Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-98
311 Az országgyűlés 98. ülése 1949. :íut a bányaipar részére. Kohászatra jut az ipairi beruházásból 78,815.000 forint, a vas- és fémiparra 204,591-000 forint, míg gépgyártásunk 284,485.000 forintul részesedik az ipari beruházás ösisizegéből. Textilipari bemiháEásaink révén fonoioarunk termelése efl fogja érni a háború előtti mennyiséget (11.00.) és annak a 28 300.000 forintnak felhasználásával, amely a textilipari beruházásból a pamutiparra esik, pamutfotnóiparuTiik termelése teljesen fedezni fogja a saövődéink szükségletét anélkül, hogy ezeknek az üzemeknek a vasárnapi munfcaszak" mányt továbbra is fenn kellene tartaínáok. A villamosenergia-termelés területére 1949ben a beruházásból 264 millió forint esik. Ennek nyomán a magvör falvak további bórába jutt eíl a villanyfény. Már ed die »is 250 tflaluba vezettük be a villíanyt, és ebből a 250 faluból 210-ben ezMeig egyáltalán nem volt villany^ Beunfoglaltatik ebben az összegben a mátravidéfci erőmű első gépegységéneík befejezésé és további három erőműtelep felállítása. r Mezőírawdaísági téren 1949-re felvett 1 beruft á^ásaimk "többek > ; közi9' 4 ítf; gépt" 1 iéjt-i traíktorgvártáM-na 12 millió forint. a mezőgazdaság gér>^isitésére 215 500.000 forint. Benne foglal•ftati'k pbbpTi az nsFfeearboTi az ez évben legyártásra kerülő mínteisrr 3.000 traktor költsésre is mini* 1 föltétel, és' emellett a mezőiem zdiasae-i g-énelknek é« ezersiz ám oknak «níkfél eis egüknél fopva itt fel meim sorolható hatalmas memynv f «<W>. A *. állatterixróls^tpis fei^ö^t^iére 14.195 .Oftfl fifjrli.-ruf; -r^tn elő'írányO^vai. Ebből n% •öwiaiTAo-IhoT 1 1-5 Tm'fllíA forintot fordífnnk faiál"'aColm^iV knlföldr/íi] va^n "KplhozarHalára ; ménesi o.« ; 'Vntioílpn->Dilr bplvre^TKtá^'^a 05 rm'Hio forintot fn-»*dítrnik és 2.5 m ill ín forinttal rétes IPiwrilnoTiwrln^inDmTikia^ akoT-i-nk meonavitiani. A kiil ön tiöVo tarvTét^pVHől £ TnDTŐsl'^VidaCÍÍDHÍ ^v'nwW-o.rrfit-'pftj. VÖTATQ^IIAITIÍÍT 4i 450 ftftf) forint" fiai rf'«-7P,cßrlnpk az 1040 év folyamán, bár a '»Tnf>«7Őo"5r,, ; laií(..Í0-í l-.oT.n'h'j^qaoV« rovatban ezen ia +.P'-r"-rM-men esak 8 380.000 forint áll. fmtöVipN és viz^nmníkálatok elveszésére 58 200 000 formtet fordítunk ennek a tervévnek folvamán. Benne foe-laltialHk ebben a7 ööszeerben. 'a hortobágyi földmunka- és öntözőrendszer énitménvennék mintegy 8 millió forintot kitevő költsége is. A főútvonalainktól távolelső. rendes kft* vezért)* útaüdk&l nem rendelkező községek be ka,-pesolá«ára főleg a Déli-Dunántúlon és a N*agv- AT földön bekö*ő utak építésélre 36 millió forintot fordítunk. Az erdősítés és fásítás költségeire. — amely munkálatok jelentős része a iNíagyAlföldre esik — 16 millió foritaitot 1 adunk, a hároméves terv utolsó esztendejében. Végül meg kell említenem — mezőgazdasági beruházsáslaiinkat tekintve — a isiziakoktatás fejlesztésére fordítandó 16 millió forintot ös. Ebből az összegből korisaerűsíítjük az agrár, egyetem tangazdaságait, felszereljük az agrártudományi intézeteket, pótoljuk & háború során elhurcolt és tönkrement műszereket, korszerűsít jü)k az erdészejti sztaÉkisfkolát, kifejlesztjük a nyíregyházi kertészeti középiskolát^ s mintegy félmillió forintot fordítunk az ókígyósi ingyenes mezőgazdasági középiskola fejlesztésére. Ezekíből a. számokból is következtetni lehet arra a haf.alimas támogatásra, amelyet a kormány ebben az , esztendőben a mezőgazdaság részére folyósít. Hároméves tervünk utolsó esztendejeben köz"!ekedé-üink fejlesztésére — amint az imént 'évi január hó 18-án, kedden. 