Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-103
72$ Az országgyűlés 103. ülése 1949. tatni, amely szembeszegül a fejlődési erőivel, amely , a pusztulás^ a z elkeseredés, & kilátástalanság démonait akarja rászabadítani országunkra. Mi a magunk részéről — megmondhatom ezt is őszintén — egyre bizalniatlainajbbul tekintünk az olyan kulturális kapcsolatokra — és engedje meg a t. Ház, hogy erről részletesebben ne szóljak — amelyek tudósaink, művészeink hazaárulásra való csábításában, az országból valló kicsempészésében, a magyarságtól való eltántorításáb a n látják missziójukat. Ilyenfajta kulturális kapcsolatokra nékünk nine? szükségünk- De annál határozottabban kívánjuk tartani a kapcsolatokat a Nyugat bololdali és haliadé erőivel. Kapcsolataink gerámiee és lényege azonban a haladó európai kultúra vezetőjével, a Szovjetunióvia] váló összeköttetés. És itt attól tartok, hogy Denosik István igen t- képviselőtánsam perspektíva.tévedésben van. A Szovjetunió a maga részéről nem köt kulturális egyezményeket, mint ahogy kötnek a különböző államok- ellenben a kulturális kapcsolatokat — nagyon helyeden — autonóm társía•daknii szerveken keresztül kívánja megváló- sí tani. A Szovjetunióvá} való kulturális kapcsolatunk tehát nem valami kulturális egyezményben mutatkozik inieg, hanem részint megmutatkozák a Szovjetunió n'agy kulturális szervének, a VOKS-nak tevékenységében és megmutatkozik Magyarországon a MagyarSzovjet Művelődési Társaság tevékenységébea]. És meg kell mondnom, hogy a Magyar-Szoyjet Művelődési Társaság hatalmas inunikát fejt ki mind a könyveknek, irodalmi, tudományos anyagnak, mánd pedig a művészeti anyagnak terjesztésében, megismertetésében. Az éppen a képviselő úr áltál említett Micsurin- és Ljszenlko-tanOkról is a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság ladja ki a könyveket, de a szovjet természettudomány, a szovjet filozófia más értékes anyagának ismertetésében, inteirpretá ! lá*aáb a n is ez a 'társaság visai a vezetőszerepet. És megmondhatóim azt is, hogy éppen a jnoJslt következő heteikben lesz egy hatalmas ünnepség» amely a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok történetének döntő és jelentős fejezete lesz. A Szovjetunió művéiizetének, tudlományiának, irodalmi életének jelentős képviselői és csoportjai jönnelk eft hoizizánk e kapcsolat fejlesztésére, és remélem, hogy a most következő hónapokban a magyar művelődés üteg jelentősebb képviselői m értékes csoportjai kiállítási anyaggal együtt ellátogathatnak a Szovjetunióba is. Ezen ia téren tehát úgy érzem, megtettünk minden tőlünk telhetőt, különösen ha arra gondolunk, hogy ia Szovjetunióba küldött ösztöndíjasaink száma; állandóan és következetesen emelkedik. 137 ösztöndíjast küldöttünk a Szovjetunióba és ezt a számot még csak fokozni kívánjuk az elkövetkező években. Rámutattak itt többen arra is, hogy a beleteurópai népi demokráciákkal kötött kulturális egyezményeink a jó fejlődés állapotában vaimnak. Az ezekben a kulturálie? egyezményekben leszögezett elveket ia gyakorlatban megvalósítjuk. Ezek a kulturális kapcsolatok értékesek számunkra a politikai és gazdasági együttműködés terén is. évi január hó 25 ú én, kedden. ^3" Rámutathatok arr a is, hogy például 1920-tól 1945"ig nem volt annyi és olyan jelentős képzőművészeti kiállítása a magyarságnak külföldön, mint egyetlen egy esztendőben. 1948"ban. Megismerhette a magyar nép kulturális teljesítményeit, a velünk széniben ellenségesien álló külföld is. és kénytelen volt meghajtani elismerésének lobogóját ezelőtt a kultúra előtt, mint ahogy megismerték és őszinte r Szeretettel üdvözölték a baráti népi demokráciák is. Remélem, hogy ez a kiállítássorozat és az a kulturális összeköttetés, amely a szovjet—magyar kulturális kapcsolatok terén itt Budapesten és Moszkvában a következő hónapokban kialakul, a fejlődés új és helyes irányát mutatja meg ezen a téren iis. Az előttem szólók részletesen ismertették a^ magyar közoktatási tárca egyik minden térre kisugárzó erőközpontját, művészeti ügyosztályunk munkáját is. Valóban, művészeti ügyosztályunk, amelynek nem kis érdeme van éppen e kiállítások megszervezésében is. az elmúlt évben jó munkát végzett és a most» következő költségvetési esztendőben is nagy feladatokat vállal magára. Ezek közül a feladatok közül én most csak egyetlenegyet emelek ki, mégpedig azt, amely a különböző művészeti főiskoláink tantervének, szerkezetének új formáját, új reformját dolgozza ki és a magyar művészképzés, magyar művésznevelés egészen új haladó szellemű megvalósítását fogja a most következő évben tető alá hozni. Megvallom őszintén, nagy szükségünk van erre a reformra. Hogy a magyar művészet nem egy területen idegenül és érzéketlenül állott szembe éppen a mi nagy átalakulásunkkal, hogy nem értette meg, mi az a feladat, amit az építésnek ezzel a roppant iramával kapcsolatban elmondhatna népünknek, az nem kis mértékben azon is múlott, hog v egész művészeti oktatásunk elzárt, arisztokratikus, elefántcsonttoronyba visszahúzódó művészeti irányt követett. Mi azt akarjuk, hogy a magyar művészet minden ága népünk optimizmusát, népünk bátorságát és tiszta erejét szólaltassa meg ég reméljük, hogy az az ifjúság, amely a mi kü lönböző művészeti főiskoláinkra tódul, ebben az irányban alkot majd. t A magam részéről úgy érzem, hogy választ adtam a közoktatási tárcát érintő alapvető kérdésekre és az elkövetkezendő esztendő irányáról is szólottam. A közoktatásügyi kormányzat valóban úgy érzi, hogy perspektívája jó, a fejlődés egészséges lehetőségei adottak. Mi bizakodással emlékezünk vissizia a pénzügyi expozé során Gerő minisztertársam által mondott szavakra, amelyek szerint a pénzügyminiszternek az a kötelessége, hogy minden garast a fogához ' verjen» de van egy terület, ahol a takarékosság nem gyümölcsöző, és ez éppen a kultúra, a művelődés, a tudomány területe. Mi megszoktuk, hogy Gerő Ernő kijelentései mindig a valóságot jelentik, és a magyar közoktatásügy, a magyar köznevelés éppen ezért bizakodással tekint a jövő fejlődése elé, mert azok a lehetőségek, azok az eszközök, amelyekkel céljainkat megvalósíthatjuk, amelyekkel a magyar népnek teljes és elidegeníthetetlen tulajdonává tehetjük a legmagasabb műveltséget, állapjaiban a tárea költségvetésében adva vannak.
