Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
1055 Az országgyűlés 88. ülése 1948. ket. Olasz, vagy francia neveket csak megemlítve találunk, de Bindiag, List, Meyer ós a töhi németek munkáit részletéé ismertetésibea találhatjuk meg. Én ezeknek a jogászoknak iá nagyságát n& m akarom kisebbíteni, de ez is jellemző szimptóma. Egyszer régen, araikon még kilátásom sem volt arra, hogy igazságügymiinászter lehetek, tehát báti J a m beszélhettem (Derültséa az ellenzéken-) egy jogász társaságiban, gúnyosan azt mondtam, hogy sokkal helyesebb lenne, ha az igaizságügymíniszr tér/iium törvényelőkészítő osztálya helyett egy jó fordító osztályt szerveznének, amely nieg&'aipná a német törvényeket, lefordítaná azokat és azután benyújtanák a parlamentben. Tényleg ez volt a helyzet, •/•• Gróh képviselő úrnak azonbau azért mancs igaza, mert éppen iái büntetőtörvénykömyvnéil forog fönn ez iaz eset iá legkevésbbé. Csemegi önálló tudós> önálló kutató volt, akinek legszemélyesebb müve vollt a büntetőtörvénykönyv, indokolásával együtt. Hogy hasonlít a nemeit büntetőtöirvónjykönyvhöz? Hát a lopás itt üis lopás, ott is lopás. A lopásnak vannak ia jogtudomány fejlődésébein általánosain elfogadott tényálladéki elemei, amelyek benn vannak a md törvényünkbein is és benn vannak a világ összes törvényedben, (legfeljebb valamennyire! más fogalmazásban. A következő részben Gróh képviselő úr már azt kifogásolta, hogy a zsarolásra vonatkozó rendelkezés módosítása szolgád fordítása a német ^büntetőtörvénykönyv 252. §-ának. Ez a támadási igazságtalan, A tény az? hogy a zsarolásnál ia mi bünte[őtörvénykönyvünkbe szeriemcsétletn módon egy hiba csúszott bele, A »jogtalan vagyoni előny« helyett csúszott be a »jogtalanul kifejezés és ezt a bíróságok úgy magyarázták, hogy az eszköznek, a rniódniak kell jogtalaninak lennie. így bevonult a mi büntető judifca túránkba az úgynevezett »müniaei iiiurisK<» vagyis a joggal való fenyegetés elvei, ami azt jelenítette, hogy ha valaki nekem áartoiziijk' de nem fizet s, én laikus létenirie azt írom néki, hogy ha pedig nem fizeti meg tartozását, akkor bűnvádi feljelentést teszek — ha tehát törvényes eszközzel fenyegetem —, ?kkor ezért zsarolás vétségében mondtak ki bűnösnek. Ezen a gyakorlaton egyszer segíteni kellett és ezért ez a szakasz nem új definíciója a zsarolásnak, hamem csak újrafogalmazása ia büntetőtörvénykönyv 350. §-án^k. (16.30.) Gróh képviselő úr a svájci büntetőtörvénykönyvre hivatkozott. Természetes, hogy másként van fogalmazva, mint a német büntetőtörvénykönyv, hiszen a német büntetőtörvénykönyv Í872-ben, a svájci pedig 1942-ben lépett hatályba,, tehát van bizonyos időbeli különbség is, de én utánanéztem és összehasonlítottam: más saóremdben pontosan ugyanaz van benne, mint ami a német büntetőtörvénykönyvbemi Hiszem a zsarolásnak is megvan a büntető jogtudományba átment fogalma, azt lehet így vagy úgy fogalmazni, de lényegileg ugyanaz,. Ha meg méltóztatnak nézni a svájci büntetptörvényköinyv 120. §-át, az semmiben sem különbözik a német büntetőtörvénykönyv megfelelő szakaszától. Gróh képviselő úir indítványozta, hogy egységes szerkezetben foglaljuk össze a büntetótörvénykönyvet. Ez megtörtént. Nevezetesen egy évvel ezelőtt az iga-zságügyminisztéi'ium egységes szerkezetben kiadta a büntetőtörvénykönyvet. Természetesen azóta ismét hoztunk egy pár novellát, viszont az majdnem lehetetévi november hó 26 un, pénteken. 