Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-64
177 Az országgyűlés 64. ülése 1948. évi április hó 28-án, szerdán. 178 kommunistapártvn és a szociéldemohrattÉpárion-) A törvériyjiaivaial-atiiak indokolása! szerint célja az, hogy a magyar nagyipar államosítását megvalósítsa;. Ezzel kapcsolatban én ie rá kívánok mutatni arra, hogy az országgyűlés 54. "ülésem Vajdai Imre' államtlitikár 1 úr az ipairügyi tárca költségvetési vitájában elmondott beszédében a nagyipar fogalmát Magyarországon a legalább ezer munkást fog-' lallíkoztatő vállalatban vélt© meghatározni(Ellentmondások a kommun istap úrton és a szwciáld&mokratapértom<. —-.. ZENTAT Béla (W): S^ó sincs róla! — Felkiáltások a kommunistapárton: Nem igaz!) Nyilván az ennél kevesebb munkást! foglalkoztató vállallatok a közép- és kisvállalatok sorába tartoznak. Az államtitkár úr meghatározásának megfelelően a javasltait, amiifcor a nagyipart kívánja álla-, mosítani. csupán az ezernél több munkaváTlia>lót fogílállkóztató vállaltaitokra ttarjedhetne ki. Barankovies képvisel'őtárslani már idézte az államtitkár úrnak a kormány nevében ugyan csak ia vita során tett ígéretét, hogy a középiparhoz sem fognak hozzányúlni! Kérdem tisztelettel, hia a kormány nevében ilyen kijelentés hangzott el háromszor osten is megerősítetten a parlamentiben és most ennek ellenéire túlnyomóan mégis középüzemeket államosított k. hogyan hihessen a magyiatr nép ezeku+án a kormányzat ígéreteiben? (Nagy zaj a kommunista- és n szociáldem/okratapárt soraiban. — OLÁH Mihály (kp): Magának semmi köze a magyar néphez. — SATJEE n v"ző (szd): Maiguk ne hivatkozzanak a magyar népre. — Az elnök csenget- — NAGY T^íroly /kp): Milyen jogcímen hivatkozik a népre. Ezzel akarja lelkiismeretét elaltatni! — MÓN1TS THésné: Kinek a nevében beszél 1 — Közbekiáltás a, kommunistapártön: A szökevények nevében! — Zaj.) ELNÖK Csendet \^rpk. képviselő urak. MATHEOVITS FERENC (dn):T- Országgyűlés 1 ! Méltóztassék elgondolni, hogy yadjon az egyéni ízlésre, a gyáros szakképzett séeére. mozgékonyságára és személyi öszszek öt teleseire alapozott műipari vállalatolknáll, mínt a szűkebb hazámból. Péosirőil ismert Zsnlnay majolika és faveuee gyárnál, vtalev ÍI Hamerli kesztyűgyárnál, amelyek inkább luxuscikket gyártottak, semmint tömegtermelésre voltak beállítva, szállítani tekintélyes mennyiségben külföldre szállítottak d tulajdonosaik felmenői szegény kézművesből küzdöttek fel magukat és építették ki gyáraikat a magyar ipar dicsőségére. •. (Élénk ellentmondások a kommunista- és a szociátdemokmtapárton. — MALASITS Géza (szd) közbeszól!. — ZENTAT Béla, (kp): KizsákmánvoH nv. a gyár!) ELNÖK: 'Csendet kérek! MATHEOVITS FERENC (dnh ... mire volt jó az áMaimosítás. miben volt - például ezeknek a vállalatoknak monopolhelyzete, s mintán a. külföldre szállították, mivel uzsorázták ki példáuil a belföldi fogyas'ztóközönságet^ (ZENTAT Béla (kp): Majd megmagyarázzuk!—Zaj-) S mindemellett a leghatározottabb °n kétlem, hogy az ilyen típusú speciális műioari vállalatoknál erediményes lehetne laz állami vezetés. (ZENTAI Béla (kp): Szigetelőt nem csináltak! 1946^ban szabotálták a termelésti!) ./•>.-"• * .: • ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. T. Ház! Az államosítás problémájánál fel kell tennünk a kérdést, egyáltalában mely eseti a k /£?