Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-64
115 Az országgyűlés 64, ülése 1948. vatal állandó gyakorlata szerint is mindig középipiari üzemnek minősült ós amely az államtitkár úrnak a kormány nevében adott meghatározása szerint is feltétlenül középipari vállalatnak minősítendő. Az álíkmtitkár úr meghatározásának ugyanis a magyar iparstatisztikai tudomány és a Statisztikai Hivatal középiparfogtalma nem mond olyan nagyon ellent. Az államtitkár úr ama meghatározásával, 'hogy nádunk már egy ezer munkást foglalkoztató vállalat is nagyiparnak tekintendő, még összeférhet az az álláspont, hogy egy 900, 800 vagy ennél esetleg kevesebb munkást foglalkoztató vállalat nagyipari üzem, de az államtitkár úrnak e meghatározásával olyan meghatározási semmiképpen sem fér össze, amely a középipar fogalmát magyar vonatkozásban lineárisan a száznál kevesebb munkást foglalkoztató vállalatok körére szűkítené. Mivel oedig a kormány nevében nyilatíkozó államtitkár úr 1948 február 26-áni kijelentette, hogy a magyar középipari vállalatok államosításáról nem lehet szó, sőt ezek államosítása végrehajthatatlan és célszerűtlen, ezért meg kell állapítanom, hogy e törvényjavaslat intézkedései nem ugyan teljes egészükben, de jelentős részükben homlokegyenest ellentétben állanak a kormány nevében másfél hónappal ezelőtt itt elhangzott ünnepélyes nyilatkozattal. (Uqv van! Ugy van! a néppárton. — MÉSZÁROS ÖdJön (dn): Ünnepélyes szószegés!) Talán szabad azt az óhajunkat nyilvánítani, hogy szeretnénk megismerni azokat az egy hónap alatt bekövetkezett változásokat, amelyeíkl az 1948 február 26-átn még végrehajthatatlan és célszerűtlen államosításokat 1948 március 25-én már végrehajthatókká. célszerűekké, sőt kikerülhetetlenekké tették. Azt ugyanis egy ^ pillanatra sem lehet feltételezni. hogy ilyen lényeges kormánypolitikai szándék tekintetében akár az államtitkár úr, akár bárki más tudatosan alkart volna bennünket megtéveszteni. Nem viglals'ztaló azonban az sem, ha csupán az előrelátás hiánya forop fenn, mert vezetni lányegéban annyit tesz. mint előrelátni. A tervezésnek pedig — s aiz államtitkár úr a Tervhivatalnak is elnöke — egyenesen alapszempontja, — hogy filozófiai nyelven szóljak; céloka — hogv előre állapítsa meg a teendőket (Ugy vto\n! Ugy van! <r néppárton.) A kormánynyilatkozatok ós kormánycselekedetek iklözötti ellentmondás >a legkevésbbé alkalmas az óllfl,mpoligérok kormány iránti bizalmának megerősítésére. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Mi az államtitkár úrnak a kormány nevében tett kijelelntóseit mindenesetre komolyan vettük. Az államosítás körét illetően ma sem volna vita közöttünk, ha! a kormány a törvényjavaslat megszerkesztésében február 26-J ígéretétől el nem tér. (SCHTFFER Pál (szd): Csak ez az egyetlen ok?) A körtl a terjedelmet illetően. A kártalanítás stb- más kérdés! (JUSTTTS Pál (szd): Mindig van valami baj. képviselő úr!) Sajnos, nem mi tehetünk róla! (Derültség a néppárton. — JUSTUS Pál (szd): Mindéin államosítással baj van! — Zaj és ellentmondások a néppárton. — Az elnök csenget- — PIROS László (kp): A síbolás nern fáj? A sok millió, amit asz országból elvittek?!) Dehogynem. (Zaj. — Az elnök csenget. — 11.30.) T. Országgyűlés! Hadd végezzek ezzel -EZ érvvel, amelyet a képviselő úr most a vitába bedobott és amelyet már többször hallottam: évi április hó 28-án, szerdán. 