Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-108

Ö87 Az országgyűlés 108. ülése 1949. hogy -arról van szó, hogy idegen érdekéket kell szolgálnia © bizottságnak. Most ez az egyezmény kimondja, hogy csakis és kizárólag .a dunai államok állampolgáraiból tevődhetik össze a Duna-bizottság tisztviselői karának vezetősége. Újból aláhúzza ez a tény & dunai népeknek azt a szilárd akaratát, hogy nem hajlandók népeink számára gyarmati sorsot tűrni, és képesek — és tudják — is a marxi—lenini—sztálini politika és -külpolitika szellemében maguk elintézni és megoldani kö zös dolgaikat. (Taps.) Lényegesnek tartom, hogy rámutassak airra,. hogy az előttünk fekvő javaslat a Dunánaki csak arra a hajózható részére vonatkozik, amely Ilimtől a Fekete-tengerig terjed és a Szulina-ceatornán keresztül torkollik a tengerbe. A- belgrádi konferencián, t. Országgyűlés, harc volt e körül a kérdés körül is. Az imperialisták azt akarták, hogy a bizottság,hatásköre a Duna egész vízrendszerére terjesztés* sók ki az úgynevezett szabad hajózás elvével. Nyilvánvaló dolog, hogy ha ez keresztülmegy, az, érdökelt államok szuverenitásának flagráns megsértését jelentette volna. Éppen ezért a 'konferencia többsége e javaslatot szilárdan utasította vissza és így került az előttünk fekvő fogalmazás az egyezmény Szövegébe, illetve a törvényjavaslatba. T. Országgyűlés! Ez az egyezmény és ennek pontjai valóban rendet tudniak teremteni a Duinahajózásban, új rendet, a népek érdekét szo gáló rendet. Ez az egyezmény a békés építési alapját Szolgálja ugyanakkor, amidőn az imperialista befolyás kiküszöbölésével fegyver a békéért való küzdelemben is. Kiderült, t. Országgyűlés — nyugodtan megállapíthatjuk — hogy az imperializmus befolyásának kiküszöbölése, ami a belgrádi konferencián lényegileg megtörtént, biztosítja a békés fejlődésit. Az,imperializmus mind jobbam és jobban, mind re" ménytelenebbül és reményteleíiebbül belegabalyodik belső ellentmondásaiba. A haldokló kapitalizmus: ez ellentmondásokat háború kirobbantásával, népek leigázása val, kirablásával akarja, megoldani. Támadó szövetségeket . és tömböket igyekszik hevenyészni szerte a világon, de a béke erői, a haladás erői «íresebbek. Emlékezetes nyilatkozata során Sztálin leleplezte a támadó szellemű agresszív politikát, leleplezte, hogy >az amerikai imperialistáknak semmi érdekük sem fűződik a békepaktum megkötéséhez, mert ez a szerződés ellentétben állana 'az, imperialisták irányvonalaival és poli" tikájuk lényegével. A belgrádi tárgyalások bebizonyították, hogy ott is megkísérelték az imperialista erők megakadályozni a békés építő kibontakozást, ott is megkísérelték ezen manővereiket. De a belgrádi konferencia és az előttünk fekvő törvényjavaslat bizonyítja, hogy a béke erői, a haladás erői szilárd elvi politika alapján támaszkodva a Szovjetunióra, eredményesen tudják megoldani a legnehezebb, leg" bonyolultabb, megoldatlan évszázados problémákat. , ! I -1 T. Országgyűlés! A javaslat tárgyalásakor szólnom kell arról is, hogy a Duna kérdése nemes a k hajózási kérdés, hanem ezeken túl nagy probléma, messzemenő gazdasági kihatású, komplex probléma. A Duna ma már valóban összekapcsoltja és összeköti a dunamenti államokat és népeket. Évszázados problémákat kell megoldanunk. A folyam hömpölyög és ta folyam magával hord hatalmas mennyiségű hordalékot. E hatalmas mennyiévi március hó 11-én, pénteken. 