1056 len, hogy évente egységes szeirkezetbein kiadjuk a büntietőtörvénykönyvet; lehetetlen már csak anyagi okokból is. De egyébként sem szükséges, mert — amint említettem — rövid időn belül az országgyűlés elé kerül az új büntetőtörvénykönyv áltiailámios réstae, ós belátható időn belül, neim hosszú idő múlva követni fogja a büntetőtörvénykönyv különös része, tehát egy egészen új törvény lesz. Ez a törvény mindazt a sok rendelkezést, amely ma hatályban van, össze fogja foglalná, sőt — hogy ne merüljön fel többé a büntetőtörvénykönyv 1. §iálra. alapozott kifogás — a háborús és népellenes bűnösökre vonatkozó rendelkezések is bele lesznek foglalva az új büntetőtörvénykönyvbe, mint (ahogyan; ibele lesznek foglalva pro futuro az azokra vonatkozó rendelkezések i® 1 , akik háborúra izgatnak és akik a népeknek egymás közötti békés együttélését veszélyeztetik. Semmi szükség nem lenne tehát most arra, hogy egy összefoglaló büntetőtörvényikönyvet készítsünk. Vészy képviselőtársam kifogásiolta, hogy nem büntetjük az ittasságot a közlekedésben. "Nern^tudom, hogyan képzeli ezt Vészy képviselőtársam. Hiszen ez annyit jelentene, hogy útközben leszállítanék a soiffőrt és próbát vennénk, hogy ivott-e vagy nem ivott. Ez olyan zaklatás lenne, amelyre semmi szükség sincs 1 . A büntetőtörvénykönyvben egész sora van az olyan bűncselekményeknek, amelyeknél r nem kell eredmény, csak veszélyeztetettség-. Kétségtelenül meg lehetne ezt is fogalmazni, de ne tessék elfelejteni, hogy maga a megengedettnél nagyobb seibesfséggiel való hajtás is. kihágás, tehát pönalizálva van, ha nem is súlyos mértékben; ha pedig bármi egyéb járul hozzá, akkor olyan vétséget követhet el a soffőr, amely a büntetőtörvéinykömyv értelmében egy évnél súlyosabban büntetendő, és akkor már ennek a novellának alapján külön is megbüntethető egy évre. Ami a tiltott határátlépésre vonatkozó rendelkezéseket illeti, eizek ellen állandóiam közigazgatási indokokkal! érvelnek. (A büntetőjogiáiszt neim érdekli az, vájjon nehéz-e vagy könnyű útlevelet kapni Útlevél nélkül ^ nem Szabad az ország határát átlépni! A bírót ez érdekli és' éinc'iekli az, hogy milyen mellékkörü'imóiiyek között lépték át útlevél nélkül az ország határát. A tapasztalat azt mutatja, hogy akár ki akar valaki vándorolni, akár tanulmányútra akatr menni külföldre, akár pedig látogatóba akar menni, az útlevelet eléggé gyorsam megkapja, Természetesem nem lehet kifogásolni azt, ha a közigazgatási hatóságok az ültetőt kissé közelebbről megnézik. A tapasztalat azt mutatja, hogy aki útlevél nélkül megy ki, annak egyéb okai vannak arra, hogy az ország területét elhagyja. Márpedig ezekre igenis vigyázni kell, mert ezek között az emberek között vannak bűnözők is. vannak olyanok is, akik a bűncselekményt akkor követik el, amikor elhagyják az. onsizág területét. Igaz, hogy ezért külön lennének büntethetők, de meg kell büntetni őket azért is, mert egy 'szigorú rendelkezést, az útlevélkényszert megszegték. Egyik képviselőtársam — most már nem tudom,' hogy kicsoda, azt hiszem, Vészy képviselő úr —- azt kifogásolta, hogy miért büntatik súlyosabban azt, aki átsegít valakit a határon, mint azt, aki útlevél nélkül kimegy. Megmondom ezt is. Azt mondhatná ugyan valaki,.