118 hogy a síbolások, a tőkekivonások megakadályozása céljából kellet ehhez a rajtaütésszerű, széleskörű államosításhoz nyúlni- (Egy hang a kommunistapártróh Nagyon isi kellett! Nagyon szomorú, lenne, ha, amak a széleskörű felhatalmazásnak! birtokában, amelyet tegnap meghosszabbítottunk, s a hároméves terv végrehajtásához adott felhatalmazás birtokában a kormány semmi néven nevezendő más remediumot nem tudott volna találni arra B hogy a tőkéket az országból ki ne síből ják. mint pusztán az ilyen államosításit, (Élénk taps a néppárton- — PIROS László (kp): Ez a legbiztosabb! Ez a legmegfelelőbb! — JUSTUS Pál (szd): Megelőzésről va,n szó!) Lett volna elég alkalmas más remedium. (Nagy zaj. — DÖBRENTEI Károlyaé (kp): Az előbb azt mondta a. képviselő úr, hogy a kapitalizmus élten van! — JUSTUS Pál (szd): Most kellene előrelátni, képviselő úr! — RUDAS László (kp): Ő mindig hátulról Iáit előre! — Zaj a néppárton-) ELNÖK: Csendet kérek, képviselő urak! — Tessék folytatni! BARANKOVICS ISTVÁN (dn): Az eddigi államosítások következtében még logikus lett volna és egy egységes iparpolitikai koncepcióba is beleiUeszitihető lett volna, ha az állam a nagy texiolipairi, vegyipari, gyógyszeripari üzemeket, illetve általában mindazokat az üzemeket belevonja az államosítás, körébe, amely üzemeik iparszervezetileg elválaszt-h: tatlanok a már államosított üzemektől, tehát amelyeknek államosítása egy ipar racionális és vertikális felépítésével indokolható lett volna. Nem ütköztünk volna meg tehát azon, ha most azok a vállalatok 1 kerülmelk államosításra, amelyek — Vajda államtitkár úr általánosabb jellegű kifejezésével élve — típusban — gondolom azt értik rajta, hogy iparszervezetileg is — nem különböznek a már államosított vállalatoktól. (Egy hang a kommunistapártról: Ejnye! Ejnye!) Ha azonban a száznál több munkást foglalkoztató vállalatokat állami tulajdonba veszszük, (RUDAS László (kp): Az is típus!)—tudom, del iparszervezetileg nem egységes (RUDAS László (kp): De típus! — Derültség a néppárton.) — akkor a legvegyesebb típusú, ipairszervezetLleg egyáltalán nem egységes vállalatokat vonnánk be az államosítás körébeT. Ház! Ném járulhatunk tehát hozzá ahhoz a sommás eljáráshoz, ; mellyel a kormány a száznál több embert f oglalkoztató vállalatokat egyetemlegesen az államosítás körébe vonta, ahelyett, hogy a szakszlerű ós megfontolt, iparszervezetileg- w, indiofcolt államosítási tervét követte volna, különbséget téve az iparvállalatok között. Az ilyen lineáris államosítás megfelelhet valamely ideológiának, de iparpolitikai koncepciót nem. tudok benne fe'ifedeani, mert valamely vállalat iparpolitikai minőségét és, jelentőségét nem kizárólag a munkások és a foglalkoztatottak száma adja meg, hiszen minden iparágban a vállalat iparpolitikai jelentősége tekintetében különböző a foglalkoztatottak számának jelentősége. (FARAGÓ György (szd): Ezért kellett a százon aluliakat is államosítani!) A merőben felesleges, sőt a közérdek szempontjából! káros államosításra példakép megemlítem a nyomdaipari és az építőipari vállalatok; lineáris államosítását. (JUSTUS Pál ' (szd) gúnyosan: A Szent Istváín Társulat!) Nemcsak arról van szó, arról nagyon keVeset