Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-91
i5 Az országgyűlés 91. ülése 1948, évi december hó 14-én, kedden 4 0 zuk van, minél magasabb eg-yházi méltóságot viselnek. Ha a történíelímet megnézzük- kétségkívül] meg- keli álllapítanunk, hogy mindig akadtak az egyházon ' belül olyam papok, akik szembefordultak a maguk vezetőinek reakciós nézeteivel és ettől még 1 papjai maradtak ' — tegyük hozzá, az én véleményem szerint jobb papjai — a maguk egyházának, mint az akkori vezetőkHia a magyar történelmet megnézzükszátmtalan példát találunk erre. Láttuk, hogy Budai Nagy Antall parasztlázadását annakidején egy Lépes György nevű erdélyi püspök robbantotta ki, de egy Ujlaíki Bálint nevű szerzetes Budai Nagy Antal és a parasztok oldalán harcolt saját püspökével szemben (ORTUTAY Gyula miniszter: így van!) azért, mert a püspökben nem agy házi feletteslét, bánéin rossz és helytelen politikai nézetek hordozóját látta. Tudjuk, hogy Bakócz Tamás érsek nyugodtan végignézte Dózs a Györgynek tüzes^ trónra ültetését és a magyar parasztság számtalan tagjának karóbahúzását, de tudjuk az* is, hogy Mészáros Lőrinc ceglédi plébános ott harcolt DózSa György és a parasztok oldalán. 1848—49-ben Hám és Seitovszky — két méltatlan bíborosérsek —szembefordullt , a magyar szabadságharccal. Seitovszky azt. írta a császárnak levelében hogy: vegye tudomásul Felséged, hogy a kereszténység Magyars nszágon a Habsburg-ház jogara- — ami enyhén szólva mégis csak ]5>olitikai ténykedés. Ugyanakkor azonban egy Erdősi Imre nevű piarista a szabadságharcoSiok oldalán kereszttel a kezében, ugyanazzal a kereszttel a kezében, amelyet Seitovszky a Habsburg-ház jogarának hirdetett és tartott, rohamozta, meg Branydiszkóuál az osztrákok és zsoldosalik állásait Láttufc a magyar történelem későbbi periódusaiban] a Zadravecz Istvánokkal szemben a Hock Jánosok, a Haász Ietvámoktkal szemben a Kalló Fereneek igazságát és állásfoglalását. Ezek az emberek nem voltak klerikálisok, el tudták választani a maguk politikai és a maguk, a nép mellett [megnyilvánuló és megnyilatkozó érzéseit azoktól az egyházi kérdésektől, amelyeknek a reakciós vezetők legtöbbször igen méltatlan hordozói és képviselői voltak. A miniiszíterelinök úr megemlékezett a demokrácia és a különféle egyházak közti viszonyról, örömmel méltatta .azokat az eredményeket' amelyek a különféle protestáns egyházak és a népi demokratikus álllamhatalom közti megegyezésből mindkét félre származtak, majd megemlékezett arról a 'sajnálatos tényről, hogy Mindszenty József bíboros ér sek mindezideig lehetetlenné tette a magyar. országi katolikus egyház és a népi demokrácia közti megértést Mindszenty József az elmúlt három és fél esztendőben szembeszegült a népi demokrácia minden vívmányával is a hazai reakció legfőbb támasza és reménysége lett. (Közbeszólás a pártonkívüliek soraiból: Nem igaz!) Azonnal bizonyítok, egy kis türelllmet kérek. (Felkiáltásuk a dolgozók pártján; Bebizonyítjuk!) Ma az ellenforradalom legfőbb erői körülötte kristályosodnak ki és ebben a saámukra előnyös fedezékben készülnek a demokrácia elleni rohamra- Azt hirdetik, hogy a kereszténység» vagy a katolikus vallás, az egyház