Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-105

867 Az országgyűlés 105. ülése 1949. dát mutató ötletességgel és fáradhatatlanság- i gai dolgozik a posta 125 munkabrigádja, 192 él- és kiváló munkása," 3 Kossuth-díjas, 10 a Munka Érdemrend és Erem különböző fojkozaitaival kitüntetett dolgozója. Meg kell állapítanom, íhogy m eddig- elért eredmények jelentős részben az igazgatási szolgálat vezető funkcióiba áftHtott munkavezetőik érdemének is tulajdoníthatók, akik az üzem vezetésében új szeimpontokalti érvényesítettek és új lendületet biztosítottak. A posta az állam va sutákhoz hasonlóan, gondoskodik alkalmazottai szociális», kulturális és jóléti igényeinek kielégítésérőL Az elmúlt évben 916 postásgyerrnek üdült Balatonbogláron és 389 egyéb helyen. 237 ifjúmunkás voit _ Balatonfonyódon díjtalanul. A szociális ás jóléti célokra előirányzott költségvetésik hitelek keretén belül további orvosi rendelők, napközi otthonok és kultúrtermek létesítését tervezzük. A 89-es létszámmal dolgozó gondozónői szolgálaton keresztül állandó figyelemmel kíséri a posta a dolgozók szociális helyzetét és a, szükséghez képest megelőző intézkedéseket foganatosít. Meg kell emlékeznem még a demokratikus íátsteervezés alatt álló postatisztképcaő tanfolyamról, amelynek keretén belül alkalmuk nyilik a dolgozóknak saját szakmai tudásuk fejlesztésére, elsajátítására és az előbbrej utasra. T. Országgyűlés! Végül rátérek a közlekedési tárca »minisztérium« alcímének költségvetésére. Amint ezt Gallai képviselőtársam előadói beszédében ismertette, megállapítható. hogy a közlekedési csoport költségvetését kifejezetten a tf szocialista gazdálkodás irányában való fejlődés jellemzi. Külön meg kell említenem^ újból az utak államosítását, mert ezzel az intézkedéssel a kormány felszámolta, a régi világnak majdnem 60 év óta fennálló közigazgatásii részlegét és megszüntette az útügyi fciiskirályságofcat. Az útügy nem helyi érdek többé» mánt a,zelőtt, hanem országos közügy. Az útépítések so,rrendjét ma mér nem az egyes helyi nagyságok egyéni érdeke és befolyása, hanem a dolgozók egyetemesí szükséglet© és érdeke határozza meg. Örömmel kell üdvözölnöm, azt is, hogy január 1-ével megszűnt az 1890 :

1. te.-e>n alapuló antiszociális, igazságtalan és a kisvárosi dolgozókat erősen sújtó közteher, a községi közmunka. Az útüggyel foglalkozva kell megemlékezncim arról is> ami az új idők jele, hogy az állami útmesteriskola kapuit a folyó évtől kezdve megnyitja a tehetséges, tanulni vágyó útőrök előtt is. Meg kell állapítainioni, hogy a közlekedésügyi kormányzat az útépítés terén ®em feledkezett meg a dolgozó parasztságról, mert bekötő utak fokozottabb építésével módot nyújt'arra, hogy jelenlegi elszigeteltségükből kiemelkedjenek, közelebb hozza, őket a városokhoz, a,z ipari gócpontokhoz, a piacokhoz, a kultúrához. A vidéki dolgozó nép érdekeit szolgálja 514 kilométer makadámút feladatul kitűzött áthengerlése, mert így korszerű utakon jut a vidék a távolabb eső városi gócpontokhoz. Az útügyi problémákkal a legszorosabb kapcsolatban, áll a hi diák felújításának és fenntartásának kérdése. Itt külön riá kell mutatnom^ azokra az eredményekre, amelyeket hídépítő munkásaink, mérnökeink értek el, mesz6ze túlhaladva minden korábbi, a

1 fetezabaduévi január kó 27-én, csütörtökön. S68 lás előtti teljesítményt, hihetetlennek láts&ó röyid idő alatt és lehetetleneknek látszó körülmények között építve fel a fasiszták által lerombolt hidainkat. Nemzetgazdaságunk szempontjából igen fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a vidék ós» a városok árucsereforgalma, a lakosság közlekedése a legrövidebb utakon történjék, mert ezzel tetemes időmegtakarítás, a gépjáróműveknél pedig jelentős üzeimianyagmegtakarítás érhető eb csökken az elhasználódás és a kopások mérmértéke is. Örvendetes tényként kell megemlátenem:, hogy a felrobbantott budíapesti közúti hidak roncsait a folyó évben teljes mértékbeia eltávolítjuk. Ezzel a roncsokból származható árvízveszély úgyszólván megszűnik és a hajóziás elé sem gördülnek már nagyobb akadályok. (11.30.) A közúti gépjárműállomány fejlődése lehetővé tette az; autoibuszforgalom egyre növekvő kiterjesztését, az ország közlekedési eszközökben hiányos* vidékeinek a forgalomba való tervszerű bekapcsolását. Az újonnan felállított állami autóműszakí intézet biztosítja a gép jármű vezetők szakképzettségének emelkedését, amelyen keresztül a közlekedés biztonsága, a gépjárművek gazdaságosabb ki" használásba és az önköltségek csökkentése várhatóErősen fejlődött repuloforgalniunk is. Míg az 1938-as esztendőben a MALERT 3469 személyt, addig az 1948-as évben a MASzOVLET 26.040 személyt szállított. A tároa, költségvetéséből megállapítható, hogy nagy gondot fordít a sportrepülés, továbbá fejlesztésére, amivel az ezi irányban érdeklődő sportoló ifjúság kívánságait és tanulni vágyását biztosítja. A vizi közlekedés fejlődését^jelleimzi, hogy magyar lobogó alatt rendszeres teherjáratok közlekednek Bécs—Budapest, valamint Bécs és a Duna-torkolati ,kikötők között, isőt a Dunatengerjáró hajók állandó összeköttetésit tartanak fenn a közelkeleti és a Földközi-tengeri kikötők felé. A közlekedéeíi kormányzat gondoskodott arról is, hogy az idegenforgalom ma már ne a gazdagok és a tehetős emberek érdekét szolgálja, hanem a dolgozók pihenését és szórakozási lehetőségét biztosítsa. A dolgozók nagy tömegei jutottak már el országunk olyan pihenőhelyeire, amelyeikről a régi letűnt irend

J szerbem még csak álmodni sem mertek és ez a pihenés és üdülés lehetőséget ad testi erejük fellendítésére és arra, hogy további j-obb munkateljesítménnyel építsék a szocializmust hazánkbaini. Nagy jelentősége van a'z idegenforgalom fejlesztésének külföldi vonatkozásban is, mert népi demokráciánk elért sikereit és gazdiasági rendszerünk f elsőbbségét módunk vaim az egyéni vállalkozáson alapuló tőkés tetranielőrend alisóbbrendűségével szemben megismertetnii a külfölddel, a Marshaill-terv áldásait, az árak emelkedéséit, a munkanélküliek számának növekedését, az életszínvonal 'állandó csökkentését jelentő amerikai impetrializimus gyilkos beavatkozásait nyögő nyugati országok polgáraival is.. Meggyőződésem, hogy a» idegen<forgalom kérdése a közlekedési konmányzatüá'l jó kezekben vain. Mint a racionalizálás jelentős eszközéről kell megeímiékezín.em a tervezések állámoisitlásáró'l, az állami mélyépítéstudomiányi és tea*-