Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

141 Az országgyűlés 64. ülése 1948, pontját jelentenie annak az iparügyi minisz­tériumban most már folyama'bam levő átszer­vezésnek, amely korszerűsített és a mai gaz­dasági struktúrának megfelelő miniszté­riummá akiarja tenni az iparügyi miniszté­riumo'. Ezen a gazdasági politikán keresztül kell törekedni arra, hogy a magyar paraszt­ság i s 'végre H;udja hajtani a, mlagyar munkás­ság ós értelmiség segítségével a mezőgazdaság gépesítéstét ós ezen keresztül tudja letérni a magasabb emberi éle 1 színvonalját. {Meg vagyok róla győződve, hogy az egyas ipari vállalatok akarni tulajdonba vételéről szóló törvényjavaslat messzemenően szolgálja ezekiet a szempontokat, amelyekről beszéltem, és ezért a magam és 1 pár era (nevében örömmel fogadom el a javaslatol (Hosszantartó nagy i'aps a kormánypártokon,) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést fel­függesztem. (Szüne': 13.23—14.10.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitóim. Szólásra következik a kijelölt szón )kok közüli HEGYESI JÁNOS jegyző: Scbiffer Pál! SCHIFFER PÁL íszd): T- Országgyűlés! Az elmúlt hetek politikai eseményei ós hangu­lata arra engedtek következtetni, hogy a ma­gyar inép körében, az elénk táruló fej 1 adatok megoldásai érdekében, s a r múlt eseményeiből Vjaló tanulság eredményeképpen egy nagy ösz­szefogas, egy nagyobb, harmonikusabbi egy­ség fog kialakulni.. Éppen ezért volt jelentős és érdekes ennek a törvényjavaslatnak a napi­rendre tűzése és tárgyalása, hogy képet nyer­jünk, megállapíthassuk, i vájjon a magyar de­mokrácia {parlamenti elVnzéke ugyancsak át­érzii-e a történelmi idők jelentőségét, ugyian­esak tudomásul veszi-e, hogy az ország, a nép érdeke megkívánja az építőszándékú erők be­csületes összefogását. Ebben a vonatkozásban ós ebből a,'szempontból vizsgáltuk a tegnapi és a mai napon is azt a magatartást, amelyet az ellenzék tanúsít. Őszintén szólva- amikoir Barankovies igen t. képviselőtársunk első szavait hallottuk, még ha tarta'milag pontosan megérteni és meg" fogni nem is lehetett elméleti síkon, elvontan tartott és gyakorlati vonatkozásban kevés kon­krétumot taríalmiazó fejtegetését, az alap­hangja, a hangsúlyozása olyan volt, hogy kezdtünk reményeiket táplálni- Kezdtük azt a hitet, azt a feltevést magunkévá tenni, hogy az ellenzék eme illusztris képviselői tudomásul veszik a történelmi idők történelmi feladatait­Elme etileg és gyakorlatilag is helyesnek tart­juk, ha íaz ellenzék kritikát gyakerol, helyes­nek, szükségesnek, kötelezőnek tartjuk, ha az ellenzék építő bírálatával segíti a kormány te­vékenységét, alkkor is, ha tudomásul veszi, hogy a kormány feladata az ország létének és fejlődésének feltételeit kimunkálni, akkor is, ha tudomásuil veszi, hogy e eéMk érdelkében a kormánynak néha kell népszerűtlen intézke­déseket tennie, kell olyan intézkedéseket ten­nie- amelyek ideiglenesen ese^eg az ország egészét, vagy pedig oz ország néneiseégének egy kicsiny rétegét kellemetlenül érintik. Ha a napirenden lévő javaslatot vizsgál­juk, akkor ezt a javaslatot sem lehet és nem szabad más szempontok figyelembe vételével évi április hé 28-án, szegráán. 