üldözéséről van szó, KibékíthetetleM és feüoldhatatllan ellen tétekről! van szó, minit ahogy az előttem felszólalt képviselő úr mondta, olyan ellentétekről, amelyek a demokrácia ideológiai, világnézeti állásfoglalásából saártmaznak és ellentétesek a kereszténység tanaival. Meg kell állapítanom hogy ez az agitáció szeren, ősére egyre kevesebb ember lelkében talál hitelt, amit az ország dolgozóinak megmozdulásai, a demokratikus katolikusok, ima már az egyházközségek, a kongreganisták. a katolikus kollégistáik és a papok Mindszenty-ell ones állásfoglalásai is bizonyítanak. Nekünk kezdettől fogva az volüt a véleményünk, hogy Mindszenty bíboros' érsek úr tevékenysége legalább akkora veszélyt jellent a magyarországi katolikus egyházira, miint a népi demokráciára. Az ellene folyó harcot mi egy pillanatig; sem fogtuk fel az egyház elMeni harcnak, hanem politikai harcnak fogtuk feli és ez mind a mi magatartásunkból — tegyük hozzá — mind Miindszeinty magatartásából világosan meglátszik. (OBTUTAY- Gyula miniszter: így van!) Amikor a népi demokrácia megalkotta az elmúlt évszázadok legnagyobb jelentőségű vívmányát, a földbirtokrefo-rmot, akkor Mindszenty pásztorié veiében azt mondta, hogy ezt a törvényünket a volt birtokososztály elleni méltatlan bosszúvágy szelleme sugallta és hogy a törvény végrehajtásában nélkülözött minden megfontoltságot és bölcseséget. Mindjárt hozzáteszem Bismarcknak azt a mondatát, hogy ha vallania vei az ember nem ért egyet, ami népszerű, akkor a felszólalást úgy kell kezdenie, hogy: én elvben ugyan egyetértek azzal, amit itt felvetettek, de gyakorlati téren (Derüftség) a végrehajtás tekintetében nem értünk egymással egyet.'Mi azt tartjuk bölcseségnek és megfontoltságnak, hogy 650.000 magyar parasztot meggyökereztettek a magyar földön. (Élénk taps a kormánypártokon és a független demokra r apárton. — OBTUTAY Gyula miniszter: A néppártnak ez nem tetszik!) Bennünket ebben «z intézkedésben nem a földbirtokos,, osztály elleni méltatlan bosszúvágy szelleme vezetett, hanem: az az akarat, hogy a dolgozó magyar parasztságot a mi társadalmi, politikai és gazdiasági rendszerünk szilárd bázisává tudjuk tenni. Amikor a magyar demokrácia köztársaságot 'akart, akkor' Mindszenty az akkori miniszterelnökhöz írt levelében kijelentette, hogy a köztársaság ellentétbein áll a magyar nép hagyományaival és lelkületével kár magyar embereknek betetőzni az alkotmánysértéseknek azt a folyamatát amielyet Szálasi kezdett meg. (OKTUTÀY Gyula miniszter: Fantasztikus!) Elhiszem, lehet valakinek az a. felfogása, hogy a köztársaság a magyar alkotmány megsértését jelenti, csak ne mondja el ezt a nézetet vallási mezben, ne bújjon az egyház palástba és védő ereje mögé. hanem álljon ká ebben « kérdésben a nyilt színen, hogy mindenki lássa, hogy politikai kérdésről van szó, arról van szó, hoigv mi köztársaságot akartunk, ő pedig Habsburg-uralmat. (Ügy van! Úgy van! a kormánypártokon. — ZOLTÁN Pal (pk) közbeszól.) ELNÖK: Zoltán (képviselő urat _ rendreutasítom. Figyelmeztetem., ne zavarja a.szónokot folytonos közbeszólásofkkal! (ANTAL János (d): Ideges a képviselő úr! Idegeskedik!) ' BOGNÁB JÓZSEF (kg): Amikor a magyar
