Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-112

1083 Az országgyűlés 112. ülése 1949. ben- között. Az ideiglenes nemzeti kormány kinyilvánítja minden magyar állampolgár el~ jdieganíthetetleai és természetes jogait, különösen a személyes szabadsághoz és az elnyomástól és félelemtől mentes emlberi élethez való jogát. A földreform, a nagybirtokok felosztása megszünteti a feudális Magyarországot és vérontás? nélkül létrehozza a demo kratiikus népi Magyarországot, 1945 január 20-án Moszkvában létrejön az 1945 :V. tc-ikel beeikkelyezett fegyverszüneti egyezmény, amelynek 14. pontja Magyarország-ot a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásiára, az érdfokölt kormánvokmak való [kiszolgáltatására és az ítélkezésiben való közreműködésre kötelezi. Nemcsak ez a fegyverszüneti egyezmény diktálta szükség, hanem a magyar nép igazi lelkületében élő izzó meggyőződés, továbbá^ a felelős kormányférfiak vértől irtózó és a népnek elnyomóival szemben jogosan táplált gyűlöletének vérmentes levezetésére irányuló bölcsessége hozta létre a később az 1945:

VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945. M. E. és az ezt kiegészítő és módosító 1440/1945M. E. számú rendeleteket. Magyarországon az előbb említtet t cél megjelölésévé] létesített ,

népbírá%odás egy vértelen forradalmat olyképpen vezetett le, a magyar népet érti rendkívüli nagy katasztrófát, a magyar nép ellen elkövetett rendkívül nagy bűnöket olyképpen torolta meg, amely mód példátlanul áll Európa történetéiben. Ma imár senki sem vitathatja, hogy Ma. gyarországon vértelein forradalom zajlott le, mert az átalakulás óriási jelenítőségű, az állami berendezkedés és a 'társadalom arcú" lata teljesen megváltozott annak a döntő tény" nek következtében, hogy a nép felett annaik akarata ellenére uralkodó kisebbség kezéből az államhatalom minden megnyivánulása átment magának a népnek a kezébe. Enneik a vértelen forradalomnak levezetésében rendkívül nagy, sőt döntő szerep jutott! a népbíróságoknak, amelyek a bennük rejlő és fokozatosan kijavított hibák mellett is nagyszerűen oldolttak meg feladatukat. Mielőtt rátérnék arra. hogy mik voltak azok a szempontok és jelenleg is mik motiválják a népbíróságoknak a jelen javallat sze* rinti tovább építését, röviden ismertetnem kell magának a laikus bíráskodáemajk fejlődését, különböző megjelenési formáit, azoknak szerte a vüágon alkalmazott jelenlegi szervezeti jelenségeit, azofcaíti az előnyöket és hátrányokat, amelyeikéit egyik vagy másik forma magában foglal és ehhez képest azokat ,a szempontokat, amelyek a t. Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatban foglalt forma elfogadását teszik indokolttá. Miiként a törvényjavaslat indokolása i

s megállapítja, maga a laikus bíráskodás nem új. Történelmi évezredek távlatába nyúlik vissza, természetesen azonban a fogalom tar" talniia a korabeli társadalmi berendezkedés" nek, gazdasági, szellemi, kulturális, (további politikai viszonyoknaík megfelelően változott, amelyekben a népbírásikodás, mint igazság" szo.gáltatági rendszer, illetőleg tényező meg" nyilatkozott; _ Ha nagy általánosságban nézzük a laikus bíráskodás és általában a bírói szervezet fejlő* Leset, világszerte azt tapasztalhatjuk, hogy kezdetben a bírói hatalom birtokosa és egyszer évi március hó 24-én, csütörtökön. Í0S4 smind annak gyakorlója ig maga a nép. annak egésze. A fejlődés következő stádiumában mind kisebb és kisebb esoportoklban gyafooróljaik a bíráskodást, egy-egy nemzetségre vagy törzsre nézve. A királyi hatalom kifejlődésével minden hatalom letéteményese maga r

& király vagy a fejedelem és így ő a legfőbb bírói hatalom birtokosa is és azt személyesen is gyakorolja. Ezt a hatómat eleinte egyedül, később kisebb-nagyobb számú ülnök társakkal gyakorolja, majd megbízásából egyes főtisztviselők járnak el átruházott hatáskörben, eleinte ugyancsak egyedül, később ülinöktársaikkal. Lassanként kifejlődik a kinevezett hivatalnokbírák intézménye, majd a fejlődési kör bezárul azzal, ahonnan elindult; a bírói hatalom birtokosa újra maga a nép, annak gyakorlása a nép nevében és legszélesebb rétegeinek részvételével történikNem untatom itt a t. Országgyűlést az ó indiai, egyiptomi, görög'római, »frank, germán és egyéb igazságszolgáltatási eljárások történeti ismertetésével. Szervezetük a i legváltozatosabb formákat mutatja. Volt olyianamely három taggal, volt olyan, amely hatezer taggal működött. Tény azoaitaan az, ho(gy a legőskoribb népek is a laikus bíráskodásinak különböző, néha a maihoz hasonló .formáját gyakorolták, még akkor is. ha esetleg nem volt demokratikus államberendezkedésük. Ezeknek az igazságszolgáltatási szervezeteknek tanulmányozása azonban arról győz meg bennünket, hogy az ókori népebnél is tágabb érte< emben vett népbíráskodásnak ott találunk nyomaira, azoknál a népeknél, amelyek régi alkotmányos kormányzat alatt éltek és amelyeknek állambereindeakedése még a mai termino ógia szerint is demokratikus volt. Kétségtelen továbbá az is, ^ hogy a fórra" cjailmi jellegű változások szükségszerűen dobták felszínre a népbíráskodás szükségességét. A megváltozott rendszerben ezt ^rendszerint a büntető igazságszolgáltatás' céljaira használtaik fel, míg a polgári igazságszolgáltatás ke" rétében meghonosított néipbíróságszerű intézmények rendszerint állandó jellegűlek és ritkán voltak összekötve valamely forradalmi változással. Ez természetes is, mert a, forradalmat megvívó és elnyomott társadalmi rend nem bízhat meg a megszűnt társadalmi rend szolgálatában állott tisztviselőkben és így az át alakulás kapcsán még akkor is helyes laikus e'emek kezébe aaná a bírói hatalom gyafcorlá" «át, ha ÓZ átmenetileg a szakszerűség rovására menne. Ez a cél vezette elsősorban a 81/1945. M. E. számú rendeletet is, de élénken mutatja ezt a második világháború bűnöseinek és a nép ellenségeinek felelősségrevonási mikéntje Európa" szerte. , ! • . ; J- ' Ausztriában a hazaárulókat és ko

1 laboránsokat olyan népbíróság vonta felelősségre, amely három ülnökből és két ítélőbíróból állott. Jugoszláviában már a rendes 'bíróságok hatásköréibe tartoztak ugyan ezek a cselekmények» tekintettel azonban arra, hogy ezek elbírálása legnagyobbrészt hadbíróság hatáskörébe tartozott, mégis laikus elemek részvételével tör" tént, mert az egy hivatásos hadbíró mellett működött két szavazó rendszerint nem vo-t hivatásos bíró. Csehszlovákiában a járási nép" bíróságok r egy hivatásos bíróból és négy esküdtből álltak, mégpedig a oégy esküidit közül két kommunista és két demokratapárti tag volt. Bulgáriában a felelősségrevonás ugyain-