Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-103

711 Az országgyűlés 103. ülése 1949 megvalósíthassa, de. a példla advla, van és ép ; pen úgy, minit: Szegeden, másutt isi állami tzínházakat kell a vidékemi felállítania Ez tenne a bajok megoldasaniak egyik formája. Debre­cen, Kecskemét, Győr, Sopron, Pécs, miind­niegamnyi olyan gócpontja az országnak,, ahol az iparj munkásság, de a paraszti ©temek is és végül iá haladó polgárság- üís megérdemlik azt, hogy nívós, minden tekintetben kielégítő, a kultúrigények kiszolgálásában 100%-jg helyt­álló állami színháziak létesüljenek. Az anya­giakkal való örökös küszködés, a legjobb erők­nek a színli: évad közepén vafló kiválása f — meirt a vidéki közönség a magánvállalkozás­ban lévő színházakat megfelelőén támogatni nem tudja — mindmegannyi olyan súlyos pro­blémája a vidéki isaínészetaiek, amelyem meg­érttessél, jóakarattal változtatni kellil. Az 'ideális állapot az lennie^ hogy az ország münden színháza állami színház Jegyen, mert a színháziak kulturális fiKolgállatához nyújtott támogatás — mégha havi 8000, vagy 6000, vagy 4000 forint iszubveneióval segíti ás azokat a kulltujsízkormámy — mfiínd kevés ahhoz, hogy ezekben a nehéz időkben gondtalanul helyt­áll hassanak. A rádió előfizetési díját közneveilési szterm­ponltból magafmafk tartom. Kövessen el a kui­xuszkormány mindent, hogy e& leszállittasisék, mert a rádió ma már nem szóratko'zá!* hanem & r köznevelésnek olyan eszköze, amelyet hozzá­férhetővé kell tenni mlikidenki száanám,, még a legszegényebbek számára is, 'akiknél, a havi 10 r forint, az évi 120 forint bizony figyelemre­méltó öst e izeg. Minél több népkönyvtárat!, aminél: több kul­túrházat és a dolgozók érdekében aminél több tanfolyamét kérünk, miniszter úr, hogy ©; ma­gyar művelődéspolitika valóban büszke legyen erra, hogy a hazug »kultúrfölény« helyett valóban olyan kulturális; nívóra tett szert, amely méltó ahhoz, a nagy erőfeszítéshez és újjáépítéshez, amelynek itt, ezen a magyar földön négy év óta tanúi vagyunk. Élő tanúi és sizieaxvedői vagyunk annak a ténynek, hogy a haszonleső» áiliberális, nagy" tőkés a középkori feudális rendszer gúzsba­kötötte a magyar nép dolgozó millióit. Gúzs­bakötötte velük e gyütt mindazt, ami magyar volt. Hiába lobogott és élt a dolgozó magyar milliók lelkében ia nemzeti szellemhez való akarat, ami a szabadságot éis az élét minden terén, való jogegyenlőséget jelentette; A 80 százalékban idegen főuraik és álliberális nagytőkések, valiamifntt ezek kezéposizitálybeli lakájlelkű kisadllgiálód a magyar széfemet lé­törték és gúzsbakötötitéfe. Ezért a magyar nép dolgozó millióinak évszázadokon keresz­tiül idegen hatalom» idegen érdekeit és idegen életformáit kelflëtt szioigàlniok. A magyar nép nagy tragédiájának okát prófétai .szemekkel előre látta aizi & Szjalbó Dezső, aki a Rákóczi-téren niég ma is egy álig megjelölt síriban fekszik. Előrelátta és így írta meg (oivassa): »Gyilkosok, beteg analfabéták, az emberiség szörnyű felelőtlen­jei, a munka szörnyű kizsákmányolói szer­vezkedtek _ egy gangster diktatúrára. Jelsza­vaik: a zsidó zás> a keresiztémység, a vad átrre­deaitizmus, jobboldali, turáni, vaizuiM mjagyar" ság, Hungária földek. »egyetlen