Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-90
1103 Az országgyűlés 90. ülése 1948. volna, hogy nem nyúltunk volna a nagyvagyónokhoz, kártérítést fixettünk volna a bányabáróknak, a forintot nem tudtuk volna megszilárdítani és alkudozhattunk volna külföldi kölesönért. Vájjon nem ugyanez volt-e a helyzet a hároméves tervnél is é«s vájjon nem ugyanez a helyzet a mezőgazdaság újjászervezését, a szövetkezeti termelési befejezését illetően isi Ugyanez a helyzet- A hároméves tervet, azt, hogy az ország három év alatt a saját erejéből felülmúlja a háború előtti termelési életszínvonalat, 1947 elején a polgári közgazdaság és politika képviselői ugyanúgy ábrándnak, illúziónak i minősítették, mint 1946 nyarán a stabilizációt, amikor megtörtént, hogy kint a vidéken a kormány tárcát viseiő reakciós miniszterei maguk minősítették agyrémnek a stabilizációt. A hároméves tervet ugyanilyen agyrémnek minősítik. A marxisták viszont a hároméves tervet összekötötték a bankok a nagyipár államosításával, a nagytőke gazdasági és politikai befolyásának felszámolásával, a kormányzatból való eltávolításával, és mindezek árán a demokratikus erők támogatásával elérték, hogy ma. a hároméves terv első évfordulóján termelésünk elérte a háború előtti termelés színvonalát és< a térvet nem prolongáljuk háromról négy vagy öt évre, hanem a terv befejezését két év és öt hónapban irányoztuk elő és erre az időre be is fejezzükUgyanez a helyzet ma a mezőgazdaság újjászervezését illetően is. Nem kétséges, hogy a mezőgazdaság újjászervezése minden eddiginél nagyobbmérvű ós hosszabblejáratú fel" adat. Nemcsak arról van szó, hogy fásítsunk, a talajt javítsuk, új terményeket vezessünk be, hogy általánossá tegyük a műtrágya használatát, hogy gépesítsünk és ezáltal virágzó kertté varázsoljuk az országot, hanem arról van szó, hogy e sok évtizede fennálló célkitűzéseket, amelyekről a reakció szakemberei évtizedeken át csak fecsegtek, ma valóban megvalósítsuk- Ezeket megvalósítani azonban csak a kapitalizmus gyökereinek felszámolásával lehet. Arról van szó, hogy a mezőgazdaság újjászervezése ugyanúgy össze van kötve a falusi burzsoázia visszaszorításával, a kapitalista út elzárásával a mezőgazdaságban, mint ahogyan össze volt kötve a stabilizáció és a hároméves terv feltételeinek biztosítása a nagytőke gazdasági és politikai hatalmának felszámolásával. (Ügy van! a dolgozók pártján.) A reakció ugyanolyan reményeket fűz az új feladat csődjéhez mint a stabilizáció, illetőleg a hároméves terv bukásához. Nem # kétséges, hogy ugyanúgy csalódni is fog, mint a stabilizációhoz és a hároméves tervhez fűzött reményeivel kapcsolatbanMi ennek a biztosítéka? Ennek a biztosítékai eddig elért eredményeink: az, hogy a magyar demokrácia az elmúlt bárom év alatt megteremtette a következő lépésnek úgy a gazdasági, mint politikai feltétöleit. Biztosítéka ennek továbbá az. hogy a magyar demokrácia vezetésében ma döntő és irányító szerepe van a munkásosztály vezető szerepe révén a marxizmus-leninizmus ideológiájának, Ennek n az elméletnek helyes alkalmazása volt az előfeltétele 1917-ben az orosz munkásosztály győzelmének a cári önkényuralom és a vele összeforrott kapitalista rendszer felett- De ennek évi december hó 10 én, pénteken. 1104 az elméletnek fel nem becsülhető jelentősége van a mi nemzeti katasztrófánk terhétől sújtott, évszázados szolgaság által hátratartott országunk számára is. Ha az elmúlt száz esztendő két forradalmának tragikus bukását és az új demokratikus Magyarország eredményes fejlődését tekintjük, nem lehet elfeledkeznünk arról, hogy az 1848/49. és az 1918/19- évi forradalmaink bukásában nemesak a társadalmi és politikai ellentmondásoknak és nemcsak a politikai erők elégtelenségének volt szerepük, hanem ezzel kapcsolatban nem kevésbbe jelentős szerepe volt a -vezetésre hivatott erők ideológiai fejletlenségánek iis. (ügy van! a dolgozóknál) Nem kevésbbe jelentős szerepe volt annak, hogy a vezetésre hivatott erők nem voltak tudatában, nem látták világosan a forradalom győzelmének társadalmi, és politikai követelményeit., 1848/49-ben a márciusi értelmiség csak 1849 tavaszán illetőleg nyarán és akkor sem a maga egészében ismerte fel az agrárkérdés jelentőségét- Nem kis része volt ebben annak, hogy nem volt ereje más irányt adni az eseményeknek. A márciusi baloldalt forradalmi lelkesültség hatotta át, a párizsi forradalmat tartotta eszményképének, de nem mélyedt el eléggé sem a feudalizmust messzemenően felszámoló francia forradalom, sem a magyar viszonyok tanulmányozásába, ahol az elmaradt viszonyoknak megfelelően az agrárkérdésnek a forradalom szempontjából még nagyobb jelentősége volt. S mert nem mélyedt el eléggé, nem ismerte eléggé a forradalom győzelmének követelményeit, ezért engedett a nemesi opportunizmusnak és a jobbágyság felszámolásának kérdésében átvette a középbirtokos os'ztálypO'ltikát, sőt 1848 nyarán még maga is szembe fordult a jobbágykérdés messzemenő megoldását követelő Táncsics MihállyalDe ugyanezt mondhatjuk el 1918/19-ről is, amnkor^ már a munkásosztály állt a forradalom élén, de . a munkásosztály fe ugyanúgy nem volt nemesafe politikailag, hanem ideológiailag sem felkészülve, mert a« ő veizetőrétege sem mélyedtél eléggé a«új kornak, a marxizmus forradalmi módszerének, a nemzetközi . haladás élenjáró elméletének ai magyar viszonyokra való alkalmazásában. Ugyanúgy engedett a marxizmus külsőleg, formálisan alkalmazó, a szocializmus jelszavaiban az opportunizmust átmentő szociáldemokrata jobból dalnak, mint 48 márciusának radikális értelmisége annaJöiídeijén a középnemesség opportunizmusának. Ha a két veszteséges forradalommal szemben az új magy"i» demokrácia győzelmes előrenyomulását, sikeres fejlődését tekintjük, ha ennek forrására akarunk rámutatni, — b álmos-izebbmenően" kedvezőbb belső és nemzetközi feltételeik mellett is — akkor lehetetlen rá nem mutatnunk arra: abba, hogy a magyar demokrácia z elmúlt három év alatt az utolsók közül a népi demokratikus országok élvonalába fejlődött, döntő része van annak, hogy a magyar demokráöia mai képviselői, és elsősorban a munkásosztály tanult a saját múltjából, megtanulta a nemzetközi haladás elméletének a magyar viszonyokra való alkalmazását. Ez a követelmény acaomban nemcsak a vezetésre áll, hanem áll általában is és éppen eaért nem feledkezhetünk meg arról, tuda-