Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-97

257 Az országgyűlés 97. illése 1949, elemek is vannak benne» azok az« elemek, amelyek a szocializmust építő ország megváltozott struktúrádat mutatják; ez már nem, a szokványos, a múltból ismert állami költségvetést, hanem annál sokkal több és megközelíti a nemzeti költségvetés fogalmát. Ennek a változásnak az állami kiáltások területén legmesszebbmenő megnyilvánulása a tervberuházások hatalmas méretű emelkedése: az összes állami kiadásoknak több mint 35 százaléka a tervberuházások céljait szolgálja. Az 1949. évre előirányzott 4 milliárdot meghaladó tervberuházások túlnyomó része, 3.320 millió forint az^ állami költségvetésiben van előirányozva. Ez az összeg 415 százalékkal több annál a tervberuházási összegnél, amelyet az elmúlt költségvetési évben, a terv első évére élői rá« nyoztuhk. A költségvetés megváltozott struktúrája kifejezésre jut a bevételi oldalon is. Az államosított ipar már 1948 júliusában 6 millió forintot meghaladó tiszta nyereséget fizetett be az államkincstáirnak és a tiszta nyereség az. Ï949év első negyedére elkészített pénzügyi előirányzatban miáír tízszerese az említett összegnek. Az államosított ipar mellett jelentős hozzájárulást fizetnek be az államosított bankszervezetek, továbbá a kereskedelem területén működő állami vállalatok. így az 1949. évre egymilliárdot meghaladó üzemgazdasági bevétel, ez az új bevételi forrás az egyenesadók és a forgalmiadé után a harmadik legnagyobb összegű állami bevétel, amely a szocialista fejlődés folyamán egyre nagyobb szerepet játszik az állami költségvetésben. Az ipari beruházások területén 1400 millió forint kerül beruházásra. Ez az összeg hatalmas arányú fejlődési lehetőséget jelent, azt jelenti, hogy államosított bányaüzemeink, gyáraink jobb gépi felszerelésével fokozhatjuk termelésünket, fejleszthetjük iparunkat. Első helyen említem meg szénbányászatunk és ércbányászatunk fejlesztését, újabb vasérclelőhelyek felkutatását, kohászatunk és fémiparunk további fejlődését, azonkívül megnövekedett gépigényeink kielégítését, gépgyártásunk nagyfokú fejlesztését. Ezek után feltehető a kérdés: hogyan érhettük el azt, hogy a tervberuházások keretében 3320 millió forintot beruházásra, s ebből 1400 millió forintot az ipar fejlesztésére fordítottunk? Ennek, igen t. Országgyűlés »döntő oka az, hogy a kapitalisták nagyüzemeit a magyar népi demokrácia állama vette tulajdonába, azokat jó munkaszervezéssel újjászervezte és a munkásság áldozatos munkájával, a munkatermelékenység fokozásával azokat a

z üzemeket^ amelyek^ régi tulajdonosaik, a magyar népi demokráciát szabotáló nagytőkések kezén állandó deficittel dolgoztak, deficitmentessé tettük. Bedig nem is olyan régen, amikor az államosításról volt szó, itt a törvényhozás házában sokat támadtak bennünket és azt állították, hogy az államosított bányák és nagyüzemek ráfizetéssel dolgoznak. Idéznem kell itt Barankovics képviselő úrnak 1948 február 10 -én. a költségvetési vitában elmondott beszéde egy részét. Barankovics képviselő úr akkor többek között a következőket mondotta (Olvassa): »Édes mindegy, hogy egy kedvezményezett kizsákmányoló osztály * zsebébe, •Agy a molochhá hizlalt bürokrácia feneketlen ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ V, évi fanuár hó 17-én, hétfon. 258 gyomrába vándorol a nemzeti jövedelemnek az a hányada, amelyet elsősorban a dolgozók életszínvonalának emelésére kellene fordítani-« Ez a költségvetés élénk cáfolata ennek a váldnak, amelyet a. nagytőke Barankovics képviselő úron keresztül itt a parlamentben hangoztatott. Nem mindegy, hogy kinek a zsebébe vándorol a nemzeti jövedeleminek az a bizonyos hányada, mert, ha az a népi demokrácia államának kasszájába kerül, akkor az állam azt új beruházásokra fordítja, amivel nemcsak a termelést fokozza, hanem a dolgozó nép életszínvonalát is emeli. Eddigi eredményeink kétségtelenül nagyok, de ezeket fokoznunk kell. Az a célunk, hogy a munka termelékenységét tovább emel" jük, az önköltséget leszállítsuk és a termelés területén bevezessük a legnagyobb takarékosságot. A munkásság az üzemekben már eddig is komoly eredményeket ért el ezen a téren es nem kétséges, hogy a jövőben még nagyobb eredményeket fog elérni. T. Országgyűlés! Az ipari beruházások mellett a költségvetésben igen fontos helyet foglalnak el a mezőgazdasági beruházások, de a földmívelésügyi költségvetésen túlmenően is elősegítjük mezőgazdaságunk nagyarányú fejlődését. Itt meg kell jegyeznem, hogy a mezőgazdaság fejlődése nem képzelhető el az ipar nagyarányú fejlődése nélkül. Az ipar fejlődése nemcsak az ipari munkásiság és a városi lakosság jólétét szolgálja, hanem egyenesen feltetele egész mezőgazdaságunk fejlődésének iáNem képzelhető el például mezőgazdaságún k gépesítése nagyiparunk nagyfokú kifejlesztése nélkül, már pedig mezőgazdaságunk kiemelése évszázados elmaradottságából nem képzelhető el anélkül, hogy ne gépesítsük mezőgazdaságunkat. Mezőgazdaságunk gépesítése terén a legnagyobb jelentőségű lépés az Állami Mezőgazdasági Gépüzem létesítése volt. Már az elmúlt évben létesített 110 gépállomás megmutatta, hogy a gépesítés milyen hallatlan segítséget jelent az iganélkül dolgozó parasztságnak és egész mezőgazdasági termelésünk színvonalának emelése szempontjából. Az ország minden részéből újabb és újabb gépállomások felállítását kéri és sürgeti a dolgozó parasztság. Mezőgazdasági gépiparunk fejlődésének köszönhető, hogy dolgozó parasztságunknak ezt a kívánságát a hároméves tervben eredetileg előirányzott mértéken túlmenően is teljesíthettük, Az 1949. évre tervezett 2530 traktornál többet, 3000-nél is jóval többet fogunk a mezőgazdaság szolgálatába állítani- Hog*y ennek milyen nagy jelentősége van a dolgozó parasztság részére, az abból is kiderül, hogy a traktorállomások traktorai centiméterenként 2 forintért szántanak, ami 15—20 centiméteres szántás ecetén 30—40 forintot jelent katasztrális holdankint. Ellentétben a miagántraktorokkal, amelyek még ma is 50—60 forintért vagy uzsorabérért mennek el szántani. De a költségvetésen belül nemcsak traktorna van hatalma« összeg előirányozva. Mezőgazdasági gépiparunk ezen túlmenően 2500 traktorekével, 650 cséplőgéppel, 18.000 lókapával, 12-000 foga toseké vei, azonkívül 500 vetőgéppel s egyéb mezőgazdasági gépekkel és eszközökkel siet a mezőgazdaság segítségére. Az állami birtokok fejlesztésére is komoly összeget fordít a költségvetés. Az állami birtokok, hogy elfoglalhassák méltó helyüket a magyar mezőgazdaságban, átszerveződnek és .17