Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-110

Í03i Az országgyűlés HO. ülés 1949. tatja, napirendre tűzése iránt pedig később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. T, Országgyűlés! Napirend szerint következik (

az országgyűlési választásokra^ vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról •szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnaik a szót megadnám, a t- Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazdapárt jeleintett be szónokot éspeidig Dulin Jenő országgyűlési képviselőt. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Földes László előadó urat illeti a szó. FÖLDES LÁSZLÓ (d) előadó: T. Országgyűlés! A tárgyalásra kerülő töryényjavas" 'iat, amely az országgyűlési választásokra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról rendelkezik,, 11 szakaszból áll. Ebben a kérdésben az 1945:

VIII. te. és az 1947:XXII. te. tartalmazzák az időszerint is é rvényes rqn delkezéseke t. - r Az érvényben lévő választójogi töirvény széles, kiterjedt, demokratikus választójogot biztosít, azonban az említett íkiét törvény lényegileg egy alkalomra szóló jogszabálynak készült és ezért azok bizonyos módosítására . van szükség. A bennük foglalt rendelkezések módosítása, kiegészítése csak olyan mértékben szükséges, amennyire az a megváltozott helyzetben elkerülhetetlen. A törvényjavaslat 2. §-a az egyes képviselői megbízatásokhoz szükséges szavazatok számát változtatja meg. 3., 4., 5. és 7. §-ai a haitáridők, a határnapok tekintetébein tartalmaznak módosítást, 6. és 8. §-ai a közigazgatási bíróság megszüntetése, valamint az Országos Nemzeti Bizottság ós helyi szervei feloszlatása következtében szükséges módosításokat tartalmazzák, a 10. § felhatalmazza a belügyminisztert arra, hogy & képviselőválasztásra vonatkozó jogszabályokat az említett két törvényben és a jelen javaslatban foglalt rendelkezések figyelembevételével egységes szerkezetbe foglalja» a 11- § pedi« a hatályba léptető rendek' kezest tartalmazza. Az 1945:

VIII. te. 2. §-a 12.000-ben határozza meg az egy képviselői megbízatásra eső szavazatok számát. Az 1947:XXII. te. 3. Va 12.000 helyett 14.000 szavazatot kíván egy képviselői megbízatáshoz. Mivel most, 1949'ben a szavazók száma 100—200.000-rel nőni fog, indokolt" nak mutatkozik, hogy az előbbi szám 16.000-re emeltessék fel. Ennek tesz eleget a 2. i Az 1945:

VIII. te- 2. §,-a kimondja, hogy a választásokon csak olyan' párt vehet részt, amelynek részvételi jogát az Országos Nemzeti Bizottság megállapította. (10.30.) Kimondotta azt is, hogy a pártofc ezirányú kérelmeiket a törvén

v hatálybalépésétől számított öt nap alatt nyújthatják be. A javaslat 3. §-a szerint. az említett határidő kezdete általános érvényű legyen, eltérően az 1945"ös törvénytől, amely egy alkalomra készült. Az 1947.-XXII. te. 5. Vának első bekezdése szerint annak van választójoga, akinek a névjegyzék összeállítása, illetve helyesbítése évé" nek május hó első napján állandó lakóhelye volt Magyarországon. Most az előterjesztett törvényjavaslat 4. §a az állandó lakóhely tekintetében a helyesbítésnél irányadó időpontnak _ január elsejét jelöli meg, mert a május elsejei határnap megakadályozza azt. hogy a névjegyzék helyesbítése az év bármely szakában megtörténhessék. évi március hó 22-én, kedden < . Í0S2 • Az 1947:XXII. te. 6. §"a első bekezdésének 6/b pontja szerint a választójogból ki van zárva az, aki a felszabadulást követően 1947 június eiső napja előtt politikai okokból elrendelt rendőrhatósági őrizetben volt, kivéve, ha az őrizetet azért szüntették meg, mert az elrendelésnek nem volt kellő ténybeli alapja. E törvényciiktk 6/c pontja azt is kizárta a választójogból, aki az említett időpontban politikai okokból rendőrhatósági felügyelet alatt állott. A most előterjesztett törvényjavaslat 5. §-a törli az 1947. évi június alső napjait, a 6/c pontba pedig e nap helyett az összeírás, illetve a helyesbítés elrendelésének napját iktatja be. Nyilvánvaló, hogy attól, aki 1947 júniusa után politikai bűncselekményt követett el, meg kell vonni a választójogot. A választások érvényessége feletti határozathozatalra hivatott választási bíróságbai a fennálló rendelkezések értelmében három tagot az igazságügyminiszter a magya

r Kúria, ai Közigazgatási Bíróság és a Népbíróságok Országos Tanácsa bírái köziül jelöl ki. Mivel 1949" ben a Közigazgatási Bíróságot megszüntették, ezért a javaslat 6. §-a azt tartalmazza, hogy a Közigazgatási Bíróság bírái helyett a budapesti ítélőtábla bírái közül (kell a kérdéses tagot kijelölni. Az 1945:

VIII. te. 78. §~ának harmadik be" kezdésében foglalt időbeli korlátozás a névjegyzék helyesbítésének akadályául szolgálhat, ezért a most ellőterj esztett törvényjavaslat 7. §"a az idézett rendelkezés helyébe olyan rendelkezést léptet, amely szerint a névjegyzék helyesbítéséről a törvényes előírásoknajkí megfelelően évenkint kell gondoskodni. Ez azt biztosítja, hogy a helyesbítést az év bármely Szálkában el liehet majd végezni. Az Országos Nemzeti Bizottság helyi szervezeteivel együtt ez év februárjában kimondta feloszlását. A 8. § gondoskodik arról, hogy a törvények által az Országos Nemzeti Bizottságról a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsára, illetőleg helyi szervezeteire ruházott jogokat a választó joggal kapcsolatban is ezek .a szervek kapják meg. Azt hiszem, az egész ország helyeslésével találkozik ezt az intézkedés, mert a Függetlenségi Népfront még szélesebb alapokra támaszkodik, mint a Nemzeti Bizottságok,, hiszen két párt, ameflv azelőtt ellenzékben volt. csatlakozott a Függetlenségi Népfronthoz az azóta eltelt idő alatt pedig a dolgozó nép még szélesebb rétegei értették meg az építő munka érdekében való összefogás szükségességét. Az 1945:

VIII. t

c

. 6. §-ának második mondata szerint a honvédség és a rendőrség tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjai nem választhatók kéP viselővé. Az 1945:VIIL tc. 22. §-ának második bekezdése szerint főispán, pénzügyigazgató és helyettesei, valamint a vármegyei fogalmazási tiszt viselők a hivatali illetékességi területüket magábani'oglaló választói kerületben képviselőjelöltek nem lehetnek- A most előterjesztett javaslat 9. §-a ezt a helyzetet megszünteti. Hiszen a mi állami életünkben is mélyreható válltoziások következtek be. Megváltozott a honvédség, a rendőrség, az áMiami apparátus viszonya a választópolgárokhoz, a néphez. Ma már ezek nem a kisebbség elnyomó szervei a dolgozó nép óriási többsége felett, hanem a munkás-