Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-105

873 Az országgyűlés 105. ülése 1949. .A költségvetési alapjainak taglalása során elsősorban a hároméves terv beruházásaiból a közlekédésügy fejlesztésére szánt összegekről kell megemlékeznem, Sajnos, a hároméves gazdasági terv 1949. évi kiadásaira előirányzott 3320 millió forint részletezése nem szerepel a költségvetésben és így csupán a hároméves tervről «zóló törvény álapján következtethetünk arra, hogy milyen mértéknek lesznek a közlekedésügyi beruházások. A következtetést azonban megnehezít^ hogy a hároméves terv 29 hónap alatt történő megvalósítása., miatt az 1949. évi beruházásokat, nem jogosult az 1949—50. évi beruházásokik'al azon os akn ak tekinteni. Figyelemmel arra, hogy a hároméves tervről szóló törvény szerint 1949—50-ben 689, millió forintot, az összes beruház ások 26.4 százalékát kívánták a közlekedésügyre fordítani, az ,

t látszik valószínűnek, hogy a/, 1949. évre előirányzott beruházások körülbelül az egész fennmaradó összeg 26.4 százalékát, tehát megközelítően 900 millió forintot fognak kitenni. Ez az összeg még növelhető és «növekedni is fog azáltal, hogy a mezőgazdasági heruháfeások igen jelentős része túlnyomóan ' közlekedési jeliéin. így például a Duna— Tis za-cs'fltorna, a bekötő utak és kisvasutak építésére a hároméves terv 1949—50-re 70 millió forintot irányzott elő. Azzal számolhatunk tehát, hogy a közlekedésügyi tárca 1949ben a hároméves- terv keretében körülbelül 1 milliárd forintot fog beruházásokra fordítani. Ismeretek. — és ez, mindennél döntőbb bizonyítéka a minisztérium igen sikeres munkájának, — hogy 1945 nyarán a masryar közlekedés milyen rendkívül lerongyolt állapot ban volt. A felszabadulás idején összesen 127 mozdonyunk volt, ezzel szemben ma a mozdonyok száma 13.000. Akkor 5116 teherkocsink volt, ezzel szemben na a a tehervagonok száma 30 ezer. A személyvagonok száma akkor 127 volt, ma 2 ezer. A gördülő anyag eme helyreállítására valóban szükség volt, mert az újjáépülő gazdasági élet 1948-bam például 77 százalékkal több személykilóméter megtételét követelte, mint 1938-ban. A személykiilóméterforgálom tehát az utolsó békeévhez viszonyítva 77 százalékkal, a tonnakilométerek száma pedig 6 százalékkal növekedett. A vasúti • teherkocsik forgalmának ilymértékű fejlődése csak úsry volt lehetséges, hogy lorganizáeiós eszközö-i ket vettek igénybe. Míg például a kocsiforduló 1938-ban 10—14 napos volt. addig ma már négy és fél napos kocsifoT.dulókkal számolhatunk. A koesifordulók meggyorsulása azonban a gördülőanyag gyorsabb: elhasználódásához vezet. Ezért, de azért is, mert a hároméves terv folyamán a termelés és ezzel összefüggésibem a forgalom további jelentős növekedésével számolhatunk, nagy jelen tősége vàn an'nak, hogy a vasúti beruházásokkal! szemben a pénzügyi Kormányzatnál

1 szűkkeblűség he mutatkozzék. Jó közlekedés nélkül a gazdasági élet fejleszlHése lehetetlen. A?, 1937—38. év havi átlagában c?upán 16.6 millió métermázsa árut szállítottunk, de ezt a mennyiséget 1947 októberében már túlhaladtuk, amikor elértük a 18.3 millió métermázsát, míg 1948 októberé évi január hó 27-én, csütörtökön. ._ 874 ben már 27 millió métermázsát szállítottunk. Közlekedésünknek emellett alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy az áruszállítás összetétele- is megváltozott. Az iparcikkek hosszií sorát másképpen kell kezelni, mint a tömegárukat. Ebben a vonathozásban jellegzetes következtetést enged mind az ország arazda^ sági helyzetének javulására, mind a MÁVva

