Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-105
893 Az országgyűlés 105. ülése 1949. lembe vételé vei készítettünik el, nemcsak el" értük, hanem túl is haladtuk. Termelésünk, nemzetgazdaságunk minden döntő ágában, az összes jelentős ipari ágazatokban ugyanez *» fcép mutatkozik: mindenütt elértük, sőt túl is haladtuk az előirányzatot. De még sokkal pregnánsabb a kép, ha két év egymással szembeállítható adatait vessaük f igyelembej, hia azt tekintjük, hogy milyen előrehaladást értünk el 1948 decemberében 1947 decemberével szemben. A bányászat eredménye e két év utolsó hónapjainak adatait összevetve azt, matatja, hogy termelésünk 1948 deeemberébein elérte a& 1947. év decemberi termelésének 116.6 százaié" kát. A kohászatban aiz eredmény még szebb, inert a multhavi termelés az 1947. évi terme* ?^s 133.2 százalékára ment fel; ebben úgyszól ván kizárólag a munka nagyobb termielékenysóge tükröződik vissza, mert hiszen] ismeretes» hogy kohászati berendezéseink az év folyamán nem gyarapodtak újabbakkal. Hasonló kimagasló eredményeket találunk a nemzetgazdaság többi döntő termelési ágazataiban, így alumáiniumitermelésünk az 1947. évi decemberi termelés 169-3%-ára, nengereltiáa-utermelésünk 127.5%-ára, mozdony gyártásunk — itt majdnem megkettőződött termelésünk — 197.1%-ára, emelkedett s egésiz neinzetgtazdaisiági irányunk egyik legnagyobb jellegzetessége és legkimagaslóbb eredménye a trák" torgyártásnál mutatkozik, ahol az 1947, évi decemberi eredményekkel szemben ma, 213%-ra növekedett termelést mutathatunk kii. Hasonló eredmények mutatkoznak a mezőgazdasági gépgyártás egyéb ágain is. Az összkép tehát az, hogy míg az említett öt hónap előirányzatát az iparban általában 104—104.5%-ra teljesítettük, addig 1948. évi decemberi termelésünkben az 1947. évi decemberi eredményekkel szemben átlagban több mint 20%-os eredmény mutatkozik, pedig termelésünk már 1947 decemberében is olyan szinten volt, hogy arra az első tervév Során nem minden büszkeségtől menteden mutathattunk ná. T. Országgyűlés! Mindezek alapján, és tekintettel arra, hogy sem a pénzügyi bizottságban, sem pedig az egyes tárcák eddig leíolyt plenáris költségvetési tárgyalásain nem merült fel a pénzügyi tárca költségvetésével kapcsolatban említésreméltó momentum, úgy gondolom, nincs más feladata az előadónak, mint az országgyűlést arra kérni, hogy a pénzügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben fogadja el. (Tpps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? SZENTHE JÓZSEF jegyző: Vas Zoltán! VAS ZOLTÁN (d): T. Országgyűlési A múlt évben, a fordulat évében a magyar népi demokrácia győzelme teljessé vált. A felszabadulás óta eltelt négy esztendő alatt államháztartásunk 'szocialista, irányú fejlődlése ugyancsak állandó volt. Eme fejlődés egyes állomásait egyrészt a döntő gazdasági és pénzügyi átalakulások sora, másrészt a nagy reformok közötti szívós és mindennapi aprómunka jellemezte. Költségvetésünk is »alapjaiban különbözik a , letűnt Horthy-rendszer költségvetéseitől. amelyek az akkori Magyarország nagybirtokos és nagytőkés, valamint rendőrállam jelété január hó 27-én, csütörtökön. 89 4 legét tükrözték vissza. A Horthy-rendszer költségvetései ugyanis csaknem kizárólag az államigazgatás fenntartásáról gondoskodtakAz iparról, a kereskedelemről. a mezőgazdaságról legfeljebb csak annyiban gondoskodtak, amennyiben azt a nagybirtokosi vagy nagytőkés osztály érdekei megkívánták és megengedték. Ennek meg-felelőén például az első világháború utáni ötödik és hatodik évben, az 1924/25. és, 1925/26. évi költségvetésekben a személyi járandóságok és a nyugellátások a.z előirányzat 47.3% iáit, ia dologi és átmentett kiiadásiok az élőirányzat 30-2%-t tették ki, ezzel szemben a beruházási program a költségvetésnek mindössze 2.7%-át tette ki, azaz majdnem a semmivel voilt egyenlő. A Horthy-rendszer első stabil költségvetését nyolc évvel a világháború befejezése után« 1926-ban készítették. Az 1930/31. évi költségvetésben azonban a hiány már 14,8%, s ha az 1930/31. évi kiadásokat száznak feltételezzük, akkor 1931/32-ben a kiadások 11.2%"kai. 1932— 1933-ban pedig 27%-kai esnek vissza. A beruházásoknál viszont a kimaradás, a visszaesés több, mint 30 százalék. Később a Horthy-rendszer költségvetési krízise még jobban elmélyült, mert egyrészt a harmincas évek kapitalista válsága foíkozta a giaizdasiági anarchiát, másrészt mind nyíltabban jut kifejezésre a Horthy-rendszernek, a Horthy- ' kormányzatnak a német imperializmus kiszolgálásra, irányuló háborús törekvése és készülődése. (DÉNES István (f): így van!) A háborús készülődés jegyében áll az 1938ban meghirdetett úgynevezett győri beruházási, program is, az egymilliárd pengős program, Itt látszik meg a két gazdasági rendszer — a Horthy-rendszer és a népi demokrácia rendszere közötti egyik legfőbb alapvető különbség. Míg a népi demokrácia hároméves beruházási tervét az ország újjáépítése, iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztése, az életszínvonal emelése jegyében valósítja meg. addig az 1938 _ as győri program a háborús beruházásra veszi igénybe az ország gazdasági erejét. Kik viselték ezeket a, terheket? 1926-tól, a pengő stabilizációjától 1938-ig az államháztartás évi átlagos bevétele — üzemek néükül — 898 millió pengő. Ebből az együttesen kezelt közadókra a köizagazgiaitási bevételek 23.7 szá" zaléka, a forgalmi és fogyasztási adóikra pedig 52-5 sziázaléka esett, így tehát a nagyjövedelemmel és niagyvagyoininial rendeffikező klaitegóriák a kiadások 2-5 részét fizették, addig az államháztartás kiadásainak több mint háromötöd része a kisjövedelmű dolgozókat terhelte, akik ezt a terhet elsősorban a szegényebb népréteget sújtó fogyasztási és forgalmi adó formájában viisielték. (DENES István (f): Így van!) A dolgozókra háruló teher a háborús időszak alatt tovább emelkedett, a közigazgatási bevételeknek akkor már 54.9 s z ázaléka származott a forgalmi és fogysaztáeti adókból, míg az együttesen kezelt fcöaadókra cslak 22.3 jsiziázalék esett. A nagy erdőbirtokkal, hitbizományokkal rendelkező földbirtokos osztály, valamint a nagyértékű bérházakat kezeiben tartó háztulajdonos réteg ugyancsak nem járult hozzá a terhek viseléséhez. Ezt szemléltetően mutatja az, hogy ugyanebben az idiőben a földadóbevételek 4.2 százalékról 2.4 száza-
