Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

837 Az országgyu-és 104. ülése 1949. évi január hó 36-án, szerdán. 838 g-uJk igazságairól vagy éppen egy háború szükségességéről. Nehéz is lett volna nekik a hazaszeretetről, a (kötelességről csupán a meztelen ájgazság hangján beszélni, amikor a dolgozó nép legtöbb fiának ,a hazából esajk egy sírgödör, a kötelességből pedig- a kapitalista kért való meghalás jutott csupán. A régi hadseregbe való bevonulás iazt jelenítette, hogy az illető az. egyenruhába való beöltözéssel megSEünt értelmes emberi lény lenni. Olyan környezetbe került, ahol mindenki ellensége volt. Örvezetőtől kezdve mindenki rúgott rajta egyet. Nem csoda, ha ilyen körülmények (között egy öntudatos munkád vtagy paraszt az életéből elveszettnek tekintette azt az időt, amit a katonaságnál eltolJtött és nem tuctett szörnyűbb büntetést eilkép aelinli annál, hogy szolgálati idejét megnőszsízabbítjáík. Emlékezem rá, hogy egyik honvéd bajtársaim, amikor különféle Idtolásokkail fenyegette meg (a szolgálatvezető, azt. mondotta njeíki: »Nem bánoui, bármit csinál a tiszthelyettes úr, csak a naptárt ne forgassa visszafelé!« Ennlek a Mi eteti eu helyzetnek, nz embertelen bánásmódnak örökre vége vau. Uj honvédségünknél nem gondolikpdáanélküli e'Stelközembiereiket, hanem öntudatos katonákat nevelünk a munkás és parasziifjaJkból. Nemcsak szakmai, hanem politikaíi kiképzést is íkapníalk hozzá, egészen magasfokút. Honvédségünk politikai kiképzését igein nagymértékben előreviszi a Petőfi Akadémia felállítása. Néni maradhatunk le és biztosra veszem, hogy nem is maradunk le a másik vonalon, a szakmai téren. A porosz kiképzésen alapuló haditudományt teljesen ki kell küszöbölnünk és helyette a Szovjetunió harcászati és kiképzési elveit kell elsajátítatni és alkalmazni honvédségünkben. Olyan vezetőkre, olyan tisztikarra van szüksége honvédségünkuek, akik ezeket a harcászati elveket minél hamarabb elsajátítják és azokat alárendelt egységeiknek megfelelően oktatni is képesek és — ami nem kevésbbé fontos — mindezt a gyjaíkorlaitban is tudják alkalmazni. A harcászati és [kiképzési elvekből nem kell és' nem- is szabad elvont tudoimányt csinálni. A harcáisizat külöfaösen laz alsó vezetésnél egyszerűéin csak mesterség és ezt rátermett embernek különösebb nehézség meg lehet tanulnia. T. Országgyűlés! Mint minden, úgy a hazaszeretet is új értelmet kapott a népi demoikráciában és így új értelmet kapott honvédségünk tagjainak világszemléletében is. Ha a hazáról, nemzetről beszélünk, akikor mi válóban azt is értjük alatta, nem pedig egyeí kiváltságos osztályokat, mint a multbam A mi néphadseregünk tagjai, tisztek és- legénység egyaránt uem a császár, _ nem is az uralkodó osztály szolgáinak érzik magukat, hanem egy felszabadult nép munkásainak- akik feladataikát becsületesen látják el; tudják, hogy munkájuk a dolgozó nép érdejkeit, népi demokráciáníkíat, annak békéjét és előrehaladását szolgálja.. Alig négy, évvel vagyunk a szörnyű háború után, amely országunkat is végigseperte. Rengeteg még az építenivialó. Éppen ezért meg kell nézni mtadjen fillérí, hogy miro fordítjuk. Elég Szűkösen tuduinlk áldozni honvédségünk céljaira is, de meg vagyunk győződve rólía, hogy • a honvédségünkre elköltött Pénz a legjobb bafefcteltiés^ mert országunk függetlenségét és népünk Békéjét szolgálja. . Honvédségünknek olyau magas erkölcsi alapon álló harcos szellemű és jól kiképzet* fegyveres erővé kell válnia, hogy a szociaili must építő hazánknak legfőbb támasza ámegorzoje tudjon lenni. r Mi nem törekszünk más népek elnvomáBara.^ Mi tisztelétbeu tartjuik más népek szabadsagát, függetlenségét annál is inkább, mert jól ismerjük az elnyomatás ke'ferű állapotát a múltból. Mi békét akarunk őszintén és; mélyen. Mi szeretjük és megbecsüljük a bekéit, de szeretjük a függetlenséget és a szabadsagot LS. Éppen ezért őszíintle .szolidaritással viseltetünk minden olyan nép iránt, amely a szabadságért haircol. Ezért üdvözöljük nagy örömmel a kínai néphadsereg hatalmas győzelmét, ezért küldjük üdvözletünket ,a görög é- indonéz szabadsághareiosofcnak. Mi békét és szabadságot akarunk, de nem mindenáron. Mi a. békét, az egész dolgozó világ békéjét és szabadságát akarjuk szocialista értelmezésben. Mi nem kérünk a nyugati államok annyit hirdetett szabadságából, mert az niem igazi szabadság, csak a szolga szabadsága lenne. Ezért kéli törekednünk arra, hegy a békeszerződésben megengedett kereteken ' belül jól kiképzett ütőképes hadseregünk legyen, hogyha netán a nyugati imperialisták a maguk úgynevezett szabadságát fegyverrel akarnák reánk kényszeríteni, ezt — összefogva a demokratikus népekkel — vissza tudjuk utasítani. Négy év telt már el felszabadulásunk óta és ez alatt az idő alatt hatalmas eredményeket értünk el inépi demakráciáuk minden területén' A régii uralkodó osztályok főhadiszállásait felszámoltuk. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy dolgozó népünk biztosan és, szilárdan tartja kezében: a hatalmat, és ő maga irá* nyitja saját sorsát politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. De fáradságos munkánk eredményeit, szabadságunkat, függetlenségünket biztosítanunk kell mind a hazai reakciósok, mind a nemzetközi imperialisták törekvéseive] szemben. Társadalmi berendezkedésünk megvédésé" nek egyik legbiztosabb és legeredményesebb eszköze a politikailag és szakmailag egyaránt jól kiképzett hadsereg. Az 1914—18-as világháború után olyan! mélységes undor lett úrrá a magyar népen minden hadsereggel szemben, hogy maga a*z akkori hadügyminiszter is kijelentette: »Nem akarok katonát látni!« Ma nem ezt mondjuk. Nem ezt mondja a magyar dolgozó nép sem, hanem azt, hogy olyan hadsereget akarunk, amely a dolígozó nép hadserege, amely hazánk függetlenségét, dolgozó népünknek pedig békéjét és szabadságát biztosítja- A mi kis létszámú, de kitűnő szellemű, politikailag jó'nevelt honvédségünk ilyen, ezért a honvédelmi tárca költségvetését magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Kíván-e még valaki a tárcához általánosságban, hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter úr kíván szólni. FARKAS MIHÁLY miniszter: T. Országgyűlés! A honvédelmi minisztérium költségvetése kifejezésre jv tatja köztársaságunk kormányainak azt &? elhatározását, — és tegyük hozzá, jogos és helyes elhatározását — hogy állami létünk oly döntő jellegű területen ismint a honvédelem, meg kell indulnia annak