Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

1061 Az országgyűlés 88. ülése 1948. sodorni a háborúba. Ezt 1940-ben mondta a ja* vaslat indokolása. T. Országgyűlés! Az 1940:

XVIII. te, jogalkotója is érezte tehát, hogy voltaképpen rendkívüli javaslatot hoz létre, ezért rendkívüli mértékű és a bűntettes lelkivilágával arányban nem álló büntetési tételek fel állításakor bizonyos magyarázatra kényszerül, s ezt a jogalkotó a rendkívüli idővel indokolta meg. Most in conereto ezt az 1940 :X

VIII. tc.-ben meghatározott magas büntetési tételt még magasabbra emeljük fel. Nem tudom megérteni ezt, mert a helyzet akkori rendkívüli voltát nem látom arányban állónak a mai időkkel. Nem tudom megérteni, hogy a mlaj idők az akkori törvényjavaslat indokolásához képest miért kívánnák, hogy az akkori magas büntetési tételeket még feljebb emeljük. ^Ügy van! a néppárton.) T. Országgyűlés! Legyen szabad még egy szempontra felhívnom a figyelmet. Térjünk visszia, a büntetés céljára. Prevenció, megelőzés, vagy pedig megtorlás-e a büntetés célja? Hogy erre választ tudjaik .adni, ismét vissza kell térnem arra, hogy vannak büntetőjogi jogellenességet és közigazgatási jogellenességet magukban foglaló tényálladékok. A közigazgatási jogellenességet magukban foglaló tényálladékok feltétlenül nem a megtorlást tartják szem előtt, mert hiszem ahhoz, hogy megtorlás legyen, szükséges, hogy a bűntettes lelkivilágát a kiszabott megfelelő büntetéssel akiként alakítsam, hogy majd beleöl, eszkedj ék a társadalomba. (KIES István miniszter: Ez neon megtorlás!) Közigazgatása jogellenesség esetén, mint amilyem büntetőjogi tényálladék" ról most is szó van, prevencióról beszélünk. Vizsgálandónak tartom tehát azt, hogy ezen cselekmények elkövetőire mennyiben mondhatom ki azt a tételt, hogy ez a súlyos büntetés valóhan a prevenciót, a megelőzést fogja szolgálni, mennyiben tudom távolta-rtani őket ennek a súlyosabb büntetésnek kilátásbahelyezésével attól, hogy például a határt tiltottan átlépjék, tiltott útlevelet használjanak stb« ahogy a javaslatban fel vannaík sorolva. Sietnem kell, sajnos az időm rövid, ezért nem részletezek. Koneedálom az előadó úrnak azt, hogy azok (között, akik át kívánnak menni a határon, elsősoriban olyan személyeik vannak, aíkiket odakint talán ügynökök várnak, segítenek, és így tovább. Azt hiszem azonban, hogy az előadó úr is konoedálja nekem azt — mert hiszen .a gazdasági rendészeti szervektől, azt hiszem, megfelelő jelentések futnak r be — hosry a lefogott személyek legnagyobb része nem ilyen személyekből kerül ká. Kérdem előj szőr, hogy ezekre a személyekre, akikről szó van, tehát akik politikai jellegű cselekményeik miatt mennek ki, elrettentő hatásia lesz-e a" törvénynek! Nincs mit veszítenáök; r vagy így, vagry úgy; ezeknél tehát a megelőzés nem áll fenn. Nézzük a második csoportot Ez bizonyos olyan személyekből tevődik össze, akik a demokrácia vámszedőüként pénzeket előre kisíbolnak, kiküldenek, s így odaikimt már várja őket az anyagi lehetőség; vagy magukkal is visznek ki megfelelő anyagi lehetőséget. Ezek tehát. mondjuk, bizonyos gazdasági jellegű bűncselekményt követnek el, a

