Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

69 Az országgyűlés 92. ülése 1948első pillanatra látszanék, mindössze 40.2 millió forint. Ex a 40 millió többlet abból ered, hogy az öt hónap alatti emelkedésen felül az egyes tárcáknál további létszámszaporításra lesz szükség. A multévi költségvetésben szereplő 121-736 fővel szemben ia jelenlegi költségvetésben 175-314 fő szerepel, ezeknek nagyrésze azonban — mint már említettem — már az öthónapos időszak alatt vált állami alkalmazottá. A köztisztviselők létszámának ilyen emelkedése semmi esetre; sem kívánatos, de elkerülhetetlen. A kormány látva a tendenciát az állami alkalmazottak létszámának felduzzasztására, legutóbb olyan határozatot hozott, amelynek értelmében a már engedélyezett létszániszaporításokon túl a jövőben új tisztviselőt csak akkor lehet felvenni, ha megfelelő üres hely vanEzek előrebocsátásával azonban a leghatározottabban fel kell lépni minden olyan derna" gógiával szemben, amely az állami alkalmazottak létszámának növekedésében kizárólag az, államgépezet indokolatlan növekedését véli látni. A valóság az, hogy az 53.000 főnyi létszámszaporulat legnagyobb része nem igazi, hanem csak látszólagos szaporulat. így az 53-000 főnyi többletből különböző tárcáknál 36-000 fő az időközben bekövetkezett államosítások révén lett állami alkalmazott. A legtöbbjük eddig is állami fizetést húzott, de a költségvetésen kívül kapta fizetését, mert állami hozzájárulás címén különféle alapokból kaptak támogatást azok az intézmények, amelyeknél alkalmazva volt. A 36.000 főnyi olyan szaporulatból, amely az államosítások egyenes következménye, mintegy 25.000 fő az iskolák államosítása folytán állami státusban átvett tanszemélyzet, ^akik számára az államosítás valósággal megváltást jelentett. Az államosítás előtt a kormányzat ígéretet tett, hogy az iskolák államosításával együtt teljes egészében átveszi az összes pedagógusokat és személyzetet, akik edcjig a felekezeti iskolákban tanítottak. A kormány tehát becsületbeli adósságot rótt le, amikor tett ígéretének megfelelőien végrehajtotta, az államosított iskolák személyzetének állami státusba való átvételét. A 36-000 főnyi létszámtöbblet 25.000 főt^ meghaladó része a községi jegyzők, az óvónők, a mentőszolgálat, stb. államosításának a következménye. Körülbelül 10—12 ezer főnyi a szaporulat az ipari és egyéb gazdasági Jellegű államosításokkal kapcsolatban, továbbá új ^zer" vek, hivatalok és intézetek létesítése következtében. Minderre szükség volt és szükség van azért, mert — bár ezt egyesek nyilván nagyon szeretnék — a GyOSz nem adminisztrálhatja többé a magyar ipart, mert a majgyar ipar zöme többé nem a GyOSz-é, nem a GyOSz uraié, hanem a magyar népé. (Lelkes taps a kormánypártoh soraiban-) Persze, amíg _a GyOSz adminisztrálta a magyar ipart, addig is a nép fizette az adminisztrációs költségeket és nem a GyOSz urai. Be ezeket a költségeket nem vezették keresztül az állami költségvetésben, hanem a nép megfizette a többi között a monopolkapitalizmus áraiban. A létszámemelésnél bizonyos szerepet játszik a honvédség fejlesztése is, mintegy 3000 fővel, amit homvédelmünk érdekei teljes' mérték; ben indokolnak. A személyi kiadásokat növeli a nyugellátás emelkedése is. Az illetményarányosítás és illetményemelés, valamint új státusok létesítésén kívül emelkedett az