fej« stb- És az idegen Mkiképletű, faji és hazafias masz­kot hordó ügynökök serege megfertőzte aE . évi január hó 25-én, 'kedden. ^h2 ifjúság és középosztály njagyréstzét és ez&ei a magyar tragédiát betetőzték«. Azt a sok hibát és förtelmeit, ameiltyeit Szabó Dezső váteszként, ia való helyzetinek megfelelően leírt, az új magyar, szellemnek t kell kiküsziöiböTlnie, (Olvassa): »A «Kellem« ' — mondotta Engels — »az anyag legtmiaga­ßiabb terméke«. A tanitófc, a vezetők, a fcöizr élet terén szereplők tudássá, jelleme, egész egyénisége végzetszerűen befolyást gyakorol arra. hogy az anyagi világ e legimagasaMr remdű tehát legdráigább értékével, a iszellem" mefl hogyan sáfárkodnak. • " A kultusKfcormány példát mutat «inra, hogy jól akar sáfárkodni. A Szabó Desző által leírt világ helyett egy új, egy jobb szel­lemvilágot akar teremteni. Ugy látom!, azt akarja, hogy az évszázadokon át gúzsbakötött magyar nemzeti saellem Petőfi, Arany» Tompa, Eötvös, Saéiohenyii» József Attila nagy szellemi fáklyái mellett kiterebélyesed­jék; kiterebélyesedjék azért, hogy Kelet­Európa, kisebb nemzetei között ezekkel szö­vetségben és ezekkel versenyben, olyan he­lyet foglaljon el a magyar nép a map alatt, amelyet múltja, sízetarvedései, kiváló _ értékei alapján megérdemel s amely őt megilleti. Haraszti Sándor »LéEékmemtés« című cikkében írta meg. (Olvassa): »Igaz ugyan, hogy sorrendiben, a kenyér előbb re való» mint a lélek tápláléka, de az is igaz, hogy sehol, egyetlen országban sincs olyiami jelentősége a közszellem átalakulásánlak, mint nálunk, ©hol nemcsak a huszonötéves ellenforradalom alatt, de már jóval előbb a reakció sötét pe­nészfoltjaival szíebnyezték népünk lelkét, öoi­tudatát«. Ennek a közisizíellémnek az átalakításában], amiről Haraszti is _ írt, pártokon felüli éö pártokon túl, marxisták és meni marxisták, ott vagyunk a kultuszminiszter úr mögött. Fiatalos lelkületével rie féljem a feladatok nagyságától. Egyet azonban ne felejtsen el> azt, ami Makarenko 1 pedagógiai tanulmá­nyaiban is megírt. (OhaSsa): »Semmie&etr e sem lehet nekivágni egy közösség nevelésének őszinte, nyílt, meggyőződésesi, határozott kö­vetelések nélkül é& nagy hibát követ el az, aki tétova, elkent írJáSbeszélésekkel indul neki a dolgoknak«. Jöjjön tehát a miniszter úr minél őszintébb, minél nyíltabb» minél határozottabb követelé­sekkel, programmal és újító munkával, olyan­nal» aminőt ez a duna-tiszamenti áldott magyjar nép, amelynek mindannyian; fiai vagyunk, tör^ ténekni múltjánál, erkölcsi értékénél fogva megérdemel. Tétova és niagy céljainkat, jelle­günket elkenő rábeszélésekre soha ne hallgass­sont. Legyen; sízeme előtt az, hogy iá magyar nép 'szellemi haladása» szellemi átalakul ásja, fel­világosodjottsága, tanulásban való eMmemíetelie mindennél előbbrevaló. Minden javunktól megfoszthatnak és' az élet megpróbáltatásai között mindenünk elvefehet. ami azonban szellemi kincsünk, «azt senki űem veheti el és annak birtokában még azt isi, amink elveszett, amit elvesznek tőlünk. visszaszerez­hetjük éte vissza is. szerezzük. A kultuszkormány költségvetése bizalom­mal tölt el és ezért azt mind pártom» mind a magam, nevében őszinte megértessél elfotglaidom.

Next

/
Thumbnails
Contents