Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-110

1037 Az országgyűlés 110. ülés 1949, is beszélek — nemi lesz kitéve arainak, hogy olyan- törvényhelyet alkalmaz, amelyet egy következő törvémy miár hatályon kívül helye zett. ^ Ebben az egységes jogszabályban teljes egészében megkapja mind a választópolgár, mind ^ perlőig a jogszabályt alkalmazni kívánó hatóság a hatályos vád ásató jogi jogszabályok összességét. T. Országgyűlés! Azt hiszem, mind­annyian megállapíthatjuk, hogy alaptörvé­nyünk jó és mivel az alaptörvénybein még ki­fogásolható néhány hiányt ezúttal kiküSEö­böljük, választójogi törvényünket teljesen ki­fogástalanná és hasznáühatóvá tesszük. Mivel a törvényjavaslat megfelel a legkényesebb de­mokratikus ízlésnek és elgondolásnak, megelé­gedéssel és örömmel elfogadhatjuk s ezért mind a magam, mind pártom nevében el is fogadom. (Elénk helyeslés és taps a Függet­lenségi Népfront pártjain.) ELNÖK: Szólásra következik a felirat­kozott szónokok közüli HEGYESI János jegyző: Vészv Mátyás! • VÉSZY Mátyás (pk): T. _ Országgyűlés! Az elmúlt hetekben a törvényjavaslatok tár­gyalása alkalmával bizonyos helytelenséget tapasztaltam, ós ez az, hogy az ellenzék a vi­tákban nem vesz részt- Nekem az a meggyőző­désem, — és ezt hangoztatni is szoktam —hogy még egyetlenegy olyan újságot sem olvastam, amelyben apróhirdetésben kerestek volna or­szággyűlési képviselőket. A képviselői foglal­kozás, illetőleg hivatás, akár mint átmeneti, akár mint állandó hivatás nem kötelező, de ha valaki mint országgyűlési képviselő a Házban bennmarad, akkor kötelessége, hogy meggyő­ződéséhez híven a maga felfogásának és an­nak a felfogásnak, amelyről azt hiszi, hogy amögött az ő választói vannak, kifejezést adjon. En régóta, talán képviselői működésem egész ideje alatt mint pártonkívüli képviselő vettem részt a parlament munkájában; nem állt mögöttem soha Párt, de most. amikor úgy érzem, hogy politikai pályafutásom a vége felé jár, meg kell állapítanom, hogy az országgyű­lés minden részéről azt a jóindulatot tapasz­taltam, amely meggyőződéses embernek meg­győződéses emberek részéről joggal kijár. A törvényjavasliatltal k&ipcso'atban osztó zom Dulin Jenő igen t. képviselőtársaimnak abban az álláspontjában' hogy az 1945: VIII. te. egy nagyjelentőségű fejlődés eredménye volt. Osztozom abban az álláspontjában is — tai'-án kiegészítem az általa elmondottakat — hogy alapvető törvénye a ' demokráciának, alapvető törvényünk nekünk és mindéin demo­kratikus népnek és kormányzásnak a választó­iogi törvény; hiszen az a százesztendős küzde" lem, amely valójában 1848 _ eal kezdődött és amelyet az 1945: VIII- te. mintegy megkoroná­zott, a magyar haladó gondolatnak;, annakide­jén a magyar polgárságnak egyik íegszebb, legtiszteletreméltóbb működése és munkássága volt. Nem szabad nekünk soha megfeledkazr minik arról], hogy mindig a nagyobb humánu­mot, a haladóbb gondolatot, az emberek iránt való «nagyobb szeretetet jelentette az- amikor mások számára megnyitja ia jogok teljességét az aki ebben imár benne van, mint az. amikor esetleg megfoszt" embereket a jogoktól. A j muHban. ezzel szemben állott az az irány, ! évi március hó 22-én, kedden lö3 8 amely száz esztendőn keresztül arra törekedett, hogy a legkülönbözőbb machinációkkal próbálja a sáncokon kívül tartani az ország dolgozó nagy tömegeit, viszont ezzel szemben ott állt a haladó magyar polgárság száz esztendőn keresztül, hogy bevonja az alkotmány, a köz­jogi élet sáncai közé a dolgozó rétegek mind nagyobb és nagyobb tömegét. Sokszor visszaesés volt eközben, fájdal­mas visszaesés, sokszor hitvány rendelkezések tömege jött, amikor 300—400 választóból álló kerület ugyanúgy választott egy képviselőt, mint egy 16.000 választóból álló kerület, ami­kor tudjuk, hogy a nyilt szavazás jogosultsá­gát azzal a rosszindulatú és rosszmájú meg­jegyzéssel indokolták, hogy a magyar ember nyíltságával nem fér össze a titkos választás, Ezer és ezer embertelen» az embert veüe született jogától megfosztó rendelkezés mu­tatta e százesztendős küzdelem útját. Az 1945: VIII. te- valóban komoly, szép közjogi alkotás és amikor a mostani törvény­javaslat is ezen épül fel. nekem magiamnak is ebből a szempontból el kell ismernem, hogy fa> mai kormányzat is ezt az alapvető gondo­latot helyesli. Osztozom Dulin Jenő igen t. képviselő­társam álláspontjában a tekinltetben is< hogy a katonaság és a rendőrség számára is meg­nyílik a. lehetősége amnak, hogy az ország leg­felsőbb kormányzásában, a legszebb közjogi munkában résztvegyen, nem amiatt, amivel ő ezt indokolja, hanem azért, mert igen is «irina keli törekednünk, hogy mindig a dolgozó nép, a dolgozó ember juthasson be a parlamentibe. Fiatal koromtól kezdve utáltam azokat a professzionista politikusokat, akik semmi másból nem éltek, minit a politikából — és az ember nem tudta megérteni, hogyan lehet abból olyan jól megélni — aminek folyo­mánya volt az a törekvés, hogy a dolgozó, a hivatást teljesítő embereket ki kell taszítani a parlamentből, az országgyűlésből^ Éppen ezért mindig helyeseltem azt — amire most mód adódik —, hogy az a rendőr vagy rendőr­tiszt, az a honvéd vagy honvédtiszt, az sz egyetemi tanár vagy kereskedő' az az egy­szerű munkás vagy kisiparos egyformán résztyehessen a parlamentben, tehát a hivatás ne legyen soha elzáró akadály arra, hogy valaki képviselővé választható legyen. Osztozom atekintetben is mind az előadó úr, mind előttem felszólalt képviselőtársam álláspontjában, hogy ha átfogó törvénnyé akarjuk alakítani a valóban ad hoc hozott 1945:VI!I. és az 1947:XXII. tc.-ket, akkor azokat a dátumokat, amely ennek az ad hoc meghoza­talnak természetes foilyamányai voltak, álta­lános dátumokká, általános határidőkké kell átváltoztatni. Eddig ninc s is olyasmi ebben a törvényjavaslatban, amit ne örömmel és tisz­telettel üdvözölnék­Van azonban ennek a törvényjavaslatnak — elismerem: a helyzet adottságából folyó és nem könnyen áthidalható — négy olyan ren­delkezése, amelyeket, a magam meggyőződé­sének kifejezést adva, nem tudok helyeselni. E négy rendelkezés közül az első. talán a leg­kevésíbbé jelentős a választási bíróság kérdése. A választási bíróság kérdésénél ugyanis egy­szerűen odaállították, hogy a közigazgatási bíróság helyett az ítélőtábla bírái közül veszik a választási bíróság harmadik bíráját, Helyes-

Next

/
Thumbnails
Contents