Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
1065 Az országgyűlés 88. ülése 1948. így megy ki, egyszerűen kihágást követ eL Nem így van, igen t- képviselő úr, mert aki megkísérelte, hogy útlevelet kapjon és elutasították, azt azért utasították el, mórt a személyében rejlő körülmények folytán nem kívánatos a kimenetele,- és ha mégis; kimegy, akkor tudva sértette meg az ország érdekét, tehát nem enyhébb, hanem súlyosabb beszámítás, alá esik. Éppen ezért kérem a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot eiedeti szövegezésében, mindkét irdítvány elutazásával fogadja el. (Taps a dolgozók pártján-..) ELNÖK: (A, tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hegy a 48. §-t a bizottság szövegezésében elfogadja-e, szemben Matheovits Ferenc képviselő úr módosító indítványával. (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a 48. §-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a törvényjavaslat 49. §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 19—52. §-ait, amelyeket az országgyűlés hozzászólás nélkül elfoaad. Felolvassa az 53. §-t). ELNÖK: Felszólaló nincs. Az előadó úr kíván szólni. HAJDÚ GYULA (d) előadó: T. Országgyűlés! Ehhee; a szakaszhoz Gróh képviselő úr a következő kiegészítést indítványozza (olvassa): »IA törvényhozás meghagyja az igazság" ügyminisztériumnak, hogy a magyar büntetőtörvényeket, a katonai büntetőtörvénykönyvet is beleértve, egységes szerkezetben olcsó állami kiadásban adja ki.« Erre vonatkozólag a miniszter úr megadta a kellő felvilágosításokat. Azt hiszem egyébként, hogy ilyen adminisztratív intézkedés semmiképpen sem tartozik bele ennek a novelláinak a keretébe. Kérem tehát, hogy ennek az indítványnak a figyelmen kívül hagyásiáival a törvényjavaslatot ereoteti szövegében szíveskedjék elfogadni. ELNÖK: A vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy az 53. $4 a bizottság szövegezésében elfogadja-e, szemben Gróh József képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés az 53. §-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között a bűntettesek kiadatása és 1 a bűnügyi jogsegélv tárgyában kötött. Budapesten, 1948évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Lupkovics György előadó urat illeti a szo. LUPKOVICS GYÖRGY (kg) előadó: T. Országgyűlés! A nemzetközi egyezményeiket becikkelyező törvényjavaslatokat az országgyűlés egy régi, szerény nézetem szerint nem egészen helyes szokás szerint általában hozzászólás nélkül fogadja el, holott a nemzetközi évi november hó 26 án, pénteken. 1066 egyezményeket becikkelyeiző töryénvjavaslatok igénytelen nézetem szerint legalábbis olyan r fontosak, min* a többi törvényjavaslat. Legalá,bb olyan fontosak két okból: először is azért, mert egy nemzelközi egyezmény mindig az egyezményt kötő államok szuverenitásának önkorlátozását jelenti; yagyis lemondunk arról a jogról, hogy az egyezményben szabályozott kérdésben önállóan és egyoldalúan járjunk el; másodszor pedig azért, mert a nemzetközi szerződésnek mindig politikai jelentősége van azzal az állammal szemben valló viszonyunkban, amely állammal nemzetközi egyezményt kötünk. Ennek a mioi&t tárgyalandó törvényjavaslatban foglalt nemzetközi egyezménynek is nagy jelentősége van, egyrészt azért, mer* megerctótjük vele a szomszédos román népköztársasággal szemben fennálló ióvisízonyunkat, s'őt azt kimélyíteni akarjuk, másrészt azért, mert ebben a nemzetközi egyezményben néhány olyan rendelkezés van, amely a jelenlegitől eltérő jogállapottot fog kodifikálni ® amelynek egészen rendkívüli hordereje van. A rendelkezésemre álló egészen rövid időt tehát arra fogom felhasználni, hogy egészen röviden, szinte mogyoróhéjban tárgyaljam ezt az egyezményt és mutassak rá azokra az eltérésekre- amelyeket) ez az egyezménv a kiadatási jognak idáig kodifikált é& elfogadott rendszerével szemben mutait Erre az egyezményre azért volt szükség magyar-román viszonylatiban, mert az 1925: V. te.-ben foglalt régebbi magyar-román kiadatási és bűnügyi jogsegély szerződés a beállott háborúsállapot folytán hatályát vesztette. Szükséges volt Kehát a szerződésen kívüli állapotot egy újabb egyezménv megszövegezésével és törvénybe iktatásával megszüntetni. Az egyezmény 1. cikke a bűntettesek kiadatásaira és átszállítására vonatkozó általános rendelkezést tartalmazza, mondván, hogy kiadatásnak van helye a bűnvádi eljárás lefolytatása, illetőleg a már elítélt bűntetteseknél a büntetés végrehajtása céljából. Ez a 'kötelezettség természeíteisen nem terjed ki azokra a bűntettesekre, lakik a megkeresett állam polgárai, ez alól azonban a 3. cikkben egy fontos kivétel van. A 2. cikk meghatározza azt, hogy mikor milyen bűntettek és vétségek esetén van helye kiadatásnak. Az általános szabályoknak megfelelően Csak Pitekor engedélyezhető a kiadatás, ha arra a bűncselekményre legiauább egy évig terjedhető szabadságvesztésbüntetést szabna ki a törvény. Ennek a cikknek (2) bekezdése azonban egy egészen új rendelkezést tartalmaz, amely szernt kiadatásnak van helye a szerződő felek valamelyikének demokratikus állami és gazdasági rendje, illetőleg államformája, . továbbá valamelyik szerződő fél népének politikai, szervezeti, gazdasági biztonsága ellen irányuló bűncselekmények miatt, végül katonai szökés esetében és a tiltott határátlépés bűncselekménye 1 miatt, tekintet nélkül arra. hogy az a megkeresett szerződő fél törvényei szerint bímese l eikmény-e és milyen büntetést vonhat maga után. Ez a rendelkezés a kiadatás jelenlegi rendszerétől két irányban mutat eltérést. Az egyik eltérés ?z> hogy azok a bűncselekménvek, amelyeket felsorol, teljesen politikai jellegű bűncselekmények, amelyek miatt edcjig kiadatásnak helye nem volt. A törvényjavaslat indokolása részletesen elmondja, hogy miért szükséges ez
