Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-106

943 Az országgyűlés 106. ülése 1949, kormánypártokon- és a független magyar demokratapártom.) Ennek következtében a szovjetmagyar viszonynak, a Szovjetunió és a népi demokráciák egymáshoz^ való viszonyának belső tartalma tökéletesen más. mint — mondjuk — a nyugateurópai országok egymáshoz való viszonya» vagy mint a nyugateurópai országoknak az Északamerikai Egyesült Államokhoz való viszonya. Csak a Szovjetuniónak a második világháború után döntő módon megnövekedett jelentősége, nemzetközi szerepének az eddiginél is nagyobbá válása tette lehetővé a Kölcsönös Gazdaságú Segítség Tanácsának megalakulását. Ez a tanács semmilyen vonatkozásban sem je lent elzárkóiziáist, nemcsak azért, mert & nyugateurópai államokkal a kereskedelmi kapcsolatokat — amennyiben nincsenek politikai feltételekhez kötve—neírn szakítjuk meg» hanem azért öem, mert a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa minden nép számára szabaddá tette.a belépést, a csatlakozást. Természetesen, igen nagy jelentőségű a megegyezésnek az a része is, amely a tapasztalatokinaJk és a műszáki tudomány adatainak kicserélésére irányul. A Kölcsönös' Gazdasági Segítség Tanácsa tehát megerősödését jelenti a béke frontjának. megerősödését jelenti világszerte a demokratikus erőknek és példát jelent a világ többi részén a jóindulatú emberek számára arra» hogy miképpen lehet népek között kap csőlátókat építeni ée létesíteni akkor, ha a népek élén nem a nagybirtokos és nagytőkés rétegek állanak, hanem a dolgozó osztály s ha az egyenrangúság és egymás kölcsönös segítése jegyében fognak össze egymlássial népek és nemzetek. T. Országgyűlés! A mai vita során a miniszterelnök úr is és előttem szólott képviselőtársam is megemlékezett a, Mindszenty-ügyről és annak külföldi visszhangjáról. Ehhez a kérdéshez én is szeretnék néhány megjegyzett fűzni. Aimi a befeő helyzetet illeti, a magyar dolgozó társadalmi o&lztáílyok helyeselték Mindszenty letartóztatását, mert tisztában voltak vele, hoigy, ' a kormány iái köztársaság, a népi demokrácia vívmányainak védelmében cselekeid*ett. A reakció természetesen most is igyekszik megpróbálkozni — amint az »iskolák állaimositákánál is, de most már természetesen jóval kisebb erővel — a suttogó propagandával és a megvert társadalmi osztályok legnagyobb fegyverével, ,

a rémihírterjeszté'sisiel. Az ország különböző részein terjesztettek el híreket arról, hogy Mindszenty őrizetbevétele (következtében rövidesen három nap, három éjjel sötétség le®z is a sötétségben csak a papok által megszentelt gyertyáik fognak világítana. Természetiesent akadtak reális számítású üzletemberek, (12.30.) akik ezeket a rémhíreket mindjárt gyakorlatilag is kihasználták ás a gyertyaélialdláis egy-lkét falni boltjaiban ebbetn az időpontbam nagyon fellendült. De teraiésaeteisen ezekkel a fegyverekkel és ezekkel a rémhíreikkel a magyar népi deanoikráeiát, a magyar dolgozó osztályokat nem lehet veszélyeztetni, nem lehet félrevezetni. A mi dolgozó rétegeinek, uiunikásságunk és parasztságunk soha nem látott Mindszenty Józsefben mást, mint egy anakronisztikus jellenségeit, mint egy köziénplkori valakit. Látták tevékenységét az elmúlt négy, esztendő a'liatt és érezték, hogy valóban xuem volt soha olvan évi január hó 28-án, pénteken. 944 törekvésünk; amely ellen kardot ne rántott volna, amely miatt fel ne háborodott volna, amelyet meg ne támadott volna, TermészeteKjen mindanmyiaai tisztában voltunk azzaL hogy a prímás a magyar népi demokráciának, a magyar dolgozó osztályok uralmániaik igen ikonok ellensége, de azt lázárt nem tudtuk mi sem, hogy ennyire tevékeny ellensége, mint ahogyan azt a nyomozati adatokiból ma már láthatjuk. Ment ezek az adatok mindeníkit meggyőzlek arról, hogy itt nemzetközi összefogásról van szó, az imperialisták ügynökeinek vezetése alatt, akik minden erőforrást hajlandók mozgósítani arra, hogy a népi demokráciákat gyengítsék, de világpolitikai lag arra te, hogy egy új háború magvát elhintsék és előkészítsék. A külföldi visszhang világosan tükrözi vissza, hogy mennyire felhasználn/alk ezek az imperialista erők münden alkalmat arra, hogy részben saját közvéleményük előtt, részben a nemzétiközi közvélemény előtt minél nagyobb mértékben befeketítsék Magyarországot. Ez igen természetes törekvés;, hiszen nyilvánvaló, hogy ha különféle országok dolgozói pontosan tudináik, hogy a mi országunk vagy, más országok életében milyen döntő és előnyös változásokat jelentett a szoclializuiuisj felé haladó né/pi/ demokrácia megjelenése, akkor nyilvánvaló, hogy ők is erőteljesebb mértékben fordulnának saját uralkodó osztályaik ellen. S éppen ennek megakadályozásaira van szükség arra, _ hogy mindent, lactni itt nálunk vagy a Szovjetunióban törtémik, olyan megvilágításba állítsanak be az iitlető országok közvéleménye életit, ami elrettentse őket attól a társadalmi rendtől, amielyet mi a világnak ezen a részién építünk. Mindszenty alakját úgy igyekeznek beállítani, mint razz emberi szabadság egyik nagy bajnokának alakját, mfint a kereszténység mártírjának alakját, aki ellen zsarnoki önkény járt el /a szabadságjogok és a kereszténység legszentebb elveinek félrerúgásáva'i. Konstruáltak belőle egy alakot, olyan alakot, aki egyforma mérteikben állott szemben a nácikkal és (ai mostani rendszerrel. Megszólaitatjáik mellette az összes rendelkezésre álló eszközöket, a r

Vatikánt, annak rádióját és lapjait, teikintet nélkül arra, hogy milyen cáfolatokat adnak ikji Magyarországon a Magyar Kurírban. Megszólailnak mellette annak a nagy nemzetközi ösí?izefogásmak a szereplői, amely, a Mindiszeinty-ö'sSzeesküvés mögött meghúzódott; Spellrnan bíboros, Ottó és Horthy egyaránt. Csak azt nem lehet megállapítani, vájjon &• nyugati államok azt hiszik-e, hogy Magyarország közvéleménye előtt Mindszenty bűntelensége mellett széke az 'a, tény, ha Horthy Mind-izentyt, mint az emberi szabadság bajnokát üdvözíti, akinek a törekvéseivel mindig egyetértett. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon azok ia rétegek, amelyeik «iáját bőrükön érezték a Horthy-rend,sízer nyomását; a munkásság, a parasztság és az értelmiség

1 is, teljes mérteikben tisztában vannak azzal, hogy, azok a törekvések, amelyeik mellett Horthy ránt kardot, nem lebeitmek szabadságtörekvéisek, mert hiszen neki meg- lett volna /az alkalma, hogy Magyarországon 25 éven keresztül megvalósítsa azokat az eszméket, amelyeket mások és a világ más terminológiával nevez szabadságinak, mint amilyen a Horthyé.