Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-112
1073 Az országgyűlés 112. ülése 1949. HEGYESI JÁNOS jegyző: Molnár Imre! MOLNÁR IMRE <d): T. Országgyűlés! Amifcor pártom, a Magyar Dolgozók Pártja nevében a tárgyalás alatt lévő törvényjavasltat általános vitájában felszólalok, akkor mindenekelőtt elismerésemet fejezem ki az igazságügyi kormányzatnak, bogy ezt a nagyfon" toi&ságá törvény javasltatok előkészítette és a magyar demokrácia törvényhozása elé terjesztette. A népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a, feUebbvitel egyszerűsítéséről szóló törvény javaslat —. amely nem kétséges,, hogy a parlament határozatával törvénnyé is válik — méltán sorakozik fel & magyar demokrácia többi fontos és jelentős törvényalkotáslai mellé. Az elmúlt négy esztendő alatt egymásután! nyert jiogi kifejezést és formulát az a nagy történelmi átalakulás, amely az ellenforradalmi fasizmius megsemmisítése és az, ország felszabadulása óta végbement. A földreform, az új alkotmány megteremtése, az ipari termelő erők, az-üzemek és bankok államosítása, ,a pénz stabilizációja» a hároméves gazdasági terv, az iskolák államosítása, mincl.-mind határkövei a t népi demokrácia megszilárdulásá" nak és az új gazdasági ég társadalmi rend kialakulásának. A magyar dolgozó nép nemcsak kezébe vette saját sorsának irányítását» de birtokába vette az országot is és valóban áll a munkásosztály számára az a megállapítás, hogy: »Miénk az ország, magunknak építjük!« Ez a törvényjavaslat ezt az. elvi és gyakorlati megállapítást és ezen túl az egész magyar demokrácia fejlődését nlagy léptekkel viszi előre. A dolgozó népé a föld, a gyár, az iskola. Döntő súlya van a törvényhozásban, az állami apparátusban, a közigazgatásban, a végrehajtó hatalomban és ennek a törvényjavaslat" mak törvényerőre való emelkedésével bevonul a dolgozó nép, a munkásosztály az igazságszolgáltatásnak minden területére. Valahányszor az elmúlt négy esztendő folyamán ebben az ülésteremben új jogalkotásról volt szó, valahányszor az igazságszolgáltatásnak ,a megváltozott viszonyokhoz, való átalakítása került sízóba» mindig felzúdult a jobboldali kórus és buzgón védték a régi jogrendszert, a régi igazságszolgáltatást s annak elavult szervezetét. Nagy buzgalommal bi" zonygaitták és védelmezték az »örök« igazság eszméjét, a jog »állandóságát«, ^ »független« igazsáigsaolgáltatást és a »független« magyar bíróságot. Aki azonban egy kissé nyitott szemmel élt a, világban, ammak napnál világosabban kellett látnia, — és ehhez nem is kellett feltétlenül még kommunistáinak iseinu lennie — hogy Magyarországon évszázadok óta, de különösen a huszonöt esztendős ellenforradaloni alatt osztálybíróságok működtek ós ezek az osztálybíróságok .osztályigazságok, osztálytörvények és •osztályérdekeket szolgáló jogszabályok; szerint hozták meg ítéleteiket. Akik ezt nem látták, azok vagy vakok voltaik, vagy pediff szellemi működésük mozgott szűk ke" retek között, de teginlkáibb tudatosan tagadták az ordító tényeket és a szörnyű valóságokat. Werbőczy híres háiimaskömy vétől 1945-ig minden jogalkotás» törvéiny és igazságszolgáltatás, az elnyomó és az uralkodó osztályok éirdelkeit szolgálta. A legvakmerőbb és legszemérmetlenebb törtémetemhamisiíiás mellett is napnál világosabb, hogy az az igazeágORSZÁGGYÜLÉSI NAPLÖ V. évi március hó 24-én, csütörtökön. 