Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-111

1055 Az országgyűlés 111. ülése 1941 A 6. cikk szerint senkit sem lehet azért ki utasítani, mert a másik szerződő ország" állam­polgárává lett, A 7. cikk intézkedik az átköltözés, az ingó" vágok elszállítása, az ottinaradó ingó és ingat­lan vagyon tekintetében és kimondja, hogy a másik szerződő fél állampolgárai egyenlő elbá­nást _ élveznek az illető ország saját állampol­gáraival. A 8. cikk rendkívül fontos elv; jelentőségű. Kimondja azt az alapelveit, hogy iaí csiailádok tag­jainak lehetőleg egysége», azonos állampolgár­sága legyen. Nem kell sokat bizonyítanom, mi­lyen tnagy jelenít őségé van ennek akikor, amikor a háborús események sokezer családot szórtak szét és azoknak tagjai bizonytalanságban élnek. A 9. cikk a házastárs állampolgárságára nézve intézkedik. E tekintetben ugyanis a ro­máin és a magyar állampolgársági törvény ellentétben van egymással. A román állampol­gársági törvény szerint a feleség állampolgár­sága független a férjétől, a magyar törvények szerint pedig a feleség férje állampolgárságát követi. Az egyezmény úgy egyezteti össze ezt a két ellentétes elvet, hogy az állampolgárság megállapítása vonatkozik az illető egyén vele együtt élő házastársára is, de a. házastársi három hónapon belül bejelentheti, hogy saját állam­polgárságát kívánja fenntartaná. A 10. cikk a kettős állampolgárság eltörlése céljából kimondja, hogy a két ország egymás polgárait csak akkor honosítja, ha a másik or­szág az illetőt az állampolgárságból elbocsá­totta. Erre azonban nincs szükség akkor, ha valaki annak .az országnak »az állampolgárságát akarja megszerezni, amelynek terül étén él. Egyébként az állampolgárságból való elbocsá­tásra irányuló kérelmet három hónapon belül kell az egyezmény szerint elintézni. A 11. cikk kimondja, — és ez természetes — hogy az állampolgárságtól való megfosztásra vonatkozó érvényes jogszabályokat ez az egyez­mény nem ériinti. Természetes, hogy az egyez­ménytől függetlenül mindkét országnak jogá­ban áll a törvényben elrendelt esetekben az állampolgárokat állampolgárságuktól megfosz­tani. Ebben az esetben, ha valakit érvényben levő jogszabály alapján állampolgárságától megfosztanak, az illető nom nyeri vissza ko­rábbi állampolgárságát. A Ï2T. cikk csak .magyarázó jellegű, a 13. cikk pedig arra vonatkozük» hogy mindkét ország igyekezzék megakadályozni a másik országból jövő, de útiokmánnyal nem rendelkező szemé­lyek átutazását, vagy letelepedését. A 14. és 15. befejező cikkelyek az egyezmény ratifikálására és érvénybelépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. T. Országgyűlés! Mint égy cseppben a ten ger, úgy tükröződött — mondtam az előbb — az állampolgársági kérdés rendezetlenségében a reakciós, tőkés Magyarország és a reakciós* tőkés Románia viszonya. Mint egy cseppben a tenger, úgy tükröződik ebben a bonyolult kér­désben az igazságosság és a z emberiesség szel­lemében rendező egyezményben a szocializmus felé haladó két népi demokrácia barátsága és . évi március hó 23-án, szerdán. 1056 | szövetsége. Itt meg kell említenem, hogy a j magyar kormánydelegáció kiváló munkát j végzett, amely a felmerült problémákat t!z­j_ napos tárgyalás (ai'iatt oildotta meg. Ha beszámolóm elején József Attilát idéz­tem, hadd mondjam meg, hogy ez a törvény­javaslat meggyőződésem szerint része a nagy és történelmi válasznak Ady forradalmi kér­désére: »Ezer zsibbadt vágyból miért nem lesz végre egy erős akarat, hiszen magyar, román, szláv bánat mindigre egy bánat marad, hirzen gyalázatunk, keservünk ezer év óta rokon, miért nem találkozunk süvöltve az eszme­barrikádokon.« Nos, ebben a látszólag száraz és kizárólag jogi problémákat rendező egyez­ményben foglaltatik a válasz Ady kérdésére, az egész magyar dolgoizó nép, az egész román dolgozó nép válassza. Most találkozik a két nép és mert e találkozásnak része az általam 1 ismer­tetett törvényjavaslat is, kérem a t. Ország­gyűlést, hogy azt változtatás nélkül fogadja eb (Élénk ta<ps a Ház minden oldalán.) ELNÖK: Kíván-e valaki a törvényjavas­lathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom­A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az állam­polgárság egyes kérdéseinek szabályozása tár­gyában Bukarestben, az 1949. évi február hó 10. napjain kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot ere­deti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tár' gyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni' HEGYEST JÁNOS jegyző (felolvassa « törvényjavaslat címét és • 1—% §-ait, »melye­ket az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény­javaslatot - részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendjére nézve. Javasolorm., hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 24-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk s napirendjére tűzzük ki: 1. a népnek a büntető igazságszolgáltatás­ban való rész vételérő,] és a fellebbvitel egy" szerűsítéséről szóló törvén y javaslat tárgyalá­sát és 2. a zársziáimadásvizsgáló bizottság jelenté­sének tárgyalását a magyar (állam 1946/47. évi zárszámadása és a Legfőbb Állami Számvevő­széknek erre vonatkozó jelentése tárgyában. Elfogadja-e a t. Országgyűlés napirendi javaslatomat? (Igen!) Az országgyűlés a napi­rendi javaslatot elfogadja­Az ülést bezárom^ (12.56.) Hitelesítették : Bakanek János s. k., Gaál Ferenc s. h., nuplébíráló-bizottsági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents