Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

77 Àz országgyűlés 92. ütése 1948. évi december hó 15-én, szerdán. f8 nyereség befizetésére vállalkozhattak. (Lelkes taps a kormánypártodon ) Pedis: az állami vállalatok viselik ugyanazokat a közterheket, amelyeket e vállalatok kapitalista tulajdonosaí viselteik azelőtt. Ugyanúgy fizetik as adót. mint régen fizették, helyesebben nem ugyanúgy, hanem sokkal pontosabban és még a tőkés tulajdonosok által örökségbe hagyott adóhátralékok jelentékeny részét, súlyos milliókat is megfizettek. T. Ország-gyűlés! Mit jelent az, hogy állami vállalatiaiink 1949-ben ti szita nyereségként tehát «az egyes vállalatoknál, a vállalatok egy részénél időlegesen még számításba veendő hiány levonásával több minit egymilliárdot adnak az államnak? Jelenti mindemekelőtt azt, hogy csúfosan leégtek —- ha szabad így kifejezni magam — a nagytőkések védelmezői, akik itt az országgyűlésben is állást foglaltak az államosítással szemben. De nemcsak leégetek, hanem le is lepleződiek> mint a nagytőkések, a kizsákmányolók láncos kutyái. (Nagy taps a kor many pártokom.) Jelenti továbbá, hogy az 1050 millió forint, e

z a hatalmas öszszeg> amely ha az üzemek és a vállalatok magánkéziben maradtak volna, a nagytőkéseik zsebét, duzzasztotta volna, az állam, a, nép kezébe képül, amely ezt az összeget az ország érdekeit szolgáló hasznos beruházásokra, építkezésekre. a nép jólétének a megalapozására fordítja. Jelenti, hogy a termelő eszközök köztulajdonán felépülő szocialista társadalmi rend -amelynek mi most persze még csak az alapjait rakjuk le — hasonlíthatatlanul magasabbrendű, mint a tőkés kizsákmányoláson alapuló régi úri rend. (Hosszantartó lelkes taps a kormánypártokon.) Jelenti végül,, hogy a népi demokratikus államhatalom, mint az üzemek, gyárak, vállalatok új tulajdonosa, új gazdája, jóllehet még nem volt elég ideje komoly tapasztalatokat gyűjtenie a gazdálkodásban,, sokkal jobb. gondosabb, előrelátóbb gazda, mint a régi kapitalista gazdák voltak. Mindezek a megállapítások azonban természetesen egyáltalán nem azt célozzák, hogy szemet hunyunk még meglévő igen komoly hiányosságaink felett. Mi tudjuk, hogy a magyar állami ipar, közlekedési, kereskedelmi vállalataink nem egymilliárdot, de ennél s<okkail többet is képesel?: adni az állaimnak é? ezt kollégám és elvtársam, Kossá iparügyi miniszter bizonyára meg fogja erősíteni. Tudjuk, hogy ez a célkitűzés, ez 1050 millió form? tiszta nyereség iy49-bein nem a maximumod, hanem a minimumot jelenti. Ml tudatában vagyunk annak, hogy termelésünkben még igen nagyok a rejtett tartalékok, amelyeket felszínre hozni és hasznosítani annyit jelent, mint meggyorsítani előrehaladásunkat, nékünk, országunk felemelkedését. Mii tisztában vagyunk azzal, hogy az önköltség csökkentése terén keveset tettünk, hogy igen sóikat kell tennünk. De azt is tudjuk, hogy a magyar-köztársaság kormányzata, a mi népi demokratikus kormányunk, nem áll egyedül abban a törekvésében, hogy állami válíalatadnkat mindinkább jövedelmezőkké, állami költségvetésünk sziklaszúlárd bázisává épít-ük. Vele van, segítségére siet városban és falun a kétkezi dolgozók milliós tábor

a és segít ebben a törekvésünkben műszaki értelmiségünk isf, amelynek többsége becsületesen, minden tudását latba vetve, kész dolgozná, a népi Magyarország, a demokratikus Magyarország érdekében. Az állami és az állami érdekeltségű vállalatok gazdiálkoc'iásának rendbehozásában, resnr tábilisteá tételében.! nagy szerepet játszott és játszik a kormányzat két fontos intézkedése, a havonként előre elkészített és az úgynevezett tárcaközi üzemgazdasági titkárság által feJüMrált és jóváhagyott pénzügyi terv, amely magában foglalja az összes állami és állami érdekeltségű vállalatok pénzügyi tervét és a másik intézkedés, a Nemzeti Bankinál az úgynevezett egyszámla-rend bevezetése. A pénzügyi terv lehetővé teszi az összes állami és állami érdekeltségű vállalatok pénzügyi gazdálkodásának folyamatos ellenőrzését, irányítását ós forgótőke-szükségletük szabályozását. A Magyar Nemzeti Banknál bevezetett egyszámla-rend azt jelenti, hogy az állami és állami érdekeltségű vállalatok csak egy folyószámlát tarthatnak, .mégpedig a Magyar Nemzeti Banknál, s ennek az egy számlának az árszámláin vezetik a vállalatok különféle költségtényezőit, mint például munkabér, anyagszükséglet, közterhek stb. Ugyanerre az egy számlára kerülnek a vállalat összes bevételei \s és a Nemzeti Bank a pénzügyminisztériumtól, illetőleg a Gazdasági Főtanácstól kapott irányelvek értelmében állapítja meg a kifizetések, illetve a szükségletek biztosításának sorrendjétAz egyszámla-rendbe az állami és közvetlenül állami érdekeltségű vállalatokon kívül olyan nem állami vállalatok is bekerülnekamelyek a Magyar Nemzeti Banktól hitelt vesznek igénybe, vagy amelyeknek az állammal szemben jelentékeny köztartozásai vannak. Ilyen módon a Nemzeti Banknak módjában áll az ellenőrzést megvalósítani az ilyen üzemek és vállalatok működése felett és biztosítani az állami érdekeket. A beruházások tételei nem a Magj^ar Nemzeti Bank számláin futnak, háméin külön erre a célra szolgáló Beruházási Bank útján, a Tervhivatal intézkedésére kerül.nek folyósításra. T. Országgyűlés! Az államosítások sikerének leszegezése és annak megállapítása» hogy államosított üzemeink, vállalataink gazdálkodása minden még meglevő hiányosság ellenére is eredményes, egyáltalában nem jelenti azt, hogy a kormányzat most már mindent nyakrafőre államosítani szándékozik. Csak mosolyogni lehet az olyan bárgyú híreszteléseken, mint amilyen az, hogy január l-re állítólag államosítjuk a kiskereskedelmet vagy ha ezt nem tesszük, akkor január l~től kezdve a kiskereskedők csak bizonyos cikkeket árusíthatnak, mert a többit az állam fogja árusítaniNem kevésbbé ostoba és bárgyú híresztelés az is, hogy rövid időn belül fel fogjuk számolni a kisipart. A kiskereskedőkre és a kisiparosokra szükség van. Mi ezt régebben is tudtuk s ha nem tudtuk volna, megtanultuk volna többek között a negatív jugoszláv tapasztalatból. (Ügy van! a kisaazdapárton.) A most benyújtott költségvetésben az állam tulajdonában levő üzemek közül kizárólag a MÁV, a Posta és az Állami Mezőgazdasági Gépüzem szerepelnek, míg az állami költségvetésbe korábban beépített egyéb üzemek — minthogy ezek időközben nemzeti vállalatokká alakultak vagy folyamatban van nemzeti vállalattá való alakulásuk — nem szerepeinek a költségvetésben. A MÁV. a Posta és az Állami Mezőgazdasági Gépüzem beállítása a költségvetésbe sem teljesen indokolt tulajdonképpen a jelenlegi helyzetben, amikor a% állam mintegy 850 különféle gyár, üzem és