Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

81 Az országgyűlés 92. ülése 1948. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelentést, amelynek kinyoniaitása és t szétosztása megtörtént, a házszabályok 96. §-ában fogdáit rendelkezés értelmében nyombaoi tárgyalás alá vesszük. Ennek megfelelőéin következik a magyar köztársaság kormánya részéire rendeletek kibocsátására adotjt felihatalmazáS' újabb meghosszabbításáról szóló törvényjavaelíat tárgyalása, Horváth Zoltán előadó urat illeti a szó. HORVÁTH ZOLTÁN (d) előadó: T. Országgyűlés! Az igazságügy miniszter úr áJjtad benyújtott 218. számú törvényjavaslatot az alkotmányjogi és közjogi bizottság tegnap letárgyalta. A javaslat eredeti szövegéin némi módosítást indítványoz a bizottság. Nevezetesen az 1. §. (1) bekezdésében, szereplő »1M8:XXIV. törvénycikk értelmében az, 1948 deoembecr hó 31. napján lejáró« kitétel helyett »az általános kormány-változás iköveiikeztébeqi lejárt« kitétel felvételét javasolja a. bizottság, mert a felhaitalmaizás — a miniszterelnök személyében és a kormány összetételében beállott, tphát általános jellegű változás folytán — az említett határidő előtt lejárt. T. Országgyűlés! Azt hiszem, talán nem is kell lényeges kommentárt fűznöm az országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslathoz. Az 'imént elhangzott pénzügyi expozéban. Gerő Ernő miniszter úr által felvázolt gazdasági helyzet és gazdasági fejlődés, éppen eléggé világosam bizonyítja, hogy a kormány azzal a felhatalmazással, amelyet az országgyűlés kapott, jól sáfárkodott, a felhaitialmazást a nép javára, népünk felemelésére hasznába, s ezért minden ok megvan arra, hogy a kormánypak ezt a felhatalmazását meghosszabbítsuk, hogy a gyors,, 'eredményes és jó intézkedés lehetőségét a .kormánynak továbbra is megadjuk. A bizottság nevében tisztelettel limdítványozom tehát ,a módosított szövegű törvényjavaslat elfogadását ELNÖK: Kíván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) H,a szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és •a tanácskozást befejezettnek (nyilvánítom. Következik a határozathozatiajL Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a magyar köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazás újabb meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezéséiben általánosságban, a résfcletes tárgyaalapjául elfog.adjia.-e

? (Igen!) Kimondom ia, határozatot, hogy taz országgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtat Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, Szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait. Az ország* gyűlés a törvényjavaslat címét és 1—2. §~\ait hozzászólás nelkwl elfogadja-) ELNÖK: Ezzel.az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a magyar állampolgárságról, majd a községi illetőség megszüntetéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Tekintettel arra, hogy a két törvényjavaslat tantalmi összefüggésben van, javaslom a ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ V. évi december hó 15-én, szerdán. 82 t. Országgyűlésnek, hogy, a házszabályok 75. §-ának (4) bekezdése alapján azok általános vitáját egyesítse. Hozzájárul a t. Országgyűlés javastatómhoz? (Igen!) Az, Oír&zággyűlés az elnök javaslatához hozzájárul, s a magyar állampolgárságról és a községi illetőség megszüntetéséről szóló törvényjaviaisíliaitoJí általános vitáját egyesíti. Bejelentem a t. Országgyűlésnek, hogy a belügyminiszter úr a két törvényjavaslat tárgyalására dr. Beér János miniszteri osztályfőnök urat miniszteri megbizottként bejelentette. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. (13-00) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazda Párt, a Demokrata Néppárt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Magyar Eadikális Párt és a Keresztény Női Tábor jelentettek be szónokókat lés pedig Kiss László, Székely Imre Kálmán, Alvinczy Imre, Halász Aladár és Gróh József országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Köböl József előadó urat illeti a szó. KÖBÖL JÓZSEF (d) előadó: T. Országgyűlés! Az országgyűlés alkotmányjogi, közjogi, valamint közigazgatási bizottsága a mai napon tartott együttes ülésében tárgyalás alá vete a címben foglalt törvényjavaslatot. A részletes tágyalás soán a bizottság a 17. %'t az alábbi új harmadik bekezdéssel egészítette ki: »3. A magyar állampolgárságtól a jelen paragrafus alapján megfosztott személy vagyonát el kell kobozni. Az elkobzásnál az 1948. évi XXVI. te. 6—8.. fainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.« Ennek az új bekezdésnek beiktatása következtében a szakaszer eddigi 3. és 4. bekezdéséből 4. és 5 bekezdés lesz. T. Országgyűlés! .Az állampolgárságot szabályozó régi törvényt, amelyet a most előterjesztett törvényjavaslat van hivatva felváltani, mindenekelőtt az jellemezte, hogy sújtotta a dolgozó népet és szolgálta a tehetős osztályok érdekeit. Ezt a törvényt 1879"ben hozták és azóta tizennyolc ízben korrigálták törvény cikkekkel és miniszteri rendeletekkel. Ezekkel a" korrekciókkal csupán azt sikerült elérni az egymást követő kapitalista és földbirtokos kormányoknak, hogy legjobb honfitársaink, a magyar munkások és dolgozó parasztok, az ország építői, a társadalom fenntartói automatikusan tízezrével váltak hontalanná. Ugyanakkor a sok korrekcióval, törvénycikkel és miniszteri rendelettel áttekinthetetlenné és zűrzavarossá vált állampolgársági törvény segítségével bármilyen jöttment idegen, pénzes tőkés könnyűszerrel vehetett magának magyar állampolgárságot. Az 1879 :L. te. 8. Va ugyanis honosítási lebe" tőséget nyújt mindem idjegen állampolgárnak, aki magyar állampolgárt örökbe fogad. Világos, hogy ez a törvénycikk elsősorban nem azt szolgálta, hogy a személyes vonzalom vagy családi szeretet érvényesülhessen, mint inkább azt, hogy pénzért bárki szerezhessen magyar állampolgárságot. Az ilyen örökbefogadásoknak szabott ára volt, hiszen magától az örökbefogadótól is megkövetelte a törvény, hogy részben megfelelő vagyona legyen, másrészt legalább öt év óta az adózók listáján szerepeljen. Világos tehát, hogy ez a törvénycikk a tőkés osztály segítségére volt, 6