1074 szolgáltatás, amelyet 1514-ben Sz&polyai^ János és inemesi pribékjei Dózsa György. Mészáros Lőrinc és sok-sok ezer felkelő jobbágy f ellen alkalmaztak, az oszitályszempontoikat és az osztályérdekeket magányiselő osatáily bosszú volt. Werbőczy István híres Hármaskömyvé" ben tételes törvényekbe fogtalta és jogilag igazolta a Dózsa-féle forradalom leverése után a nemesség vadállati kegyetlenkedéseit, véres bosszúját, a felkelő parasztság vezetőinek elégetését, a felikelő parasztok felnégyelését, karóbahúzását» üldözését és utána a jobbágyság jogaitól való megfosztását. Minden jogi elv és minden intézmény, amely az uralkodó osztály érdekeire nézve a XVI. -század elején kedvező volt: mindez feltalálható a Hármaskönyvben- A nemesi ki; váltságok felsorolása biztosította az állami élet terhétől való mentességet. A jobbágyok röghöz kötése biztosította a nemesség részére az ingyenes munkaerőt. Ezeket az intézménye" ket és jogelveket nem .a Hármaskönyv hívta életre. Kifejlesztette azokat az, osztály ural m súlya, az .osztályérdeknek mindern korláttól •m?r>tes érvényesülése. A Hármaskönyv csak kiélezte ezt, szabatosan összefoglalta az utókor részére konzerválta, azokat az irányelveket, amelyek 1515~ben a legkedvezőbbek voltaik az osztály uraló m érdekeire nézve. A Hármaskönyv a, nemesség részére a produktív munka nélkül való élés, a lustaságra való jog kodifikációja volt. T. Országgyűlés! Nincs időim, — bár na. gyo'n csábító és nagyon hálás feladat lenne —' hogy kimutassam az, osztályjog és az oszitály-ig'azságszolgáiltátás fejlődését hazárikbatn. Bár a magyar igazságszolgáltatás o«ztáiiyjellegéit történelmiünk bármely szakaszában világosain ki lehet mutatni, mégis ez leginkább a maga rideg- valóságaiban és meztelenségéiben a n egyedszázados Horthy-ellleníforradalmi időikben jelentkezett. Ez az idő bővelkediik otyain pörölk egész sokaságával,- amelyek világosan és megdönthetetlenül igazoljájk a mi marxista-leimnista álláspontunkat ós sorra megdöntik az »abszolút jog« és »független bíróság« létezésének idealista szemléü'&. tét és álelméileteit. A legelső ilyen nagy per a Tisza-per volt, amely világosa.n mutatja az osztálybíróság lényégét. Ennek a pernek a tárgyalása, amelyen dr. Szilasy Pál, ügyész mondotta el^ a vádbeszédet 1921 augusztus 26-án és 27"én, iskolapéldája volt az 1919-es forradalomi leverése utáni osztály bíróságok működésének. Az egész per tárgyalása, a tanúkihallgatások, az ügyész vádbészéjde és, a vád inidókolása nem szolgált egyebet, mint hogy Tisza Istvánt a nemzet mártírjává avassa, igazolja rövidlátó és gaz politikáját, igazolja a feudális osztály zsarnokságát ás^ eniieik eszközeit Az egész Tisza-per tárgyalásán végigvonul az a nyilt szándék» hogy minél jobban be kell mocskolni az 1918/19-es forradalmat. T. Ház! MindiemJki emlék szú |k a gyalázatos csongrádi bombamerényletre, amelyet Héjjasélk pribékjei, Piroska János és társai követtek el az 1920-as évek elejéin. Ennek a pernek a törvényszéki tárgyalása 1924 szeptember 26-án zajlott le a szolnoiki törvényszéken. Enniek a törvényszélkji tárgyalásaiak mindem mozzanata a legvilágosabb és legragyogóbb cáfolata m indámnak, amit az elmúlt időkben az »örök« jogról, a »független« magyar bíróságI ról és a »függetleni« iga ziságszdLgál tatásról it: a képviadlőház falain belül és e fialakon kívül 68