988 ségű hordalék lerakódás, a meder feltöltődése hatalmas műszaki tudományos problémákat vet fel. A Felső'Dunán úgynevezett függőmeder alakul ki, mely évente sokmillió és millió köbméter hordaléik kikotrásával vádk csak hajózhatóvá. De ezenfelül — résziben ennek következítében — a Duna medrének állandó emelkedése is igen jelentős. Húsz év alatt 60—70 centiméterrel emelkedik, ami igen komoly jelentőségű ési kihatású nemcsak a hajózásra' hanem az érdekelt dunamenti országok egész mezőg-azdaságára is, tekintettel arra, hogy a Duna" meder állandó emelkedése a talajvízszint emelkedését is magával hozza, ami kihatásában igen komoly a dunamenti területek mezőgazdasági művelésére. Komoly, nagy, komplex kérdés a gönyűi esés-törés problémája is. Itt igen nagyjelentőségű műszaki létesítmények kellenek, amelyek megoldását célozza éppen az élőt" tünk fekvő javaslatnak második függeléke. A Duna,műszakj kérdéseinek, a Duna tudományos kérdéseinek megoldása sok vonatkozásban előttünk áll. A múltban a dunai népek akkori, -egymással ellenségesen szembenálló kormányai megakadályozták e kérdések komoly kimunkálását. Nem kétséges, hogy a' Felső-Duna hordalékmozgásánalk tanulmányozása, a különböző egyéb kérdések: a műtárgyak oly formában való létesítésének megtervezésehogy az beilleszthető legyen a D una -rende zés általános évtizedes nagy tervébe, komoly probléma^ ás, csakis az érdekelt népek együttes munkájával, valósítható meg. Az Országos Vízgazdálkodási Hiv'acal tudományos osztálya; és a Magyar Tudományos Tanács beható előmunlkálatokat folytat jelenleg i

s a Duna különböző problémáinak kivizsgálására és ezzel készíti elő magyar részről a Duna' bizottság ülését. Meggyőződésem — s azt hiszem, hogy az országgyűlés is osztozik ebben a meggyőződésben, ^— hogy a Du" nának nemcsak mint hajózási eszköznek, mint hajózási bázisnak, hanem mint a mezőj gazdaság fontos bázisának- az öntözés fontos bázisának és az energiagazdálkodás fontos bá" zisának a kérdését teljes egészében behatóan ki kej munkálni. Az is meggyőződésem, hogy most a felszabadult népek együttműködése teszi először lehetővé e hatalmas, évszázados problémák komoly beható kimunkálását és megoldását. Nem kétséges, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ebben a kérdésiben is jelentős segítséget fog tudni nyújtani. T. Országgyűlés! E törvényjavaslat tárgyalásánál meg kell most állapítani, hogy ez az e/gyezmény valóban kielégíti alapvető célját, azt a célt, hogy biztosítsa a dunai szabad hajózást, a dunamemti országok érdekeinek ás felségjogainak megfelelően, r továbbá, hogy a dunamenti országok egymásközötti és más országokkal való gazdasági és kulturális kapcsolatait szorosabbra fűzze. Ez ,a törvény javaslat val óban megfelel ezeknek a céloknak. Míg ugyanis a nyugati inr perialiisiták fokozódó fegyverkezési hajszával, hatalmas katonai felszerelések felhalmozásával, hadseregük növelésével és egyebekkel folytatják katasztrófa-poli lakájukat, addig a Szovjetunió és . a népi demokratikus országok lépésről-lépésriei teremtijk meg a békés fejlődés, a békés építés alapját. Ez ;a szerződé^, fegyver abban a harcban,, amelyet a dolgozok széles néprétegei, a haladás erői egymássá,] összefogva szerte az egész világon vívnak most. Fegyver abban a harc-