w ellátottak száma is. Ennek oka résziben és elsősorban a évi december hó 15-én, szerdán. 70 további nem állami tanszemélyzet, részben pedig a többi államosított szervek nyugaíjterheinek szükségszerű iáítvétele- Az 1947/48. költségvetési évben a nyugellátottak ásáma 73.859 volt, míg az 1949-es évben ez a szám felemelkedett 97.234-re. A személyi kiadások 1900.2 milliós ösz" szegér, felül az elmúlt költségvetésben még dologi kiadásként szereplő, a közigazgatás hatékonyságának fokozását szolgáló szolgálati kiadások összege a jelen költségvetési évben 294 4 millió forint. Itt irányoztuk elő a kiküldetési költségeket, különféle tanfolyamok kiac'á.sfait, a szolgálati kedvezmények fedezetét. A beruházásokról, mint költségvetésünk kiadási oldalának legnagyobb tételéről, már szólottam. Itt csak még annyit kívánok megjegyezni, hogy míg a múlt költségvetésben a beruházások összes kiadásainknak csupán 15.1 százalékát tették ki, addig az új költségvetésben amellett, hogy a beruházások abszolút értékben is több mint négyszeresükre emelkedtek, az öszsz-es állami kiadásoknak több mint egyharmadát adják, pontosan 35.6 százalékot. Az új költségvetésben a beruházásokra előirányzott összegnek ilyen jelentékeny megnövekedése nemcsak a hároméves tervünk sikeréből folyik, hanem jórészt annak is következménye, hogy a Szovjetunió elengedte' 1948 júliusától a jóvátétel még hátralévő részének 50 százalékát. (Taps a kormánypártok és a független demokratapárt soraiban.) így nemzetközi köteleizettségeink teljesítésére csak 912 millió forintot irányzunk elő, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi kiadásokra, nemzetközi kötelezettségek fedezetére fordított összeg az új költségvotésben^ az összes kiadásoknak már ossk 9.8 százalékát teszi ki. szemben az előző költségvetési évben előirányzott 25.4 százalékkal. Az árkiegyenlítések 360 millió forintos előirányzatával kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy a mult

# költségvetési évben az Árki egyenlítő Alap hiányainak fedezetére 80 millió forint volt előirányozva. A költségvetés bruttó rendszerének megvalósítása érdekében a kormányzat már korábban megszüntette az alapszeríi kezelést és az új költségvetésben — eltérően a megelőző költségvetéstől — nemcsak a hiányt, hanem az árkiep-yenlítés-el kancsolatos összes kiadásokat is előirányozza. Meg kell jegyeznem,, hogy az árkiegyenlítés jelentékeny mértékben fontos szociális célokat szolgál, így árki egyenlítés útján biztosítjuk a jegyes ellátásban részesülő lakosság számára a rendkívül alacsony, kilogrammonkinti egyforintos kenyérárat árkiegyenlítéssel sietünk a dolgozó parasztság segítségére ott, ahol ez szükségesnek mutatkozik, árkiegyenlítéssei biztosítjuk azt, hogy bizonyos tömegfogyasztási cikkek, melyeket sokszor külföldön drágán megvásárolt nyersanyagból vagyunk kénytelenek előállítani, ha nem is olcsón, de tűrhető, hozzáférhető áron jussanak el a fogyasztóhoz, a széles; tnéprétegekhez, s ugyancsak szociális szempontok alapján az Arkiesryeinlítő Alap bevételednek jelentékeny részét különböző luxuscikkek — narancs» kakaó, személygépkocsik, stb. — importjának lefölözése útján biztosítjuk. A tárcák tulajdonkénneni dologi kiadásainak fedezésére az új költségvetésben 2456 millió 800.000 forintot irányoztunk elő-.Ebből 935 millió forint esik a honvédelmi tárcára. Hí ehhez hozzáadjuk a személyi járandóságoknál honvédelmi célokra előirányzott összeget, akkor azt látjuk, hogy » honvédelem összes kiadásad- mindent egybevéve 1949-ben 1153 m'l-