^í"iT ez az e ^ m üzemeknél az államnak? (Közbekiáltások a kommunistapárton: Ne féltse az államot! — Egy hmta a magyar üemokratapafton: Ez igaz!) Nyilván akkor, ha az állami kezelés mellett az üzem jövedelme meg fosna haladni az eddig magánkézben vott üzem által fizetett adót. továbbá, ha elegendő tokét tud egybe gyűjteni ahhoz, hogy további munkaalkalmakat teremthessen és saját fejlődését biztosíthassa. Őszintén meg kell mondanom, hogy erre nézve megnyugtató garanciát semmiben nem látok, (MÓNTJS Illésné (szd): Mit látunk!) s hogv a már előttem szólott szavaiba beleka-ncsnlódj-ra. nem látok a következő okokból. (Közbekiáltás a kommunistamárton: Azért nem lát, mert nyugatra kacsint!) Az állami kezelés és ellenőrzés még egv újabb bürokratikus tehertétellel terheli a vállalatokat. Az állami akarat keletkezése és végrehajtása lényegesen lassúbb ezeknél a vállalatoknál- mint p magánkézben lévő üzemnél, s így kevésbbé les^ mozgékony. (Ellentmondások a kommunistaés a szociáldemokraiapárton.) alkalmazkodó a piacon, mint eddig. A tipuseikkek gyártása nem mindig emeli a jövedelmet, mert a tömeggvártás gyakran a minőség rovására megy. OSZOMOLYAI Ágostonné (kp): Ne féltse a munkást, meg a parasztot, megfelel annak a tipusáru! — Zaj.) A szabadverseny kizárásával a gyár nincs kényszerítve, hogy berendezését tökéletesítse., gépi ereiét modernizálja, az egyéni találékonvság — miután kevesebb elismerésben részesül — nem lendíti előre a vállalatot. (Effu hang a, kommunistapárton: Meghívjuk á vállalatvezetők értekezletére előadónak!) Mivel a válialatok nagyrésze a tulajdonos személvi hitelképességére, knl- és belfölHi összeköttetéseire volt építve, félős, hogy ezek az államosított üzemek^ részér.p elvesznek. Az eddigi szakember belvérp többnvíre pártember kerül. (ZENTAT Béla (kn): Többnyire uártpmberl Jó szakember! Meg lehet nézni! — Zaj. — Az elnök, csenaet.) T. Orszáargvűlós! Nagyon félek ezek miatt, hogy ez az űiabb államosítás nem hasznot, hanem újabb deficitet fog csak jelenteni, vagy ha fog is jövedelmet hozni, ez semmivel sem focn a meghaladni a vállalat eddia 1 fizetett adó !iát. (OLÁH Mihálv (kp): Amerika felé kevesebb megy el biztosan!) Tekintettel arra, hoa-v a szociális szempontokra is többször történt e javaslatnál hivatkozás, röviden ezzel a kérdéssel is foglalkozni. kívánok. A probléma, amelyre itt felelnünk kell. röviden így szól: nagyobb garanciát jelent-e a munkavállaló felé az államosított vállalat, mint a magánvállalat 1 ? (NAGY Károly (kp): Természetesen!^ A magánvállalatnál a munkás védelmet kanhatott az államtól- az áil'ami vállalatnál azonban nem tudom, hogy kihez fog fordulni. (Közbekiáltás a kommun\<ti)a f ~ parton: Önhöz! — BALOGOT Tnz«ef ''kp 1 *: Csendőröket kell küldeni! — TÖBÖK István Hvp): Nem meery a biró úrhoz védelemért!") Nem valószínű, ho8"v az állami mindenhatóság önmagával szemben pl. egy gazdasági válság esetén túlbatékonv segítséget tudna nvur tani. Ugyanakkor példán! ~.z infláció* időkén ** magánvállalatok tulaidonosai saiát ártóvtárgvaik eladásával is igyekeznek munkabérfizetés iránti kötelezettséíreilínek erejüket meghaladó mértékben eleget tenni. (Zaj.) 12
