Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-110

1037 Az országgyűlés 110. ülés 1949, is beszélek — nemi lesz kitéve arainak, hogy olyan- törvényhelyet alkalmaz, amelyet egy következő törvémy miár hatályon kívül helye zett. ^ Ebben az egységes jogszabályban teljes egészében megkapja mind a választópolgár, mind ^ perlőig a jogszabályt alkalmazni kívánó hatóság a hatályos vád ásató jogi jogszabályok összességét. T. Országgyűlés! Azt hiszem, mindannyian megállapíthatjuk, hogy alaptörvényünk jó és mivel az alaptörvénybein még kifogásolható néhány hiányt ezúttal kiküSEöböljük, választójogi törvényünket teljesen kifogástalanná és hasznáühatóvá tesszük. Mivel a törvényjavaslat megfelel a legkényesebb demokratikus ízlésnek és elgondolásnak, megelégedéssel és örömmel elfogadhatjuk s ezért mind a magam, mind pártom nevében el is fogadom. (Elénk helyeslés és taps a Függetlenségi Népfront pártjain.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli HEGYESI János jegyző: Vészv Mátyás! • VÉSZY Mátyás (pk): T. _ Országgyűlés! Az elmúlt hetekben a törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával bizonyos helytelenséget tapasztaltam, ós ez az, hogy az ellenzék a vitákban nem vesz részt- Nekem az a meggyőződésem, — és ezt hangoztatni is szoktam —hogy még egyetlenegy olyan újságot sem olvastam, amelyben apróhirdetésben kerestek volna országgyűlési képviselőket. A képviselői foglalkozás, illetőleg hivatás, akár mint átmeneti, akár mint állandó hivatás nem kötelező, de ha valaki mint országgyűlési képviselő a Házban bennmarad, akkor kötelessége, hogy meggyőződéséhez híven a maga felfogásának és annak a felfogásnak, amelyről azt hiszi, hogy amögött az ő választói vannak, kifejezést adjon. En régóta, talán képviselői működésem egész ideje alatt mint pártonkívüli képviselő vettem részt a parlament munkájában; nem állt mögöttem soha Párt, de most. amikor úgy érzem, hogy politikai pályafutásom a vége felé jár, meg kell állapítanom, hogy az országgyűlés minden részéről azt a jóindulatot tapasztaltam, amely meggyőződéses embernek meggyőződéses emberek részéről joggal kijár. A törvényjavasliatltal k&ipcso'atban osztó zom Dulin Jenő igen t. képviselőtársaimnak abban az álláspontjában' hogy az 1945:

VIII. te. egy nagyjelentőségű fejlődés eredménye volt. Osztozom abban az álláspontjában is — tai'-án kiegészítem az általa elmondottakat — hogy alapvető törvénye a ' demokráciának, alapvető törvényünk nekünk és mindéin demokratikus népnek és kormányzásnak a választóiogi törvény; hiszen az a százesztendős küzde" lem, amely valójában 1848

_

eal kezdődött és amelyet az 1945:

VIII- te. mintegy megkoronázott, a magyar haladó gondolatnak;, annakidején a magyar polgárságnak egyik íegszebb, legtiszteletreméltóbb működése és munkássága volt. Nem szabad nekünk soha megfeledkazr minik arról], hogy mindig a nagyobb humánumot, a haladóbb gondolatot, az emberek iránt való «nagyobb szeretetet jelentette az- amikor mások számára megnyitja ia jogok teljességét az aki ebben imár benne van, mint az. amikor esetleg megfoszt" embereket a jogoktól. A j muHban. ezzel szemben állott az az irány, ! évi március hó 22-én, kedden lö3

8 amely száz esztendőn keresztül arra törekedett, hogy a legkülönbözőbb machinációkkal próbálja a sáncokon kívül tartani az ország dolgozó nagy tömegeit, viszont ezzel szemben ott állt a haladó magyar polgárság száz esztendőn keresztül, hogy bevonja az alkotmány, a közjogi élet sáncai közé a dolgozó rétegek mind nagyobb és nagyobb tömegét. Sokszor visszaesés volt eközben, fájdalmas visszaesés, sokszor hitvány rendelkezések tömege jött, amikor 300—400 választóból álló kerület ugyanúgy választott egy képviselőt, mint egy 16.000 választóból álló kerület, amikor tudjuk, hogy a nyilt szavazás jogosultságát azzal a rosszindulatú és rosszmájú megjegyzéssel indokolták, hogy a magyar ember nyíltságával nem fér össze a titkos választás, Ezer és ezer embertelen» az embert veüe született jogától megfosztó rendelkezés mutatta e százesztendős küzdelem útját. Az 1945:

VIII. te- valóban komoly, szép közjogi alkotás és amikor a mostani törvényjavaslat is ezen épül fel. nekem magiamnak is ebből a szempontból el kell ismernem, hogy fa> mai kormányzat is ezt az alapvető gondolatot helyesli. Osztozom Dulin Jenő igen t. képviselőtársam álláspontjában a tekinltetben is< hogy a katonaság és a rendőrség számára is megnyílik a. lehetősége amnak, hogy az ország legfelsőbb kormányzásában, a legszebb közjogi munkában résztvegyen, nem amiatt, amivel ő ezt indokolja, hanem azért, mert igen is «irina keli törekednünk, hogy mindig a dolgozó nép, a dolgozó ember juthasson be a parlamentibe. Fiatal koromtól kezdve utáltam azokat a professzionista politikusokat, akik semmi másból nem éltek, minit a politikából — és az ember nem tudta megérteni, hogyan lehet abból olyan jól megélni — aminek folyománya volt az a törekvés, hogy a dolgozó, a hivatást teljesítő embereket ki kell taszítani a parlamentből, az országgyűlésből^ Éppen ezért mindig helyeseltem azt — amire most mód adódik —, hogy az a rendőr vagy rendőrtiszt, az a honvéd vagy honvédtiszt, az sz egyetemi tanár vagy kereskedő' az az egyszerű munkás vagy kisiparos egyformán résztyehessen a parlamentben, tehát a hivatás ne legyen soha elzáró akadály arra, hogy valaki képviselővé választható legyen. Osztozom atekintetben is mind az előadó úr, mind előttem felszólalt képviselőtársam álláspontjában, hogy ha átfogó törvénnyé akarjuk alakítani a valóban ad hoc hozott 1945:VI!I. és az 1947:XXII. tc.-ket, akkor azokat a dátumokat, amely ennek az ad hoc meghozatalnak természetes foilyamányai voltak, általános dátumokká, általános határidőkké kell átváltoztatni. Eddig ninc

s is olyasmi ebben a törvényjavaslatban, amit ne örömmel és tisztelettel üdvözölnékVan azonban ennek a törvényjavaslatnak — elismerem: a helyzet adottságából folyó és nem könnyen áthidalható — négy olyan rendelkezése, amelyeket, a magam meggyőződésének kifejezést adva, nem tudok helyeselni. E négy rendelkezés közül az első. talán a legkevésíbbé jelentős a választási bíróság kérdése. A választási bíróság kérdésénél ugyanis egyszerűen odaállították, hogy a közigazgatási bíróság helyett az ítélőtábla bírái közül veszik a választási bíróság harmadik bíráját, Helyes-