1 szemben jelentkező igények módosítására a gyors- és darabáruforgalom alakulása. E forgalom havi átlaga 1937—38-ba,n csupán 619 ezer métermázsa volt. Ez az átlag 1946-ban leszállott 129 ezer métermázsára, de 1947 októberében már túlhaladtuk ÄZ 1937-es átlagot, amikor a forgalom 657 ezer métermázsára emelkedett, 1948 októberében pedig darabáruforgalmunk már 845 ezer métermázsa volt. De nem csupán a vasúti forgalom alakult ilyen kedvezően, A dunai forenalorn is fellendült, bár éz még igen sok kívánni valót hagy hátra. Ha ezen a térwm nem is értük el a békebeli méreteket, 1948 első hat honlapjában mésric ismét mintegy 6 millió métermázsátt szállítottunk a Dunán felfelé, ami a békebeli mennyiség 50 százalékát éri el és 4.5 millió métermázsát lefelé, ami a békebeli szállítás 100 százalékával egyenlő. Sajnos, a tiszai áruforgalom úerysizólváu még teljesen stagnál. A postai forgalom javulását is igen jellemzően mutatja néhány adat. A forgalom növekedését mutatja az, hogv 1937-ben havi átlóban 37 millió darab, 1948 októberében pedig már 39 millió darab postai levélküldeményt továbbítottak. A ^telofonbeszélíretések. különösen az in" terurb ánbeszélfretések számának em elh-bdése •a gaz^a^ági élet serkentését jelenti. Jellemző, hogy 1937-ben 383 ezer internrba-nbcszel tretest bonyolítottak le, 1948-ban pedig 631 ezret, tehát maidnpm a kétszeresét.. A kö^ekedésüírvi tárca iko'teeo-vetésében o^k ki«eb>> összega-p,! .qwrtppelnek a hidak, ami érthető is, bi'

c

^

Q

^ |Q hidak feun+iarrtShq csu-nán s^prÁnyeh^ költséfryeté'3't ierénvel. Hil>a ^

r

olua a?pTi'b

,o

.tv ww nem emlékezni arról a

1 hatalmas hídépítő munkáról, "melv rnessT'.etioiVintő koV

e'

l

irp7;;f>t^AC'és"g'

:

'l é« menetrendszerű T>on

+

or«á2"çr^"} fo

1

yíJV p köv:V^

p

dé.sü

o

'ví ' tár^a irányítása mellett. Az elpusztított országos foo+ossójrú ^"•d^k ú™*vwzói'ván mii°d he1vr° vontnak- éllítva. 7-Çnd

n

r>e

K

t kö'zi'^k-íedésének ieVntőí^mértékű megj~vulása c"7Íh-"iKnliimaként oznnkíviil a 100 évA—i'-M-oTucV^rmp»! fQdQ-Ven fo<?jnk fel^vR'uí új" bál a Lánchidat (i<>.no) ' (El*>ök: MIFfJLYFT ERNŐ) A hidakat illetően még arra legven eaahad kérnem a közlekedésügyi miiíniszter u^at, hoigy a haja—hátaszéíki híd megépítését sürgesse, mert ennek sai hídnak helyreállítása a Déldunántúl és az Alföld kapcsolatai ^empontjából igen nagyjelentőségű. A Laníchidait követően — hogy ne legyek budapesti lokálpatrióta — ne a további budapesti hidakat állliítsuk helyre, hiatnem ennek a baja—hátaszéki hídnak újbóli felépítésére kell koncentrálnunk minden erőnket. Természetesen az útépítésről és karbantartásróil is meg kell emlékeznem. A közlekedésügyi minisztérium feliadatköre e tekintetben rendkívüli mértékben megnövekszik ezáltal, hogy a törvényhatósági útalapokból át-