Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

837 Az országgyu-és 104. ülése 1949. évi január hó 36-án, szerdán. 838 g-uJk igazságairól vagy éppen egy háború szük­ségességéről. Nehéz is lett volna nekik a ha­zaszeretetről, a (kötelességről csupán a mez­telen ájgazság hangján beszélni, amikor a dol­gozó nép legtöbb fiának ,a hazából esajk egy sírgödör, a kötelességből pedig- a kapitalista kért való meghalás jutott csupán. A régi hadseregbe való bevonulás iazt je­lenítette, hogy az illető az. egyenruhába való beöltözéssel megSEünt értelmes emberi lény lenni. Olyan környezetbe került, ahol min­denki ellensége volt. Örvezetőtől kezdve min­denki rúgott rajta egyet. Nem csoda, ha ilyen körülmények (között egy öntudatos munkád vtagy paraszt az életéből elveszettnek tekin­tette azt az időt, amit a katonaságnál eltol­Jtött és nem tuctett szörnyűbb büntetést eilkép aelinli annál, hogy szolgálati idejét megnősz­sízabbítjáík. Emlékezem rá, hogy egyik honvéd bajtársaim, amikor különféle Idtolásokkail fe­nyegette meg (a szolgálatvezető, azt. mondotta njeíki: »Nem bánoui, bármit csinál a tiszthe­lyettes úr, csak a naptárt ne forgassa vissza­felé!« Ennlek a Mi eteti eu helyzetnek, nz em­bertelen bánásmódnak örökre vége vau. Uj honvédségünknél nem gondolikpdáanél­küli e'Stelközembiereiket, hanem öntudatos kato­nákat nevelünk a munkás és parasziifjaJkból. Nemcsak szakmai, hanem politikaíi kiképzést is íkapníalk hozzá, egészen magasfokút. Hon­védségünk politikai kiképzését igein nagymér­tékben előreviszi a Petőfi Akadémia felállí­tása. Néni maradhatunk le és biztosra veszem, hogy nem is maradunk le a másik vonalon, a szakmai téren. A porosz kiképzésen alapuló haditudo­mányt teljesen ki kell küszöbölnünk és he­lyette a Szovjetunió harcászati és kiképzési elveit kell elsajátítatni és alkalmazni honvéd­ségünkben. Olyan vezetőkre, olyan tisztikarra van szüksége honvédségünkuek, akik ezeket a harcászati elveket minél hamarabb elsajátít­ják és azokat alárendelt egységeiknek meg­felelően oktatni is képesek és — ami nem ke­vésbbé fontos — mindezt a gyjaíkorlaitban is tudják alkalmazni. A harcászati és [kiképzési elvekből nem kell és' nem- is szabad elvont tudoimányt csi­nálni. A harcáisizat külöfaösen laz alsó vezetésnél egyszerűéin csak mesterség és ezt rátermett embernek különösebb nehézség meg lehet ta­nulnia. T. Országgyűlés! Mint minden, úgy a ha­zaszeretet is új értelmet kapott a népi demo­ikráciában és így új értelmet kapott honvédsé­günk tagjainak világszemléletében is. Ha a hazáról, nemzetről beszélünk, akikor mi váló­ban azt is értjük alatta, nem pedig egyeí kiváltságos osztályokat, mint a multbam A mi néphadseregünk tagjai, tisztek és- legény­ség egyaránt uem a császár, _ nem is az ural­kodó osztály szolgáinak érzik magukat, ha­nem egy felszabadult nép munkásainak- akik feladataikát becsületesen látják el; tudják, hogy munkájuk a dolgozó nép érdejkeit, népi demokráciáníkíat, annak békéjét és előrehala­dását szolgálja.. Alig négy, évvel vagyunk a szörnyű háború után, amely országunkat is végigse­perte. Rengeteg még az építenivialó. Éppen ezért meg kell nézni mtadjen fillérí, hogy miro fordítjuk. Elég Szűkösen tuduinlk áldozni hon­védségünk céljaira is, de meg vagyunk győ­ződve rólía, hogy • a honvédségünkre elköltött Pénz a legjobb bafefcteltiés^ mert országunk függetlenségét és népünk Békéjét szolgálja. . Honvédségünknek olyau magas erkölcsi alapon álló harcos szellemű és jól kiképzet* fegyveres erővé kell válnia, hogy a szociaili must építő hazánknak legfőbb támasza á­megorzoje tudjon lenni. r Mi nem törekszünk más népek elnvomá­Bara.