Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-106

931 Az országgyűlés 106. ülése 1949. ívet a Szovjetunió jelent és ad számunkra. Ennek a békiepoiitikának fejlődését és elmélyí­tését a mi jó munkánk, belpolitikai téren elért sikereink, a reakciós erőkkel való leszámolás, a .munkásosztály egységének megteremtése , biztosította. Igen t. Országgyűlés! "1948 decemberében zárult le egy nagyjelentőségű politikai folya­mat, a munkáspártok egyesülése, amely Bu­karesttől Varsóig- egy esztendő alatt futotta meg itt Délkelet-Európában harcos útját- Aho­gyan országról-országra fejlődött, megvalósut a munkáspártok egyesülése, a munkásosztály erőinek egységes ideológiai és politikai össze­fogása, úgy lehetett semlegesíteni és kiszorí­tani Európának erről a terültéről azokat a reakciós erőket és tényezőket, amelyek.nem a megbékélés, nem a jólét, nem a népek szabad­ságának érdekeit szolgálták. Á munkásosztály erődnek a marxizmus— leninizmus alapján való egyesítése a magyar és szomszédos népi demokratikus, ve'ünk szö; vetséges dé^eleteurópai népek számár' r- ' •ragy perspektívát mutat a további fejlődé« számára. Igen t. Orszátggvülés! Elöljáróban már utaltam arra. hogy Magyarország többé nem elszigetelt ország Délke'et'Európában és álta­lában Európában. Ezt a körülményt most egy naervon fontos gazdasági, politikai esemény is erősen aláhúzza, amely esemény a mi szá­munkra, Magyarország számára nagyjelentő" séeű A Kölcsönös Gazdasási Segítség Taná­csának megalakulására gondolok, amely ta­nács megalakulása az érdekelt országokon túl a mostani világpolitikai eseményeknek egyik fő' kérdésévé vált. Hadd szögezzem le itt, hogy a legteljesebb mértékben osztom Dobi minisz­terelnök úr előbbi felszólalásában kihangsú­lyozott szempontokat: mi magunk is így látiuk és úgy érezzük, hogy ezzel mé<? fokozottabbá, még szilárdabbá tettük a délkeleteurópai né­pek nemcsak politikai, hanem gazdasági ösz­szefogását is. A magyar do'gozók milliós tömegei évtize­des kemény harcok árán teremtették menr en­nek a politikának: külpolitikáinak, gazdiságpo­Htikának alapjait és előfeltételeit. Szükséges azonban, hogy belpolitikai téren továbbra is ugyanazok a politikai elvek, ugyanaz a gya­korlat érvényesüljön, ugyanaz a kérlelhetet­. lenség a régi űrirend képviselőive 1 , a magyar dolgozó nép ellenségeivel 1 szemben, mint eddig­Ezzel kapcsolatban hadd ejtsünk néhány szót magáról a Mindszenty-kérdésrőb Ma úgy­látszik, hogy az imperializmus jóvo !l tából_ a magyarságnak ez p belpolitikai kérdése, kül­politikai kérdéssé vált. Szükségét érzem an­nak, hogv. innen az országgyűlés terméből ad­junk .választ mindazokra a rágalmakra és gya­lázkodás okra. amelyek a Vatikántól Londonon keresztül Washingtonig a magyar népi demo­krácia ellen elhangzanak, annak előrebocsátá­sával, hogy a magyar nép e ; :őtt, Európa és. a világ haladó népei előtt nem vitás, hogy Mind­, szenty közönséges politikai bűnöző, rossz nyel­ven íopotikai bűnözőnek is lehetne mondani. (Mozgás az ellenzéken.) Nem vitás az sem, hogy Mindszenty tipikus fasiszta politikus volt, nemcsak Magyarországon, hanem Dél­Kelet-Európában is. Kik csapják ezt a nagy lármát odakint nyugaton? Az imperializmus, . a nemzetközi reakció vezetői, azok hűséges csahosai és csat­évi január hó 28-án, pénteken. 