312 már említettem — 800 millüó forintot fordítunk. Ebből az összegből építjük meg eddig még helyre nem állított hídja inkát. Itt meg kell jegyeznem, hogy a fasiszták és a háború rombolásai nyomán elpusztult 2300 hídnnkból a mi közlekedésügyi minisztériumunk, Gerő miniszter irányításával, ezideig 2180 hidat épített újjá. A most következő költségvetési évben befejeződik a Lánchíd építése, amire 25 millió forint van a tervben felvéve, és megkezdjük az Árpádhíd építését 23 millió forint előirányzott összeggel. Időm nem engedi meg, t. Országgyűlés, a beruházási tételek részletesebb felsorolását, de mégis annyit meg kell mondanom, hogy sor kerül a közlekedési beruházások között személy- és teherkoesiiállományunk szaporításira, gőz- és villfinyniozdonyok beszerzésére, hajóépítésre és hajók újjáépítésére, Budapest . Keleti-pályaudvar és Kelenföld állomások «aluljáróinak mintegy 9-5 millió összeggel való helyreállítására. A fővárosi lakásépítkezés területén a már megkezdett építkezések befejezésére és újabb lakások^ építésére 25 millió forintot» vidéki lakásépítésre 42.5 millió forintot ruházunk be. A vidéki lakásépítések során Diósgyőrött 100> Eudabányán 60, Ózdon 210, Borsodíbányán 60 és a mátravidéki erőmű lőrinci bányatelepén 20 új lakás épül a beruházás keretében. Kulturális "és szociális célú beruházásalink 1949-ben 105 millió forintot emésztenek fel Ebből az összegből falusi iskolák építésére 28 millió forint, városig iskolákra 15 millió forint, a műegyetem további helyreállítására, oktató és kutató eszközök beszerzésére 20 millió forint jut. A tudományos intézetek a: beruházásból 4,623.000 forinttal részesednek; magának , a Szépművészeti Múzeumnak teljes helyreállítása 800 ; 000 forintba fog kerülni. Kultúrházak építésére 5 millió forintot fordítunk ebben a költségvetési évben. Szociális célú befektetéseink során 2200 új kórházi ágy felállítására kerül sor 31,708.000 forint költséggel. Társadalombiztosításunk számos új kórház és üdülő építését fejezi be, új rendelőintézeteket állít fel vidéken és Pestkörnyéken, 250 személyes ápolónőképző intézetet épít mintegy 6.5 millió forint költséggel és befejezi ez évben a 350 személyre méretezett siófoki tanoncüdülő építkezéseit. Igen t. Országgyűlés! A miniszterelnökségi költségvetésünk keretébe tartozó ez évre eső b er uházá sóinkról csak éppen egy kis rövid képet tudtam nyújtani. A felsorolt számok mö" gött dolgozó népünk hatalmas méretű munkája elevenedik meg. Mivel gyáripari termelésünk a most fo 7 yó költségvetési évben körülbelül 40°A>-fc4 haladja túl a múlt esztendő teljesítményét, számítások szerint mintegy 20 0 /o-kal kell a* munkáslétszámot emelni. Itt nyer^ jelentőséget országos munkaerőgiazdálkodásunk. A mnnkaerőszaporu^at; 1949~ben a gyáriparban 40 000 főre, a m 'gas- és mélyépítőiparban mintesv 15000 főre, egyéb iparágakban 5000 főre tehető, összesen tehát mimteqy 60.000 főnyi az a munfciaierőszaporulat, amellyel a most! folyó költségvetési évben iparunknak számolniai kell. Mindéin reményünk megvan arra. hogy <&z r a munkaerőszaporulat/amelv ipartelepeink egé-z sorában fog eloszlani, fel fogja szívni az imitt-amott még mutatkozó munkanélküliséget. Ez a munkanélküliség jelenleg ia luxusiparból kikerülőik létszámából adódik. Felszívásuk és