z állam biztonsagával szemiben, illetve értékeket viszneik ki. Kérdezem, vájjon ez a típus-e a, legnépesebb a kiszököttek éa a határt tiltottam átlépők között! Azt hiszem, errte a kérdés're is azt >a választ kell adnunk, hogy nem. Vájjon ezt a csoportot m & / évi november hó 26 án, pénteken. 1062 kiszabott büntetés vissza fogja tar!tami attól hogy ^kimenjen! Azt hiszem, velem együtt az előadó úr és legtöbb képviselőtársam szintén azt fogja mondani hogy mem. Következik a harmadik csoport. Kik van: niakja harmadik csoportban? Sem nem poliI tákiai, sem nem — mondjuk — gazdasági bűnözők, hanem olyan emberek, atkik megélhetést keresnek. Vagy úgy látják, hogy itt nem biztos a megélhetésük, vagy úgy látják, hogy abszolúte nincs megélhetésük. Tény az, hogy ! leigmafíTobb részük olyam személy, aki bizonyos szocáálüs okokból kíván kimenni. Kérdezem, vájjon ezekkel szemben elrettentő hatású lesz-e ez ,a jo^zabály? (GRÓH József (nt): És mdoikolt-e!) Két képviselőtársaim már felolvasta az emberi jogoknak az Egyesült Nemzetek kiküldöttei által szövegezett deklarációja néhány szakaszát, amely deklarációt az Egyesült Államok, ,

a Szovjetunió, Nagybritannia, és a többi állam is aláírta. Nem ezeket a szakaszokiat kívánom felsorolni, de kettőre tisztelet tel felhívnám a t. Ház fegyelmét Az egyik ennek a deklarációnak 21. $~a> (amely azt moinidja, hogv^ »mimdemkimek joga van a munkára, igazságos és méltányos r munkabérmegállapításra és a munkanélküliség elleni véde'emre«. Másodszor: >>mindeníkinek joga van egy bizonyos életstandardra«. Felsorolja, hogy mit ért ezalatt, Én nem részletezem tovább, T. Országgyűlés! Nekem az a meggyőződésem, hogy amikor a törvény javaslatnak ezt^ a szakaszát szemléljük, elsősorban arra a kérdésre kell választ adnunk; feltétlenül és minden körülmények között tudjuk-e minden magyar állampolgárnak biztosítani a munkalehetőséget? Ha ezt feltétlenül, minden körülmények között biztosítani tudjuk, tekintet nélkül arra, hogy őt egyszer B-listázták, — rendben vain. ajkkor kikerült állásából, de utánia miből élt, adtunk-e alkalmat neki, hogy. a B-lista után megéljen, ha azt mondta, hog-y testi munkás akar lenni valahol, mondom, ha mindéin körülmények között kap munkát, akkor rendben van. Gondoljunk azonban arra, hogy számtalan karban., — nem akarom részletezni, hogy hol, — generális, átfogó hatályú felelősségrevonás történt, kimondván, hogy antidemokratikus testületről van szóEzek, miután elvesztették állásukat, megpróbáltak valamiből megélni. Kérdezem én, hogy m'inden ember számára biztosítani tudjuk-e a munkába való bekapcsolódás lehetőségét! Ha biztosítani tudjuk, akkor, t. Országgyűlés, meggyőződésem szerint e törvényjavaslatnak ez a sztaikiasza ilyen formában elfogadható. Mert ismét felhívom a figyelmet arra, hogy az embernek nemcsak egyszerűen munkára van joga, hanem mindenkinek joga van egy bizonyos életstamdardra és talán arra is, hogy & munka ne bizonytalan munkát jelentsen, ne azt jelentse- hogy ma van, holnap nincs, holrapután megint van, hanem olyan bizonyo* munkát, amelyre jövőt is építeni lehet. T. Országgyűlés! Azok között, akik megpróbálják elhagyni az országot, ez az utóbbi, harmadik osoport a legnagyobb. Ebben az embertípusban két erő fo«- egymással küzdeni. Az egyik erő azt mondja benme: nem tudok megélni, bizonytalan a,

z exisztenciám, nincs reményem arra, hogy valamiféle munkát kap. jak, tehát kd keM mennem az országból, kzzel 67*