Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-96

211 Az országgyűlés 96. ülése 1949, mi Fel-őbíróságot később az 1927:XX. üte. meg­szüntette. Az 1935: VII. te. a kereskedelemügyi mi­niszter úr hatáskörét külön választotta és iparügyi miniszteri ál'ást szervereit. E tör­vény végrehajtása során a Szabadalmi Bíró" ság feletti felügyelet szintén átkerült az ipar­ügvi miniszter úr hatáskörébe. A kormány a múlt év folyamán 11.950/1948. Korm. sz. rendeletével Országos Taalmányi H'vatalt állított fel, '"melynek .feladata, a ta­lálmányok keletkezését, létesítését előmozdí­tani és azok ipari értékesítését — főleg a há­roméves terv és az ötéves terv folyamán — előmozdítani, vá'amint megfelelő jutalmakká! e juttatásokkal támogatni az ilyen új ipari és egyéb szabadaImákat. Ennek a h'vataltnak a felügyelete a rendelet szerint a miniszterelnök úr hatáskörébe tartozik, aki ezt a hatáskörét eiz Országos Tervhivatal elnöke útján gyako­rolja. Minthogy a Szabadalmi Bíróság és az Országos Találmányi Hivatal hasonló ügy­körben működnek, kívántosnak mutatkozott a Szabadalmi Bíróság feletti felügyeletet is el­vonni az iparügyi miniszter úrtól és a minisz­terelnök úrra átruházott hatáskörben az Or «zágos Tervhivatal elnökére bízni. E tárgyban rendelkezik tehát akként ez a most ismertetett törvényjavaslat, hogy a Sza­badalmi Bíróság feletti felügyeletet a törvény hatálybalépésétől kezdve az Országos Tervhi­vatal e.nöke útján a miniszterelnök úr gyako­rolja. A két haisiouló hatáskörű szerv felett tehát ez a javaslat most egységes felügyeletet rendszeresít. Felmerülhet itt az a kérdés, hogy ha a felügyelet egyeszerűsítése és egv-égrsítése így mpgtör'éúk és az az Országos Tervhivatal e^~ hőkének hatáskörébe fog tiarrtoani. mi szükség van akkor tulajdonképpen e két külön SIZBTV, az Országos Találmányi Hivatali 1 éis a Szabadieilmi Bíróság" fenntartására. Amint már az előbb említettem, az Országos Találmányi Hivatal adminisztratív szerv, amely a találmányok ke­letkezését, ipari értékesítését, jutalmazását és hasznosítását hivatott a tervgazdálkodás cél­jai érdekében előmozdítani, míg a Szabadalmi. Bíróság a szabadalmakra és az ipari tulajdon körébe tartozó egyéb tárgyakra, tehát a véd­jegyoltalomra, a gyári és üzemi minták oltal­mára, valamint az áruk származási helyére vonatkozó ipari tulajdon védelmére, a magán­jogi igények eldöntésére és ezek nyilvántar­tására és bejelentésére .vonatkozó kérdéseket tárgyalja- Ez tartozik tehát a Szabadalmi Bí­róság hatáskörébe. A két hivatalnak tehát hasonló, de termé­szetesen nem azonos a hatásköre. Ennek a bíróságnak tartozik a hatáskörébe ezenkívül egy egészen külön elhatárolt matéria is, ez pedig az ipari tulajdonra vonatkozó ama nemzetközi egyezménvek végrehajtása, ame­lyeket a párizsi, a hágai, a washingtoni és a londoni nemzetközi egyezmények tartalmaz­nak. Az erre vonatkozó 1932. évbeli 4300. sz. rendelet kifejezetten^ előírja,^ hogy e nemzet­közi egyezmények végrehajtása a Szabadalmi Bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyancsak megmarad a Szabadalmi Bíróság hatásköré­ben a szerzői jogra vonatkozó 1921 :LIV. tc­ben megállapított hatáskör. Nevezetesen az álnevű szerzők valódi nevüket bejelenteni tar­toznak a szerzői jog érvényesítésének fenu­évi január hó 14-én pénteken. 212 tartása végett és ebből a célból a Szabadalmi Bíróság vezeti a szükséges lajstromot és végzi az ebbe a lajstromba való beiktatásokat. Ilyen körű menyek között tehát továbbra is teljes mértékben fennáll annak szüksége, hogy e két külön szerv a maga külöin hatás­körében tovább is fennálljon és működjék, ellenben mind elvi, mind per'iig szakszerűségi szempontokból kívánatos e két szerv egységes felügyelet alá helyezése, aminek megvalósítá­sára ez a törvényjavaslat hivatott. Ezek az indokok természetesen indokolják azt is, hogy azt á hatáskört, amelyet legújab­ban az 1948:LII. te. a Szabadalmi Bíróság egyes alkalmazottainak végelbánására vonat­kozólag az iparügyi miniszter úrnak biztosí­tott, a törvény hatálybalépésétői kezdve szin­tén a miniszterelnök úr átruházott hatáskör­ben, az Országos Tervhivatal elnöke útján fogja gyakorolni. Mindezek alapján tisztelettel kérem az or azág'Tyűlóst, hogy a törvényjavaslatot m'md általánosságban, mind részleteiben elfogadni méltóztassék. (Taps a kormánypártokon) ELNÖK: Kíván valaki a törvényjavaslat­hoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki mem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Szabadalmi Bíróság felügye'étéről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében» általánosságban, a részletes vita tárgyául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a tör­vényjavaslatot eredetei szövegezésében, álta­lánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait. A címet és az 1—2. §-okat az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogadja.) ELNÖK: Ezzel a törvényjavaslatot az országgyűlés részleteiben is elfogadta­Napirendi szerint következik az iparos­tanulóikról és a kereskedőtanulókról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Magyar Dolgozók Pártja a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Paraszt­párt és a Független Magyar Demokrata Párt jelentettek be szónokokat éspedig Nenn György, Huszti Dénes, Gosztonyi János és Tóth Pál országgyűlési képviselőket. Az or­szággyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Török István előadó urat illeti a szó. (11.00) TÖRÖK ISTVÁN (d) előadó. T. Ország­gyűlés! Az országgyűlés közgazdasági, közV kedésügyi, valamint közoktatásügyi biziottsága az iparügyi miniszter úr által benyújtott tör­vényjavaslatot az iparostamulókról és keres­kedötanulókról változatlanul elfogadta. Ez a törvényjavaslat az iparos- és keres­kedőtanulóképzésben a hazánkban bekövetke­zett politikai és gazdasági változásoknak meg­felelően mélyreható reformokat hajt végre, hogy az iparos- és kereskedőtanulóképzést szakmai és erkölcsi tekintetben egyaránt a népi demokrácia követelményeinek megfelelő színvonalra emelje.

Next

/
Thumbnails
Contents