142 vizsgálnunk, mint hogy szolgálja-e az ország javát, az ország fejlődlését, létét és biztonságát, és az ellenzék kifejtett kritikáját sem szabad másként értékelnünk, mint hogy ebben a vo­natkozásban hozzáad-e a kormány .iószáaadé" kaihoz, vagy elvesz belőlük. A felszabadulás után a magyar ipar kapa­citása 53.3°/o volt. Ezt a kapacitást sem, tudta kifejteni nyersanyaghiány és más nelhézségek következtéiben- A magyar mezőgazdaság pedig az ismert ós sok esetben itt elLmomdott okok miiatt nem volt abban «iz állapotiban, hogy az ország lakosságának szükségleteit a megszo­kott színvonalon kielégíthesse. Ilyen körülmé­nyek mellett, ilyen feltételek között kellett a magyar demokrácia kormányának hozzáfogni a minimális emberi egzisztencia számára! az életfeltételek megteremtéséhez, az ország meg­maradásának és jövőjének biztosításaihoz. Ennek egyik döntő faktora volt a föld­osztás, másik döntő, nem lebecsülendő faktora a szénbányászat államosítása. Itt röviden, mégegyszer visszatérve rá, foglalkozom evvel a kérdéssel, mert nem mindig jól és kellően értékelik a magyar gazidasági életnek ezt' a szektorát. Ha annakidején, rendkívüli álla­potok közlött a magyar kormány nem államo­sítja a szénbányászatot és nem követ el mindent, hogy ennek segítségével a közlekedés', az ipar fungálhasson, a lehetséges vérkeringés r SÍZ ország ereiben működjék^ akkor életképes Magyarországról, élő és önálló Magyarország­ról ma nem beszélhetnénk. Abban, hogy sike­rült az ipart jelentős mértékben újjáépíteni, sikerült a földreformot megvalósítani ós annak eredményeként életképes kisparaszti birtokokat létesíteni, döntő, természetesen köl­csönhatáson alapuló szerepe volt az államosí­tás eredményének a szénbányászatban és — ezt vihetjük tovább — az eddig államosított szektorokban:. Azt. hogy a gépesítés területén fejlődés van minden vonatkozásiban, hogy kötelezettségeinknek a dolgozó nép felé is és nemzetközi vonskozáshan is eleget tudtunk jó becsülettel tenni, jelentős mértékben az eddigi államosítás eredményének és tényének köszönhetjük. Az államosítást nem politikai jelszónak, nem^ egyszerűen politikai programmnak te­kintjük és tartjuk.^Az államosítás számunkra eszköz a dolgozó nép életszínvonalainak emelé­sére. Eszköz a hároméves terv sikeres végre­hajtására, a magyar gazdasági élet válságok­tól mentessé tételére ós őszintén hozzátesszük eszköz a szoeializmas építő munkájában is. (Taps a kormánypártok sormoan.) Nem párt­érdek az államosítás, nem egyszerűen osz­tály érdefc az államosítás sokkal, de sokkalta több ennél: az ország, az emberi társadalom érdeke. Sok ellenvetéssel találkozunk most is, találkozitunk a múltban is és lehet, hogy- talál­kozunk még a jövőben is az államosítás gon­dolatával és gyakorlatával szemben. A leg­súlyosabb,^ legtöbbet hangoztatott és talán legmeghatóbb színekkel ecsetelt ellenérv, hogy az államosítás sérti a munkával szerzett mia>­igántulajdon elvét. (BITCHINGER Manó (szd?: A mások munkájával szerzettét!) Elfogadom ezt az érvet és engedjék meg, hogy ha elfo­gadtam, meg is vizsgálhassam, hogyan áll világszerte, nemcsak Magyarországon, ennek a munkával szerzett magántulajdonnak a léte, eredete ós természete. A kapitalizmus kifejiődósi 'időszakát, a XVIII. század végét veszem csak vizsgálat tárgyául. Nézzük mer azf a két országot, amely ma, ebben az idő-

Next

/
Thumbnails
Contents