viseltetik országunk fejlődése irántIdejétmúlt jelenséggé vált, olyan párttá, amelyről egyre inkább kiderül, hogy túlhaladt rajta a demokrácia fejlődése. Ez a párt kényszerűségből és megtévesztésül használ ugyan néha demokratikus álarcot, de szárnyai^ alatt buzgón gyülekeznek a helyes ösztönnel tájékozódó fasiszták és imperialista ügynökök. A Barankovics-párt, t. Országgyűlés, egyre inkább felesleges tehertétellé válik a magyar nép nyakán- (Ügy von! Ügy v&n! Hosszantartó taps a kormány vartokon.) A Barankovics-párt azonban nem az egyetlen tehertétele a magyar demokrácia fejlődésének. (Egy hang. a néppárton: Hát még vannak?) A magyarországi reakció elsősorban Mindszenty Ibiboros fekete, zászlaja alá gyülekezik. S ezzel kapcsolatban t. Országgyűlés, szólnom kell néhány szót egyházpolitikai kérdésekről is. Az előző kormány mindent elkövetett, hogy rendezze a demokratikus állam és az egyházak viszonyát. Ezek a fáradozások eredményre vezettek a protestáns egyházak esetében, sike v rült tartós megegyezésre jutni a református és az evangélikus egyházzal s ezek a megállapodások már is kezdik megteremni a maguk gyümölcseit mind az állam,, mind pedig a protestáns íegyháziak számára. Hogy milyen baráti szellemben folytak az állam és a protestáns egyházak tárgyalásai, arravonatkozólag hadd hivatkozzam az evangélikus egyház ^nost lezajlott zsinatára. (Mozgás a néppárton-) A zsi-
