Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-105

893 Az országgyűlés 105. ülése 1949. lembe vételé vei készítettünik el, nemcsak el" értük, hanem túl is haladtuk. Termelésünk, nemzetgazdaságunk minden döntő ágában, az összes jelentős ipari ágazatokban ugyanez *» fcép mutatkozik: mindenütt elértük, sőt túl is haladtuk az előirányzatot. De még sokkal pregnánsabb a kép, ha két év egymással szembeállítható adatait vessaük f igyelembej, hia azt tekintjük, hogy milyen előre­haladást értünk el 1948 decemberében 1947 de­cemberével szemben. A bányászat eredménye e két év utolsó hónapjainak adatait összevetve azt, matatja, hogy termelésünk 1948 deeemberébein elérte a& 1947. év decemberi termelésének 116.6 százaié" kát. A kohászatban aiz eredmény még szebb, inert a multhavi termelés az 1947. évi terme* ?^s 133.2 százalékára ment fel; ebben úgyszól ván kizárólag a munka nagyobb termielékeny­sóge tükröződik vissza, mert hiszen] ismeretes» hogy kohászati berendezéseink az év folyamán nem gyarapodtak újabbakkal. Hasonló kimagasló eredményeket találunk a nemzetgazdaság többi döntő termelési ága­zataiban, így alumáiniumitermelésünk az 1947. évi decemberi termelés 169-3%-ára, nengerelt­iáa-utermelésünk 127.5%-ára, mozdony gyártá­sunk — itt majdnem megkettőződött termelé­sünk — 197.1%-ára, emelkedett s egésiz neinzet­gtazdaisiági irányunk egyik legnagyobb jellegze­tessége és legkimagaslóbb eredménye a trák" torgyártásnál mutatkozik, ahol az 1947, évi decemberi eredményekkel szemben ma, 213%-ra növekedett termelést mutathatunk kii. Ha­sonló eredmények mutatkoznak a mezőgazda­sági gépgyártás egyéb ágain is. Az összkép tehát az, hogy míg az említett öt hónap előirányzatát az iparban általában 104—104.5%-ra teljesítettük, addig 1948. évi de­cemberi termelésünkben az 1947. évi decem­beri eredményekkel szemben átlagban több mint 20%-os eredmény mutatkozik, pedig ter­melésünk már 1947 decemberében is olyan szinten volt, hogy arra az első tervév Során nem minden büszkeségtől menteden mutathat­tunk ná. T. Országgyűlés! Mindezek alapján, és te­kintettel arra, hogy sem a pénzügyi bizottság­ban, sem pedig az egyes tárcák eddig leíolyt plenáris költségvetési tárgyalásain nem me­rült fel a pénzügyi tárca költségvetésével kapcsolatban említésreméltó momentum, úgy gondolom, nincs más feladata az előadónak, mint az országgyűlést arra kérni, hogy a pénzügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben fogadja el. (Tpps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? SZENTHE JÓZSEF jegyző: Vas Zoltán! VAS ZOLTÁN (d): T. Országgyűlési A múlt évben, a fordulat évében a magyar népi demokrácia győzelme teljessé vált. A felsza­badulás óta eltelt négy esztendő alatt állam­háztartásunk 'szocialista, irányú fejlődlése ugyancsak állandó volt. Eme fejlődés egyes állomásait egyrészt a döntő gazdasági és pénzügyi átalakulások sora, másrészt a nagy reformok közötti szívós és mindennapi apró­munka jellemezte. Költségvetésünk is »alapjaiban különbözik a , letűnt Horthy-rendszer költségvetéseitől. amelyek az akkori Magyarország nagybirto­kos és nagytőkés, valamint rendőrállam jel­été január hó 27-én, csütörtökön. 89 4 legét tükrözték vissza. A Horthy-rendszer költségvetései ugyanis csaknem kizárólag az államigazgatás fenntartásáról gondoskodtak­Az iparról, a kereskedelemről. a mezőgazda­ságról legfeljebb csak annyiban gondoskod­tak, amennyiben azt a nagybirtokosi vagy nagytőkés osztály érdekei megkívánták és megengedték. Ennek meg-felelőén például az első világ­háború utáni ötödik és hatodik évben, az 1924/25. és, 1925/26. évi költségvetésekben a személyi járandóságok és a nyugellátások a.z előirányzat 47.3% iáit, ia dologi és átmentett kii­adásiok az élőirányzat 30-2%-t tették ki, ezzel szemben a beruházási program a költségvetés­nek mindössze 2.7%-át tette ki, azaz majdnem a semmivel voilt egyenlő. A Horthy-rendszer első stabil költségveté­sét nyolc évvel a világháború befejezése után« 1926-ban készítették. Az 1930/31. évi költség­vetésben azonban a hiány már 14,8%, s ha az 1930/31. évi kiadásokat száznak feltételezzük, akkor 1931/32-ben a kiadások 11.2%"kai. 1932— 1933-ban pedig 27%-kai esnek vissza. A beruházásoknál viszont a kimaradás, a visszaesés több, mint 30 százalék. Később a Horthy-rendszer költségvetési krízise még jobban elmélyült, mert egyrészt a harmincas évek kapitalista válsága foíkozta a giaizdasiági anarchiát, másrészt mind nyíltabban jut ki­fejezésre a Horthy-rendszernek, a Horthy- ' kormányzatnak a német imperializmus kiszol­gálásra, irányuló háborús törekvése és készü­lődése. (DÉNES István (f): így van!) A háborús készülődés jegyében áll az 1938ban meghirdetett úgynevezett győri be­ruházási, program is, az egymilliárd pengős program, Itt látszik meg a két gazdasági rendszer — a Horthy-rendszer és a népi demo­krácia rendszere közötti egyik legfőbb alap­vető különbség. Míg a népi demokrácia há­roméves beruházási tervét az ország újjáépí­tése, iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztése, az életszínvonal emelése jegyében valósítja meg. addig az 1938 _ as győri program a hábo­rús beruházásra veszi igénybe az ország gaz­dasági erejét. Kik viselték ezeket a, terheket? 1926-tól, a pengő stabilizációjától 1938-ig az államháztar­tás évi átlagos bevétele — üzemek néükül — 898 millió pengő. Ebből az együttesen kezelt közadókra a köizagazgiaitási bevételek 23.7 szá" zaléka, a forgalmi és fogyasztási adóikra pedig 52-5 sziázaléka esett, így tehát a nagyjövede­lemmel és niagyvagyoininial rendeffikező klaite­góriák a kiadások 2-5 részét fizették, addig az államháztartás kiadásainak több mint három­ötöd része a kisjövedelmű dolgozókat terhelte, akik ezt a terhet elsősorban a szegényebb népréteget sújtó fogyasztási és forgalmi adó formájában viisielték. (DENES István (f): Így van!) A dolgozókra háruló teher a háborús idő­szak alatt tovább emelkedett, a közigazgatási bevételeknek akkor már 54.9 s z ázaléka szár­mazott a forgalmi és fogysaztáeti adókból, míg az együttesen kezelt fcöaadókra cslak 22.3 jsiziáza­lék esett. A nagy erdőbirtokkal, hitbizomá­nyokkal rendelkező földbirtokos osztály, va­lamint a nagyértékű bérházakat kezeiben tartó háztulajdonos réteg ugyancsak nem já­rult hozzá a terhek viseléséhez. Ezt szemlélte­tően mutatja az, hogy ugyanebben az idiőben a földadóbevételek 4.2 százalékról 2.4 száza-

Next

/
Thumbnails
Contents