^ Mi tisztelétbeu tartjuik más népek sza­badsagát, függetlenségét annál is inkább, mert jól ismerjük az elnyomatás ke'ferű álla­potát a múltból. Mi békét akarunk őszintén és; mélyen. Mi szeretjük és megbecsüljük a bekéit, de szeretjük a függetlenséget és a sza­badsagot LS. Éppen ezért őszíintle .szolidaritás­sal viseltetünk minden olyan nép iránt, amely a szabadságért haircol. Ezért üdvözöljük nagy örömmel a kínai néphadsereg hatalmas győ­zelmét, ezért küldjük üdvözletünket ,a görög é- indonéz szabadsághareiosofcnak. Mi békét és szabadságot akarunk, de nem mindenáron. Mi a. békét, az egész dolgozó vi­lág békéjét és szabadságát akarjuk szocialista értelmezésben. Mi nem kérünk a nyugati álla­mok annyit hirdetett szabadságából, mert az niem igazi szabadság, csak a szolga szabadsága lenne. Ezért kéli törekednünk arra, hegy a békeszerződésben megengedett kereteken ' be­lül jól kiképzett ütőképes hadseregünk legyen, hogyha netán a nyugati imperialisták a ma­guk úgynevezett szabadságát fegyverrel akar­nák reánk kényszeríteni, ezt — összefogva a demokratikus népekkel — vissza tudjuk utasí­tani. Négy év telt már el felszabadulásunk óta és ez alatt az idő alatt hatalmas eredményeket ér­tünk el inépi demakráciáuk minden területén' A régii uralkodó osztályok főhadiszállásait felszámoltuk. Ma már nyugodtan elmondhat­juk, hogy dolgozó népünk biztosan és, szilár­dan tartja kezében: a hatalmat, és ő maga irá* nyitja saját sorsát politikai, gazdasági és tár­sadalmi téren egyaránt. De fáradságos mun­kánk eredményeit, szabadságunkat, független­ségünket biztosítanunk kell mind a hazai reakciósok, mind a nemzetközi imperialisták törekvéseive] szemben. Társadalmi berendezkedésünk megvédésé" nek egyik legbiztosabb és legeredményesebb eszköze a politikailag és szakmailag egyaránt jól kiképzett hadsereg. Az 1914—18-as világhá­ború után olyan! mélységes undor lett úrrá a magyar népen minden hadsereggel szemben, hogy maga a*z akkori hadügyminiszter is kije­lentette: »Nem akarok katonát látni!« Ma nem ezt mondjuk. Nem ezt mondja a magyar dolgozó nép sem, hanem azt, hogy olyan hadsereget akarunk, amely a dolígozó nép hadserege, amely hazánk függetlenségét, dolgozó népünknek pedig békéjét és szabadsá­gát biztosítja- A mi kis létszámú, de kitűnő szellemű, politikailag jó'nevelt honvédségünk ilyen, ezért a honvédelmi tárca költségvetését magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Kíván-e még valaki a tárcához általánosságban, hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter úr kíván szólni. FARKAS MIHÁLY miniszter: T. Ország­gyűlés! A honvédelmi minisztérium költségve­tése kifejezésre jv tatja köztársaságunk kor­mányainak azt &? elhatározását, — és tegyük hozzá, jogos és helyes elhatározását — hogy állami létünk oly döntő jellegű területen is­mint a honvédelem, meg kell indulnia annak

Next

/
Thumbnails
Contents