932 lósai, a haladás, a béke, a demokrácia nemzet­közi ellenségéi- A z a nagy lárma^ amelyet éppen ezek Mindszentyért odakint csapnak­bizonyítja, hogy a magyar kormány nagyon helyesen járt el, amikor a nemzetközi imperia­lizmus magyar képviselőjét ártalmatlanná tette. - ' A Sárga Könyv, amelyet a magyar kor­mány^ helyesem nyilvánosságra; hízott» és a vi­lág sajtójának és rádiójának rendelkezésére bo­csátott, szerintünk le kellett volna, hogy zárja ezt az ügyet. Ha mégsem zárta le, ennek nyil­ván mélyebb okai vannak- Mielőtt magyar vo­natkozásiadra kitérnék, nézzük meg a védőügy­védeket és argumentumaikat a Mindszenty­üggyel .kapcsolatban. Az angol alsóházban e kérdéssel kapcsolat­ban elhangzott interpellációnak Hector MaeNeil államminiszter, a munkáspárt egyik vezetője válaszolt, aki kijelentette: örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy nyilvánosan kifejezzem az angol kormány mélységes rosiszialását a ma­gyar kormánynak ama eljárása, miatt, hogy Mindszentyt letartóztatta,, ós sürgősnek tartom Mindszenty szJabadonboesátását és egyben azt i&, hogy a magyar kormányzat tartsa tisztelet­ben azokat a szabadságjogokat, amelyeket szer­ződéses kötelezettsége folytán elfogadott. Ugyanígy beszélt Morrisipn úr is', aki szintén az angol munkáspárt egyik vezetője. A londoni rádió a Mindiszenty-kérdéssel kapcsolatban azt mondta, hogy »halálos küz­delemnek vagyunk a tanúi a keresztény hit és a keresztény egyház, valamint a kommunizmus közt«. A vatikáni rádió azt kiabálja vûkggk' hogy »a világ keresztény lelkiismerete minden hitelességétől megfosztja a Sárga Könyvben foglalt bizonyítékokat« és azt akarja világgá kürtölni, hogv Mindszenty vtalami kábítószer hatása alatt tette meg vallomását­A Vatikán rádiója még mond valamit, ami a mi számunkra nagyon jelentőségteljes és fon­tos: »A magyar nép a, multbaini sokat küzdött ízabaíisláigáért; szeretnők hinni, hogy ez a ne­mes hagyomány nem megy veszendőbe.« Meg­ismételem a vatikáni rádiónak ezt az idézetét; »A magyar nép a múltban sokat küzdött sza­badságáért és ez ,a nemes hagyomány nem megy veszendőbe.« Talán kezdjük a végével. Ki ellen küzdött a magyar nép évszázadokon keresztül? Tessék csak elolvasni a magyar nemzet történetét. Ki ellen álltunk mi harcban? Kikkel szemben kel­lett megvédeni a magyar nemzet függetlensé­gét, szabadságát, a nép felszabadítását? Nem azok ellen-e. akiket Mindszenty bíboros úr visz­sza akart hozni ebbe az országba? (Ügy van! Ügy van! a, dolgozók pártján.) A vatikáinii rádió olyan rossznak, tartja-e a- magyar nép emlékező­tehetségét, vagy történelmi ismeretéit, r hogy nem tudja, hogy a Dózsa-lázadás leverésétől a második világháború borzalmáig kik voltak az uralkodó tényezői és vezetői az országnak? Nem a királyok, nem a főpapok, nem az arisz­tokraták, az osztrák királyi család? Ki akadá­lyozta meg az országban, hogy a nép-szabad, le­gyen? Ki adta el Magyarországot a Habsburg­dinasztiiáiniaik? (Ügy van! a dolgozók pártján.) A magyar munkás, a magyar paraszt, a ma­gyar értelmiség? Ki akadályozta meg ebben az országban a legminimálisabb reformok meg­valósítását, hogy a legminimálisabb Szabadság­jogok gyökeret verjenek ebben az országban?

Next

/
Thumbnails
Contents