Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-112
1095 Az országgyűlés 112. ülése 1949. évi március hó 24-én, csütörtökön. 1096 ós a költség-vetések hiányai miatt szűkkörű, hiányos és megbízhatatlan adataikkal csak hozzávetőleges tájékoztatásiul szolgálhattakEzzel szemben az 1946/47, költségvetési évre vonatkozóan az állami számvitel rendjének helyreállítása, a megmaradt vagyonrészek oagy részének számbavétele, főként pedig a stabilizáció és ezzel összefüggésben^ a forintérték bevezetése, valamint az ár- é>s bérszínvonal! kialakítása már lehetővé tette az államháztartás eredményeinek megbízható megállapítását, egyszersmind pedig a zárszámadás szokásos terjedelmeinek és szerkezetének majdnem teljes helyreállítását isAz utóbbi szempontból most mái- csak két vonatkozásban mutatkozik hiányosság. Az egyik az, hogy ez a zárszámadás — az infláció alatti és a stabilizáció utáni aSatok összehasonlítási lehetőségének hiányában — nem tartalmazza a megfelelő évi kezeléssel való szembeállításokat és így az államháztartás alakulásának vizsgálatánál nem nyújthat alapot a tapasztalati szempontok érvényesítésére. A másik hiány, a másik eltérés a teljes zárszámadásokkal szemben a vagyonszámlák részbeni hiányossága, ami abbain mutatkozik, hogy egres számlák állad éka a megmaradt vagyontárgyak értékadatainak hiányában egyelőre még nem volt közölhető. T. Országgyűlés! A zárszámadás főbb adatai ia, következők: Az 1947:XIV. te. 2. §"a az 1946/47. évi költségvetést 374.8 millió forint hiánnyal irányozta elő. amely hiány az évközben adott törvényes felhatalmazásokat is figyelembe véve, 387.9 millió forintra emelkedett. Ezzel az összeggel szemben a zárszárnac 7 jásban 615.4 millió forint hiány mutatkozik, ami aiz előirányzattal szemben 227.5 millió forint kedvezőtlen eltérést jelent. A 615.4 millió forint hiány az államháztartás voltaképpeni hiányát jelenti. Ezzel szemben a tényleges pénztári hiány csak 372.3 millió forint. A tényleges pénztári eredmény kialakulására ugyanis a kölosömlbevételek is kihatottak. A költségvetés kölcsönbevételekre 216,6 millió forintot irányzott elő, ami a fent említett 387.9 millió forint együttes költségvetési hiányt 170.3 millió forint tiszta hiányra csökkentette. A magyar közgazdasági élet egyes tényezőitől tényleg felvett kölcsönbevételek összege az előirányzatot 25.5 millió forinttal meghaladta, vagyis* 243.1 millió forintot tett ki. Az államháztartás zárszámadási tiszta hiánya tehát csak 372-3 millió forint volt, ami az előirányzattal szemben végeredményben 202 millió forint kedvezőtlen eltérést jelent. Ez a pénztári hiány az ideiglenes! jellegű, úgynevezett átfutó bevételekben talált fedezetet. A költségvetéssel, illetve az engedélyezett hitelekkel szembein mutatkozó kedvezőtlen eltérés okait vizsgáivá, a következő főbb tényezőkre kell rámutatni. Az 1946/47. költségvetési év kezdete a stabilizálás időpontjával esett egybe, s legfőbb jellegzetessége a stabilizációval való szoros összefüggés volt. Ez a körülmény szükségszerűen azzal a következménnyel járt, hogy amint erre a költség-vetés általános indokolása annakidején rá is mutatott, a stabilizáció előfeltételét képező államháztartási egyensúly biztosítása érdekében a kiadások előirányzásánál nem az egyes tárcáknál tényleg fennálló szükségletekből, hanem az előreláthatóan rendelkezésre álló fedezetből kellett kiindulni Ez azt jelentette, hogy még- az említett, mondhatni deduktív eljárás alapján is hiánnyal felépített költségvetés természetszerűen sízáanoe állami szükségletnek még- minimális kielégítését sem biztosíthatta. (13-30) Ebből következett, hogy a tényleges szükségletek fedezése már magában is az előirányzat kereteinek bizonyos mértékű túllépését tette szükségessé, amely túllépés még növekedett a költségvetés összeállításakor tapasztalati adatok hiányában számításba nem vett vagy előre nem látott elkerülhetetlen kiadások teljesítése következtében. Ilyen kiadások voltak példáiul az illetmények felemelése, a karácsonyi Segély, valamint az egyszeri rendkívüli segély folyósítása, a kül- és belföldi viszonylatban a helyes árszínvonal kialakítására irányuló árkiegyenlítések. árvízvédelmi munkálatok, áttelepítési költségek, kártalanítások, szociális támogatások és hozzájáírulások, nemzetközi kötelezettségek előre nem látott alakulása, stb. A költségvetéssel széniben mutatkozó kedvezőtlen zárszámadási eredmény kialakulásé nál az a körülmény is közreliatotít hogy a zárszámadás bevételi előírási adatai 561-9 millió forinttal meghaladták a lerovása adatokat, vagyis a befizetésre előírt bevételek je" lentős összeggel maradtak alatta a tényleges fizetéseknek. E feltűnően nagyöelszegű eltérés főleg abban találja magyarázatát, hogy míg a nagyjából változatlan glazdasági helyzet mellett a tárgyévi bevételeikből be nem folyt összegeket az előző évi hátralékokból befolyt összegek^ többé-kevésbbé ellensúlyozták, addig a forintértékben való gazdálkodás első évéből leredő hátraU ék óiknál ez az ellensúlyozó tényező alig jelentkezhetett, minthogy az előző időszak bevételi hátralékai az infláció folytán túlnyomórészt eienyészteík. Az átfutó, vagyis ideiglenes jellegű kezelésben a bevételek a kiadásokat 593 9 millió forinttal meghaladtálk, az átfutó kezelés tehát az állani pénzkészletét ennyivel gyarapította. Elbben az összegben talált fedezetet a valódi kezelésben mutatkozó, fentebb említett 372-3 nii'lldó forint hiány. A Legfőbb Állami Számvevőszék jelentésében^ rámutat arra, hogy a számadások és nyilvántartások jórészének megsemmisüléíse, a leltári vagyonban a háború nyomán bekövetkezett pusztulás és az inflációval feapcsoIMois elértéktelenedés következtében az előző zárszámadások az állami vagyonról Leltári adatokat csak hiányosan, illetve egyáltalában nem tartalmaztslk- Az 1946 augusztus l-jével végrehajtott stabilizáció folytán _ azonban lehetővé^ vált az 1946—47. évi zárszámadás leltári részét is általában véve a régi szerkezetben et* tartalomban, közöltu. A leltári adatközlés ebiben a zárszámadásban még nem teljes,. Az ingjatlamiolk, hasznos jogok, berendezések és felszeíreléseik számlái ugyanis, melyek az első világháború óta a közigazgatási vagyon átértékelésének elmaradása miatt osaOí hiányofsaüi voltaik közölhetők, ezútM lis hiányoisak, amennyiben áütladéjk közlése nélkül esalk a tárgyévi gyarapodás és értékkesítés adataina szorítkoznaík. E esonika számlák miatt az államháztartás jövedelmi és vagyonmérlege sem volt elkészíthető,. Meg kell azonban jegyezni, hogy a stabilizáció óta már gandoísjkiodás történt az állam ingatlan és ingó vagyonának újbóli számbavételéről és értékeléséiről, úgyhogy e munkálatok befejezése után ezek a számlák is teljes terjedelem-
